Nézze meg velünk a marosvécsi Kemény-várkastélyt!

Az erdélyi reneszánsz építészet egyik jellegzetes példája, a marosvécsi Kemény-kastély a Kelemen-havasok lábánál, a Maros jobb partján található. A 13. században már állt vár a településen. Az 1319–1467 közötti időszakban a vár a Bánffy család tulajdonát képezte, a későbbiekben a birtok gyakran cserélt gazdát. Több erdélyi fejedelem is magáénak tudhatta a várkastélyt. 

II. Rákóczi György végrendeletében a várat és a hozzá tartozó öt falut Kemény János későbbi erdélyi fejedelemre és feleségére, Kállai Zsuzsannára hagyta. A birtok megszerzésének évében Kemény János még fejedelmi tanácsos és a kancellária vezetője volt. A várkastély közel három évszázadon keresztül a Kemény-család tulajdonában maradt. 

A világháború végén a helyi lakosság teljesen kifosztotta az épületet, minden értéket elvittek. Az államosítás után előbb javítóintézet működött benne, majd fogyatékkal élő gyermekek és nők otthonává alakították át, így az épület sokáig nem volt látogatható.

1968–1974 között Keresztes Gyula tervei alapján restaurálták a műemlék épületet. A rendszerváltás után Kemény János legkisebb fia, Kemény Miklós (1940–2010) visszaigényelte a kastélyt, amit végül örökösként 2014-ben kapott vissza Nagy Kemény Géza.

Nagy Keménnyel hamarosan interjút olvashatnak a Mandineren.

1926 és 1944 közt Kemény János író szervezésében itt gyűltek össze a transzszilvanizmust képviselő Erdélyi Helikon írói. A kastélykertben van Wass Albert és a család sírhelye, és látható egy Kós Károly által tervezett Helikon-asztal is. Híres a kastély parkja is.

Fotók: Szilvay Gergely