Soros, Rothschild, migráció – Ungár és Böröcz vitáztak Soroksáron

Az elmúlt években vészesen megritkultak a politikusok közötti nyilvános viták. A parlamenti szócsaták pedig nem pótolhatják a kötetlenebb stílust is megengedő, közönség előtti, több témakört felölelő beszélgetéseket. A Böröcz-Ungár vitára azzal a nyugtalanító érzéssel indultam el, hogy két zsúrfiú cicaharcát kell majd másfél órában elszenvednem.

Csütörtök este úgy léphetett ki a közönség a soroksári Táncsics Mihály művelődési ház ajtaján, hogy Magyarországon újra feléledt a politikai vita műfaja. Ez természetesen két felkészült vitázót igényel, akik érdemben reagálni tudnak egymás monológjaira, illetve egyik fél esetlensége miatt sem kell kínosan éreznie magát a hallgatóságnak.

Szerencsére Böröcz László és Ungár Péter minden hájjal megkent, kipróbált vitatkozók, így alkalmasak arra, hogy érdekes vitát folytassanak. A vita egészét a migráció, az Európai Unió és Magyarország viszonya, valamint a Paks II. beruházás uralta. A moderátor kérdéseire adott rövid válaszok után mindig módot kerítettek a vitázók arra, hogy élesebb irányba tereljék a beszélgetést.

A politikai viták hiányát egy kormánypártok belügyeire rálátó ismerősöm azzal indokolta, hogy kampányidőszakban, gyenge ellenzéki jelöltekkel nem éri meg vitázni, csak az adott ellenzéki politikus jelentőségét növelnék, politikai haszna egy kormányzó párt számára nincs. De mi a helyzet a kampány utáni időszakkal?

Ungár Péter a moderátor kérdésére önironikus válaszában elmondta, hogy

Ez némi gyengécske viccelődésre adott alkalmat a közönség soraiban. Ungár azonban elmondta azt is, hogy az LMP-t eddig sokszor eltemették, ennek ellenére mindig bebizonyította, hogy van helye a magyar politikában.

Várható volt, hogy szóba kerül Ungár Péter azonnalis cikke, amelyben a választási vereség okaival való szembenézés elmaradása miatt kritizálta az ellenzéket. „Akiknek a kormányváltást nem sikerült elérniük, azoknak felelősségük van abban, hogy rájöjjenek, mi okozta azt.”

A kormány migrációs politikájának támogatását illető kijelentéséről elmondta, hogy ez az állítása nem új keletű. 2015-ben a kvótanépszavazás kapcsán a kormánnyal megegyező álláspontra szavazott, Keresztes László Lóránttal közösen tettek így az ellenzék részéről. Ungár fontosnak tartja, hogy a migráció kérdése nemzeti hatáskörben maradjon, a határkerítés tovább álljon..

Az LMP politikusa a kormány migrációs politikájának támogatására tett megjegyzéseit azzal egészítette ki, hogy ezzel együtt elítéli a menekültekkel szembeni, szerinte rasszista kommunikációt.

Ezen a ponton Böröcz László vette át a szót: a Fidesz országgyűlési képviselője szerint

A kormány részéről Böröcz szerint nincs olyan szándék, hogy bárkit a bőre színe miatt megkülönböztessenek.

Elmondta azt is, hogy a magyar kormány rengeteg karitatív programot finanszíroz a közel-keletiek megsegítésére, hogy a problémát helyben oldják meg és ne importálják Európába. Böröcz elmondása szerint a Fidesz és a magyar kormány pusztán azt szeretné, hogy a magyarok dönthessenek arról, kivel szeretnének egy országban élni.

A szavazók feledékenységére alapozva Ungár Péter arra kérte a hallgatóságot, hogy amikor Angela Merkelt kritizálják, gondoljanak arra, hogy a német kancellárnak, a Merkel-Erdogan megegyezésnek köszönhető, hogy a balkáni útvonalon megszűnt a migrációs nyomás.

