Varga vs Pogátsa

„Gyurcsánynál nem nehéz jobbnak lenni” – merre tart a magyar gazdaság?

2018. október 11. 09:01

„Amit Gyurcsány csinált az országgal, annál nem nehéz jobbnak lenni” – hangzott el Varga Mihály pénzügyminiszter és Pogátsa Zoltán közgazdász a JÖSz által szervezett gazdaságpolitikai vitáján. „Az euró nem csodaszer” – ebben egyetértett Varga és Pogátsa, az egykulcsos adó és a magyar fejlődés ütemének megítélésében viszont nem. Tudósításunk.

A Joghallgatók Önképző Szervezete (JÖSz) Varga Mihály pénzügyminiszter és Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazin főszerkesztőjének részvételével Atomvita címmel szervezett rendezvényt. Az este kulcskérdése az volt: merre tart a magyar gazdaság, mik a célkitűzéseink? 

Múlt és jelen 

Varga Mihály a jelenlegi helyzet megértéséhez szükségesnek tartotta a 2010-es kormányváltás előtti gazdaságpolitika ismertetését. Kifejtette, hogy 2002-ben az MSZP-SZDSZ koalíció egy teljesen új gazdaságpolitikába kezdett. A baloldali kormányok jellemzően az elosztásra helyezik a hangsúlyt, ahogyan esetükben is történt, ez viszont a tartalékok felélésével járt – privatizáció útján próbáltak forrásokat szerezni, és egyre eladósodtak. 2004 és 2008 között a devizahitelek felvétele vált egyre jellemzőbbé, ez a „hitelbumm” időszaka. Majd bekövetkezett a csőd és Magyarország elsőként kapott segítséget az IMF-től. A Bajnai-kormány idején leginkább csak vegetáltunk, és így értünk el 2010-hez.

„Világos volt, hogy az előző kormány politikáját nem folytathatjuk”

– jelentette ki a pénzügyminiszter. Nem akartak további forrásokat elszívni, és nem tartották a megszorításokat sem megoldásnak, bármennyire is javasolták ezt nekik. „Ha így tettünk volna akkor 2012-ben lett volna választás és nem 2014-ben” – tette hozzá. Gazdaságpolitikai váltást indítottak el, amelynek lényege a konszolidáció, a munkahelyek bővítése, a foglalkoztatás növelése, az államadósság csökkentése. Mindemellett adófilozófiai váltás is történt: a munka alapú adókat csökkentették. 

Gyurcsánynál nem nehéz jobbnak lenni

Pogátsa Zoltán vette át a szót, és kijelentette, hogy nem lehet olyan makróadatot találni, amely nem arról árulkodna, hogy most jobb helyzetben van a magyar gazdaság, mint tíz éve volt. Ennek szerinte az egyik oka, hogy katasztrofális bázisról indultunk el 2010-ben, „amit Gyurcsány csinált az országgal, annál nem nehéz jobbnak lenni”. 

Viszont probléma, hogy jelenleg is külső források hajtják előre javarészt a magyar gazdaságot – az egyik jelentős forrást az EU-támogatások képezik, a másikat pedig a külföldön dolgozó magyarok által hazaküldött pénz, amely jelenleg a GDP 3 százalékát teszi ki. Mi lenne a magyar gazdasággal, ha nem kapná ezeket a külső „injekciókat”?

Pogátsa kifejtette: helytelen, hogy  továbbra is nagy támogatásokat kapnak a multinacionális cégek, szerinte ezt a „multiközpontú” rendszert meg kellene változtatni és helyette a kis-és középvállalkozásoknak kell segítséget adni. Fontos, hogy hazai hozzáadott értékkel együtt működjön a magyar gazdaság, anélkül csak „összeszerelő bázis” vagyunk. Szerinte azért nem tudjuk ezt a váltást létrehozni, mert a humántőke-forrásokat biztosító alrendszerek – ilyen például az oktatás és az egészségügy – ki vannak véreztetve. Hasonló választ adott Pogátsa arra a kérdésre is, hogy hogyan javulhatna a versenyképességünk – hiszen mindez összefügg. Kiemelte, hogy

a gazdaság akkor versenyképes, ha minél több ember tud részt venni a gazdaság működtetésében,

ehhez elengedhetetlen, hogy a színvonalas oktatás és egészségügy mindenki számára elérhető legyen.

