Roger Scruton: Mit jelent konzervatívnak lenni?

2018. augusztus 3. 14:59

„Hagyjatok békén minket, az Isten szerelmére!” – üzeni a mindent átpolitizálóknak a híres brit konzervatív filozófus.

A National Review-ban faggatták Sir Roger Scrutont arról, mit jelent konzervatívnak lenni.

A brit filozófus igazat ad William F. Buckley-nak, aki a God and Man at Yale (1951) című könyvében kifejtette, hogy a kommunizmus bukása után a konzervatívoknak újabb frontokon kell harcolnia. Scruton szerint ma

olyan alapvető intézmények védelméről van szó, mint a házasság és a család,

de ide tartozik a cenzúra elleni küzdelem is. 

A brit gondolkodó összegzi a konzervatívok által képviselt szabadságkoncepciót is: „Abszolút terminusokat használva: az én szabadságom fenyegeti a te szabadságodat. Léteznie kell egy felszínre jutó udvariasságnak, ami megakadályozza az embereket abban, hogy visszaéljenek a szabadságukkal azért, hogy szétszakítsák azt a konszenzust, amin a szabadság általános gyakorlása áll”.

Scruton kifejti, hogy mi a fő különbség a klasszikus liberalizmus és a konzervativizmus között: „A konzervatívok a nem választott kötelességekben hisznek, míg a klasszikus liberálisok úgy gondolják, hogy a választás minden kötelesség forrása”.

A filozófus egyetért azzal, hogy ma mindkét tábor a kultúrharc azonos oldalán áll, ezt pedig azzal indokolja, hogy: „Rengeteg ember akar ellenőrzés alatt tartani minket, és ezzel eltörlik a múlt képzetét”.

Úgy véli, hogy a konzervatív politika, a kapitalizmus és a szabad piac közötti viszony azért változott meg, mert „egy modern gazdaságban a szabályok túláradásával és az emberi elvárások növekedésével egy demokrácia csak akkor lehet stabil, ha az állam aktív szerepet játszik a termékek elosztásában azért, hogy kielégítse azok szükségleteit, akik egyébként nem részesednének benne”.

Scruton szerint a reakciós ragaszkodik a múlthoz és vissza akar térni oda, ezzel szemben

a konzervatív adaptálni kívánja a múlt legjobb gyakorlatait a jelen változó körülményeihez.

Megjegyzi, hogy Edmund Burke konzervatív volt, mert azt vallotta, hogy „reformálni kell azért, hogy megőrizni tudjunk”.

Kifejti, hogy a baloldali miért radikális és aktív, miközben a jobboldali engedelmes és passzív: „A társadalomtól az intézmények, az összejövetelek, a törekvések, az ízlések, a szex és az alvás átpolitizálása az, amit egy igazi jobboldali ellenez. Hagyjatok békén minket, az Isten szerelmére!”

Az interjú során arra is választ ad, hogy miért tartja a baloldal eredendően gonosznak a konzervativizmust: „Az alapvető ok az, hogy a baloldali embereknek illúziói vannak az emberi természetről, és úgy gondolják, hogy erényeiket igazolja ha terjesztik ezeket az illúziókat. Ezért bárki, aki megfúrja az illúziókat, nem csupán ünneprontó, hanem veszélyforrás”.

A filozófus elmondja, hogy bár létezhet reményteljes konzervatív istenhit nélkül, de az Istenbe vetett hit segít, mert ezzel a remények egy magasabb valóságban rögzülnek, és

ez megállítja a hívőt, hogy másokra kényszerítse a saját reményeit.

Scrutonra a legnagyobb hatást Hegel gyakorolta, mert a brit gondolkodó szerint a német filozófus megértette a modern világot. 

Az is kiderül, hogy Scruton szerint Trump érdekes jelenség, de nem érdekes gondolkodó. A populizmus pedig szerinte a baloldal szava az átlagember érzéseire, ha azok nem a baloldal felé húznak.

Filemon Norbert szemléje

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/133566