Értekezés a pelenkák állásáról

„Nos, ebben a közegben indult el Orbán Ráhel, hogy kidobja a használt pelenkát. De nem talált szemetest. Így aztán, letette a csomagot a parkoló szélén, a többi szemét mellé. Nézzék csak meg a »bűncselekményről« készült fotókat! Csak csikkből annyi van ott, amennyit még Szily László sem tudna elszívni.

Szóval letette. Otthagyta. Elvihette volna? El. Haza is hozhatta volna, hogy az első itthoni benzinkút szemetesébe dobja bele? Igen, ezt is tehette volna. Nem ezt tette, hanem otthagyta. Mint a Szabadság hidat teleszemetelők tették. Nem volt elég kuka, hát eldobálták a PET-palackokat, uzsimaradékokat, csikkeket, szívószálakat, majd úgy is jön hajnalban a kukás és összeszedi. Nem szép? Nem. Jön a kukás? Jön. Miképpen – gondolom – Horvátországban is, és elviszi a szemetet, ha már nincs elég szemetes az ország legforgalmasabb útvonalán, főszezonban, pedig akár lehetne is, mondjuk abból az irgalmatlan mennyiségű pénzből, amit csak mi, magyarok ott hagyunk évről évre.

Ez mind-mind igaz, de most Orbán Ráhelről van szó. Aki keresett egy szemetest, nem talált, és a többi, irgalmatlan mennyiségű szemetet megtoldotta egy pelenkával. De mivel most róla van szó, érvényét veszíti Jámbor Lev igazsága, amely szerint a »kép nem egy történetet mesél el, hanem csak egy helyzetet mutat meg«. De kit érdekel? Most szabad a vásár!

És elkészülnek a nyilvános kivégzés cikkei, amelyek alá odagyűlik a kommentelőknek becézett veszett hiénacsorda, és nekiállnak. És ilyeneket írnak, hogy »dögöljön meg a hasában lévő gyerekkel együtt« (Orbán Ráhel állapotos), valamint hogy »kamionos felcsinálta kurva«. És még mi mindent, Istenem…”