Az euró nem csodaszer

Varga Mihály szerint tévedés, hogy az uniós források miatt növekszik a magyar gazdaság, sőt egyik gazdasággal sem az uniós források miatt történik ez, ha így lenne, akkor mivel lehetne magyarázni a tagállamok eltérő növekedését? – tette fel a kérdést. Nagy eredménynek látja, hogy a V4-ek gazdasági ütemét már követni tudja Magyarország, ráadásul a legrohamosabban mi növekszünk a régióban, a jövedelem szintjében utol is értük a szlovákokat.

Elmondta, hogy „a kormányt azzal vádolni, hogy multibarát, az nem fair”, hiszen több kötelezettségszegési eljárás is indult hazánk ellen, mert „ráléptünk egy-egy multi lábára”. Hozzáadott érték növelő kezdeményezéseket növelni kell, például a kutatás-fejlesztés támogatásával – továbbra is fejlődnünk kell, de ezek a folyamatok már elkezdődtek – mondta. A munkaerő kérdésével kapcsolatban kijelentette, hogy a foglalkoztatási ráta növekedett, annyira, hogy már az EU-s szint felett vagyunk. A közmunkaprogram óriási változást hozott azoknak, akiket először integrálni, felkészíteni kell a munkaerőpiacra, ez sikerül is, hiszen 2012 óta több mint százezer emberrel csökkent a közmunkaprogramban résztvevők száma. 

A későbbiekben az eurózónához való csatlakozást is körbejárták. A pénzügyminiszter úgy gondolja, hogy az jelenleg nem egy aktuális kérdés, nem vagyunk azon a fejlettségi szinten, hogy csatlakozzunk. Az euróövezet nagyon sok kérdést nem tisztázott megnyugtatóan, eltérő következményekkel jár egyes tagállamokra. „Az euró nem egy csodaszer” – tette hozzá. 

Pogátsa ebben egyetértett, szerinte sem lenne jó döntés csatlakozni, inkább egy köztes megoldás híve lenne:

rögzítsük a forint árfolyamát az euróhoz, amiképpen azt például a svédek is tették.

„Ha jó a buli, bemegyünk, ha rossz, akkor kilépünk” – mondta. 

Az adórendszer és az alapjövedelem is értékválasztás 

A vitatott egykulcsos személyi jövedelemadóról is kifejtették a gondolataikat. Pogátsa szerint a progresszív, többkulcsos adó az igazságos. Elmondta, hogy három ember létezik a Földön: „az egyik, aki többet költ, mint amennyit keres; a második, aki nagyjából annyit keres, mint amennyit költ; a harmadik pedig többet keres, mint amennyit költ”. Ezeket az embereket ugyanúgy adóztatni nem igazságos. – jelentette ki.  Pogátsa úgy látja: az egykulcsos adó eddig egyedül Oroszországban működött, itt Magyarországon pedig nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket.

Vargának élesen ellentétes volt a véleménye. A hazánkban már hét éve működő adórendszer egy értékválasztás is – mondta. Értékelni és nem büntetni akarják a munkát és a teljesítményt – ezt pedig a progresszív adórendszerrel egy bizonyos szint felett probléma. Az alapjövedelemmel kapcsolatban hasonlóan fogalmazott a miniszter, szerinte az is egy értékválasztás: „elfogadom-e, hogy valaki munka nélkül kapjon jövedelmet? Én nem”. Kifejtette, hogy szerinte mindenkinek a saját munkája, szorgalma útján kell boldogulnia a világban. 

Pogátsa Zoltán szerint az alapjövedelem a munkavállalók jogait és érdekérvényesítését jelentősen előre tudná mozdítani és hozzátette, hogy az alapjövedelemről készült kutatások és próbák nem voltak megfelelőek, komoly szakmai hiányosságot követtek el a finn alapjövedelem teszt során. 

Arra, hogy lesz-e válság, Varga Mihály elmondta:

„válságok voltak, válságok lesznek, az a kérdés, hogy fel tudunk-e rá készülni”.

Az elmúlt években a magyar kormány próbálta csökkenteni a kockázatokat, a lakossági felhalmozások, megtakarítások ösztönzésére figyelmet szenteltek. A válságra mindig készülni kell. 

Pogátsa szerint több helyről is érkezhet válság – érdemes Kínára figyelni, az eurózóna válsága sem tűnt még el, és Törökország is nagyon kockázatos. Leszögezte: „A kapitalizmus természete, hogy lesz válság, ez nem egy anomália”.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/136866