Szükség van jól képzett bevándorlókra.
Jön a jövő
Juncker a jövőről is szól: 2050-re a Föld minden negyedik lakója afrikai lesz. Meg kell erősíteni a kapcsolatokat Afrikával, nem lehet csak a segélyezésre szorítani a kapcsolatokat, ez elégtelen és megalázó. Kiegyensúlyozott, igazi partnerségre van szükség, nekünk, európaiaknak is. Kölcsönös vállalásokat kell tennünk.
A Bizottság új szövetséget javasol Afrika és Európa között, új beruházásokra, tartós munkahelyekre van szükség, akár 10 millió munkahelyet létre lehetne hozni öt év alatt Afrikában.
A kereskedelem Európa és Afrika között egyre jelentősebb, az afrikai kereskedelem 36 százaléka Európával zajlik. Ezt tovább kell fejleszteni kereskedelmi megállapodásokkal, egyenlő felek között.
Juncker beszél a Brexitről is: az EU főtárgyalója szerinte kiválóan végzi a tárgyalásokat, a következő hónapokban várjuk az eredményeket. Juncker sajnálja a Brexitet. A brit kormánynak meg kell értenie, hogy
ha valaki elhagyja az EU-t, nem lehet olyan privilegizált helyzetben, mint egy tagállam.
Nem lesznek részei a belső piacnak.
A Bizottság, az EP és a tagállamok mindig lojális és szolidáris lesz Írországgal, ha az ír-brit határról van szó. A kemény határ felállítását meg kell akadályozni. A nagypénteki megállapodást meg kell védeni. A határt a Brexit és nem az EU teszi láthatóvá Észak-Írországban.
Nagy-Britannia soha nem lesz egyszerű harmadik ország az EU számára, mindig fontos partner fog maradni. A távozás során és utána is meg kell őrizni, garantálni a kapcsolatok stabilitását.
Elég a vétókból
Juncker szerint Európa nem szereti a bizonytalanságot, a fél-intézkedéseket. Világos megállapodásokra van szükség. Ez képezi az európai napirendet a következő hónapokban is. Tovább kell erősíteni az euró rendszerét, ami a világ második legfontosabb valutája a dollár mögött.
Kézzelfogható eredményeket kell elérni a külpolitikában: egy hangon kell tudni felszólalni. Nem lehet, hogy egy tagállam vétója miatt nem tudunk valahol felszólalni Európai Unióként. Külpolitikában át kell térni a minősített többségi szavazásra. Egyes külpolitikai területeken erre van szükség.
A veszekedés nem teszi lehetővé a további integrációt. Sajnálja a durva hangnemet. Nem szereti, ha egyesek félre akarják állítani az újságírókat. Nincs demokrácia szabad sajtó nélkül.
Vissza kell térnünk a kompromisszumkészség erényéhez.
Vegyük figyelembe egymás véleményét. A Bizottság a jogállamiságot megvédi. A hetedik cikkelyt alkalmazni kell ott, ahol a jogállam veszélybe került. Ezen a területen Timmermans biztos jó munkát végez, az egész Bizottság támogatja őt ebben.
Az Európai Bíróság ítéleteit is tiszteletben kell tartani, végre kell hajtani. Ez nem opció, hanem kötelezettség.
Patriotizmus vs nacionalizmus
Végszóként arról beszélt: mindenki felelős Európa állapotáért, Európa jövőjéért. A bizottságok jönnek és mennek, a népek maradnak. Megfelelő szellemiségre van szükség a cselekvéshez. Nem lehet csak kommentálni az eseményeket, a jövő világának építészévé kell válni. Európának egységes hangon kell megszólalnia.
Európa keleti és nyugati részét közelíteni kell egymáshoz.
Vessünk véget a szakadéknak. A hidegháború utáni időszak megérdemli ezt.
A demokráciában természetesek a választások, utat kell mutatni a választóknak a jövő évi EP-választás előtt. Azt szeretné, ha ez a választás az európai demokrácia nagy pillanata legyen. Lesznek csúcsjelöltek, létrejöhetnek a nemzetek fölötti listák 2024-re. Az egészségtelen nacionalizmusra nemet kell mondani, a felvilágosult hazafiságra igen. Van nemzeti és európai patriotizmus is, ezek a dolgok együtt tudnak járni. Egyszerre kell szeretnünk hazánkat és Európát. A patriotizmus erény, a szűklátókörű nacionalizmus viszont veszélyes, bénító tényező.
Maradjunk, tartsunk ki amellett, amik vagyunk. A dédunokáink is békében nőhessenek fel. Európa az életem nagy ügye – zárta végül beszédét Juncker.