Böröcz László erre azt mondta: a Fidesz kiállásának köszönhető, hogy az európai politikusok eljutottak oda, hogy a migráció problémájával foglalkozzanak, hogy azt a súlyának megfelelően kezeljék. Emlékeztetett arra is, hogy éppen Angela Merkel volt az, aki a migrációs helyzetet azzal súlyosbította, hogy felelőtlenül arra biztatta a menekülőket, jöjjenek Európába.

Ungár Péter elmondta: a migránskvótát nem tartja az ördögtől valónak, azonban annak önkéntes vállaláson kell alapulnia, minden tagország maga dönthesse el, hogy mennyi menekültet hajlandó befogadni. Hallgatói kérdésre válaszolva elmondta, hogy 1200 migráns befogadását tartja elfogadhatónak.

Az LMP-s politikus szerint

A veszély elmúltával el lehet azon gondolkodni, hogy a tagországok hány főt képesek befogadni. Ez némileg ellentmond annak, hogy a vita egy korábbi részében a klímaváltozást jelölte meg a migráció egyik okaként, ami az idő előrehaladtával egyre nagyobb tömegeket indít Európa irányába.

A migráció mellett a paksi bővítés körül alakult ki intenzívebb vita. Az LMP, elvi és gazdasági megfontolásokból ellenzi a Paks II. bővítést. Ungár információi szerint az Európai Bizottság azért engedélyezte a beruházást, mivel a Néppártot átszövő korrupciós hálózat lobbizott mellette. Bár Soros György neve csak kétszer hangzott el a vita folyamán, egy említéssel feljött a második helyre a Rothschild bankház, amikor Ungár a Rothschildék paksi bővítés melletti lobbizásban betöltött szerepét ecsetelte.

Böröcz László megerősítette, hogy a Fidesz elkötelezett a Paks II. bővítés mellett. Elmondta: a magyar kormány Paks kapacitásbővítésével kívánja biztosítani Magyarország energiafüggetlenségét, illetve a későbbiekben erre lehet alapozni a megújuló energiaellátást felépítését is.

„Ami Nyugatról jön, azt nem szabad elfogadni kritika nélkül, mindig úgy kell szemlélni, hogy az Magyarország szempontjából hasznos vagy nem hasznos” – foglalta össze Böröcz a Fidesz viszonyulását az energiapolitikájukat ért kritikákhoz.

Ungár Péter aztán bírálta a kilencvenes évek liberális elitjét, amely a magyar társadalomra akart erőltetni nyugati mintákat, mintegy copypastelni a társadalomba azokat. Majd rátért arra, hogy ugyanez az erőlködés jellemző a jobboldalra is. Szerinte egyes újjobbos magyar újságírók teljesen átveszik az amerikai és nyugat-európai retorikát, olyan problémafelvetéseket, amelyeknek Magyarországon nincs relevanciájuk. A gendervitát említette példaként, aminek kapcsán a kormány és a jobboldali sajtó Ungár szerint nem létező ellenséggel harcol.

Böröcz László erre úgy reagált:

A Fidelitas elnöke közvetlenül az Ungár Péterrel folytatott vita előtt Kunhalmi Ágnessel is vitát folytatott (tudósításunk erről a rendezvényről itt olvasható), így azt mondta: első kézből tudja, az MSZP részéről nyilvánvaló szándék van arra, hogy ezt a témát a politikai közbeszéd homlokterébe emeljék. Elmondta azt is, hogy civil szervezetek érzékenyítő kurzusokat tartottak fővárosi gimnáziumokban gender témában, amelyeken a diákoknak kötelezővé tették a részvételt.

A másfél órás vita után, miután a két fél álláspontja cseppet sem közeledett egymáshoz, mégis mindenki elégedetten távozott, a művelődési ház bejárata előtt zengett a „jó voltál, Petikém”, „jó voltál, Lacikám”. Az azért elmondható, hogy ezen a vitán tényleg kicsit más volt a politika, mint ahogy azt idehaza mostanában megszokhattuk.