Kétezerrel többen kezdhetik meg egyetemi tanulmányaikat idén, mint tavaly: olyan szak is volt, ahová a maximális 500 pontra volt szükség. Kattintson, összeszedtük a fontos tudnivalókat.
Szerda este nyolc órakor nyilvánosságra hozták a felsőoktatási felvételi ponthatárokat – melyeket a Felvi oldalára kattintva lehet megtekinteni. A 168 Óra összefoglalója.
Magasak a pontok a Corvinuson és a BME-n
A lap azt írja, a Budapesti Corvinus Egyetemre általános felvételi eljárásban 3418 hallgató jutott be, ennyien járhatnak majd a szeptemberben induló magyar és angol nyelvű képzésekre. Különösen magas volt a ponthatár a Corvinuson: az alapszakokra felvettek csaknem fele 440 pont feletti eredménnyel jelentkezett (maximum 500 pont érhető el). A gazdálkodástudományi karon 2406-an, a társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok karon 739-en, a közgazdaságtudományi karon pedig 271-en kezdhetik meg tanulmányaikat.
Az egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében azt is elmondja, a nappali képzéses, államilag finanszírozott alapszakokra 425 feletti átlagpontszámmal lehetett eljutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 412 feletti az átlag.
Ennél is többen, mintegy ötezren nyertek felvételt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME). Az intézmény az MTI-vel közölte, az alapképzésre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma 416 körül alakul. Az állami ösztöndíjas képzési formára felvettek átlagpontszáma 415,7, az önköltséges formában felvettekkel együtt pedig 413,4 pont az átlag.
Az intézmény kínálatában először szerepel az üzemmérnök-informatikus úgynevezett BProf alapszak is, amelyben a hallgatók már két év után bekapcsolódhatnak az ipari vállalatok projektjeibe, három év után pedig diplomával a kezükben léphetnek be a munkaerőpiacra.
Volt, ahová 500 pont kellett
Az ELTE-re 9744 hallgatót vettek fel, ezzel pedig ez lett a legnépszerűbb magyar felsőoktatási intézmény a 2018-as eljárásban.
Közleményük szerint csaknem 13,5 ezren az ELTE-t jelölték meg első helyen a felvételi eljárásban. A legnépszerűbb szakok között szerepel a programtervező informatikus, a pszichológia, a jogász és a gyógypedagógia, de népszerűek az újonnan indult gazdálkodástudományi intézet és a szombathelyi Savaria egyetemi központ képzései is. A pedagógusképzésre felvettek az összes új hallgató harmadát teszik ki.
Olyan szak is volt, ahol a maximális pontszámot kellett elérni a felvételhez: az ELTE német és nemzetiségi német nyelv és kultúra – latin nyelv és kultúra tanári szakához volt szükség 500 pontra.
Sok minden befolyásolja a ponthatárt
Idén mintegy 108 ezren jelentkeztek összesen egyetemekre és főiskolákra – ezen szám majdnem kétezerrel több, mint tavaly. Több szakon is minimumpontszámokat jelölt ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma az államilag finanszírozott tanuláshoz: a nemzetközi tanulmányok szaknál 465, kommunikáció és médiatudomány szakon 455, pszichológia szakon 435 pontot kell elérni, osztatlan jogász képzésen 460, gazdaság- és pénzügy-matematika elemzés szakon legalább 440 pontot kell minimum szerezni.
A ponthatárok határozzák meg, hogy a jelentkező melyik általa megjelölt képzésre kerül be. Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, az általa megjelölt helyek közül az első olyanra, aminél a pontszáma eléri a ponthatárt. A ponthatárokat az Oktatási Hivatal informatikai algoritmusával határozzák meg: ezt befolyásolja az adott intézmény kapacitása, a jelentkezők száma és eredménye is.
A legtöbben, 73 ezren az alapképzést jelöltek meg első helyen, mesterképzésre 18 ezren jelentkeztek. A felvételizők döntő többsége, 93 ezer fő állami ösztöndíjas képzésre jelentkezett, az önköltséges képzési formát 14 ezren jelölték meg elsőként.
Hiszen maguk sem tagadják, hogy nem bánnának egy kis megtisztító világháborút, egy kis államcsődöt, az idősödő Fidesz-szavazók elhalálozását. Ungváry Zsolt írása.
A GPS úgyis elnavigálja az embert – véli Európa leginnovatívabb régiójának zöldpárti vezetője. Francesca Rivafinoli írása.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
Vajon mennyire veri át a híveit az, aki Angliában gúnyolódva hanyatlónyugatozik, azt sugallva, hogy ott minden rendben – Magyarország ellenben mindjárt összeomlik? Francesca Rivafinoli írása.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Rétvári Bence videóüzenetében hangsúlyozta, „Magyarország történetének legnagyobb tanárbéremelése zajlik”.
A filmek, a sorozatok lassan újra nézhetőek lesznek és senkit nem rúgnak ki, senkit nem hurcolnak meg a véleménye miatt.