Reagálnak a frakcióvezetők
Ez az egyetlen parlament a világon, ami nem kezdeményezhet törvényeket, jó lenne, ha megtehetné – mondta az EP elnöke Juncker beszéde után,mielőtt a frakcióvezetők reagáltak volna. Hozzátette: az intézmény minél közelebb szeretne kerülni az állampolgárokhoz.
Manfred Weber, Európai Néppárt: Európa sokkal robosztusabb, mint korábban, kemény éveken vagyunk túl. Juncker,
a te vezetéseddel sikerült megoldani a problémákat, enélkül ez nem sikerült volna.
Weber kiemelte: szerinte megmentették az eurót. Hozzátette: a schengeni övezet nagyobb biztonságot kell adjon, Bulgáriát és Horvátországot fel kell venni a schengeni övezetbe, s amint eleget tesznek a románok is az elvárásoknak, nekik is csatlakozniuk kell. Az ovális irodának is meg kell mutatni, hogy erősek és egységesek vagyunk, ezért az egyhangú döntéshozatalról át kell térni a többségi döntéshozatalra – mondta Weber.
Bullmann, S&Đ: megdicsérte Junckert, amiért a bizottságot politikusként vezeti, nem valamely nemzeti főváros küldötteként. Óriási válság van a világon Bullmann, a szocialista frakcióvezető szerint, aki idézte Ferenc pápát, miszerint ez nem a változás ideje, hanem az idő változása. Meg kell változtatni a politikát, radikálisabbnak kell lennünk, erről szoktunk a frakcióban beszélni. Itt a migráció:
igenis meg kell nyitnunk az utakat a legális migrációnak, borzalmas látni, hogy megfulladnak az emberek a tengeren.
A keleti társadalmak felé is kezet kell nyújtani, Pozsony mögött is ott van a lehetőség. Lehetőséget kell adni, hogy a keleti országok is iparosodjanak, megérdemlik a jövőt. Délen a fiatalok 50 százalékának nincsenek reményei. Miért ne hozhatnánk létre egy új tervet? Az új elképzelések piacai lehetnének a déli tagállamok. Erősíteni kell a közösségi metódust a külső és belső ellenségekkel szemben.
Ryszard Legutko, ECR: A Juncker-terv siker volt. De van egy mínuszos oldal, a bevándorlás, persze ezt nem Juncker okozta, hanem Merkel asszony nyitotta meg az európai határokat. Ugyanakkor Juncker úr megakadályozhatta volna ezt a döntést. Az európai határok megerősítését mi is támogatni tudjuk, de ez kései döntés, mi már régen szorgalmazzuk. A kötelező áttelepítés, a kvóta ötelte elejétől fogva abszurd volt. Jobb állapotban van-e az EU, mint mikor Juncker átvette hivatalát? A válasz: nem. Az integráció nem sokkal ezelőttig egyirányú utca volt, most kétirányú. Egyre többen csalódottak az európai projekt miatt.
Politikai földrengéssel is számolni lehet az EP-választásokkor.
Vissza kell görgetni ezt a folyamatot. A minősített többségű döntéshozatal komoly problémákat okozna, az egész rendszert zsákutcába vinné, a vége az lenne, hogy lennének egyenlőbbek. Ha még több problémát akar, menjen tovább ezen az úton. Két külön világban élünk Juncker úrral.
Verhofstadt: tényleg két külön világban élünk. De nincs berlini fal, és húszmillió ember halt meg a nacionalizmus és populizmus miatt, amit ön képvisel, és a kormányával sárba tiporja az európai jogállamiságot – mondta a liberálisok frakcióvezetője Legutkonak címezve. Egyre több a populista vezető, mint Kaczynsky és Orbán, akik sakkban tartják az európai pártokat. A republikánusok is ezt csinálják Amerikában. Az alt-right megpróbálja aláásni az európai politikát, és megpróbálják átvenni azt. Ezért fontos, hogy minden Európa-barát egységes legyen, és elutasítsa az alt-right tendenciákat. Az EU vezetése nem csak számok kérdése, hanem erkölcsi tekintély kérdése is, és ez most veszélyben van.
Legyél ambiciózus – szólította fel a liberális frakcióvezető Junckert, aki szerint minél több javaslattal élnie kell a bizottságnak.
Farage:
Milyen Európát ábrázolt Ön, Juncker úr?
Az elégedettség, a prosperitás, a béke Európáját. Ez jó reklám volt. Azóta szeizmikus változások vannak Európában. Nem vesz tudomást arról, hogy populista forradalom van, s a szuverén Európáról beszél, nemzeti szinten kevesebb jogkör maradna. Az embereknek nemzeti azonosságtudata van, mást nem éreznek át.