Börtön és internálótábor volt nekik, most kompromisszumként ünneplik a németek, mi az?

A hetek óta tartó német belpolitikai válság úgy látszik nyugvópontra ért a hétfőn este a CDU és a CSU között megkötött kompromisszummal. 

De mit is tartalmaz ez a Merkel-Seehofer paktum? Azt, ami miatt Magyarországot már évek óta teljes gőzzel támadja a német sajtó: a tranzitzónák felállítását. A tranzitzóna fogalmát először a magyar migrációs politika egyik elemeként ismerhette meg a közvélemény. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal meghatározása szerint a magyar jogban „a tranzitzóna olyan terület, ahol tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején az oda érkező külföldi személyeknek lehetőségük van a menekültügyi eljárás szabályszerű megindítására és igénybe venni a tranzitzónákban biztosított szolgáltatásokat a menekültügyi eljárás lezárulásáig. A tranzitzónába érkező személyek annak területét saját akaratuk szerint Szerbia felé szabadon elhagyhatják.”

Ahogy a megfogalmazásból is látszik a magyar tranzitzónát szabad akarata szerint bármelyik menedékkérő elhagyhatja Szerbia irányába. A Merkel-Seehofer megállapodás alapján létrejött tranzitközpontok viszont a jelenlegi tervek szerint teljesen zártak lennének, tehát semmilyen irányban nem lehetne őket elhagyni. Aki oda bekerül, abból vagy menekült lesz, vagy kitoloncolt visszautasított. Ebből a szempontból tehát a németek által felállított zárt tranzitközpontok szigorúbbak lennének, mint a magyar határon működő tranzitzónák.

Ehhez képest különösen érdekes, hogy miközben a magyar-szerb határon felállított tranzitzónákat „konténerfalvaknak”, „internálótábornak”, valamint „börtönnek” nevezték a német újságírók, addig a saját teljesen zárt tranzitzónáikkal kapcsolatban már nem ilyen kényesek, azokat egyszerűen csak a „tranzitközpont” kifejezéssel írják le.

Jól tudjuk, hogy a szavaknak, elnevezéseknek óriási jelentősége van a mediatizált világban. Más-más kifejezéseket használva ugyanis ugyanazt a jelenséget el tudjuk úgy is adni a választóknak, mintha az egy szimpla államigazgatási, rendészeti, belügyi fogalom lenne (lásd: „tranzitközpont”), de úgy is, hogy a szót hallva a választó egyből a vészkorszakra asszociáljon (lásd: „internálótábor”). Láttuk ezt már az azóta megbukott osztrák szociáldemokrata taxisofőr-kancellár Werner Faymann esetében is, aki miközben a magyar-szerb határon felállított kerítés kapcsán a „legsötétebb időket”, a ’harmincas és negyvenes éveket vizionálta, addig az osztrák-szlovén határra felépített kerítés kapcsán már azt mondta, hogy az nem kerítés, hanem „ajtócska oldalelemekkel.”

Érdemes tehát megnézni, miként tudósított a német sajtó egészen 2018-ig a magyar-szerb határon létesített tranzitzónáról, és összevetni azzal, hogy mit írnak most a német-osztrák határon felállított „tranzitközpontokról.”

A délnyugat-németországi SWR Aktuell még tudósítót is küldött a magyar-szerb határra annak érdekében, hogy bemutassa, milyen állapotok uralkodnak a tranzitzónákban. Már a cím is sokatmondó, szó sincs benne „tranzitközpontokról”, táborról és szögesdrótról viszont annál inkább: „szögesdróttal körbekerített tábor.” Nem kell hosszasan magyarázni, hogy a Lager (magyarul: tábor) szó, különösen a szögesdróttal körbekerített „Lager” milyen narratívát erősít a német olvasókban. Az SWR Aktuell azonban nem bízta a véletlenre a tudatformálást, a cikkhez használt kép alatt ugyanis fokozzák a hangulatot, és egyenesen az „internálótábor” kifejezést használják. 

A Tagesspiegel és a Zeit egy fokkal tárgyilagosabban, csupán „konténerfalvakról” ír, amikor a magyar tranzitzónákról tudósít. A Tagesspiegel arról ír, hogy „Magyarország letartóztatja menekülteket”, hiszen a menekültügyi eljárásuk befejezéséig a „konténerfalvakban kell maradniuk és nem mozoghatnak szabadon az ország területén.” A német zárt tranzitzónákkal kapcsolatban már egy szóval sem írnak letartóztatásról, hanem azt emelik ki, hogy egy drámai nap után végre kompromisszum született a menekültek kapcsán.

A Zeit „Orbán kormánya konténerfalvakba zárja a menekülteket” címmel írt a tranzitzónákról, azt sem mulasztották el hozzátenni, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a jogvédő szervezetek szerint nemzetközi és európai jogot sért a tranzitzóna. Ugyanez a Zeit a német tranzitzónák már nem a menekültek bezárásáról ír, hanem semleges címmel jelentet meg cikket arról, hogy „az uniópártok tranzitközpontokat akarnak a határon létesíteni.”

A Süddeutsche Zeitung szerint a menekültjog megszüntetését jelentik a magyar tranzitzónák. A német országos napilapban megjelent kommentár szerint „Orbán minden menekültet táborba zár”, és ezzel olyan politikát követ, amelynek egyetlen célja, hogy „minden idegent távol tartson Magyarországtól.” A német tranzitközpontok kapcsán a Süddeutsche Zeitungban megjelent kommentár nem arról ír, hogy „Merkel minden menekültet táborba zár”, hanem azon kesereg, hogy a „tranzit” elnevezés a turizmusra utal, és ezzel megtévesztő módon olyan látszatot kelt, mintha a menekültek csak nyaralnának, és nem a háború, a szegénység, az erőszak és az éhezés üldözöttjei lennének. Szerintük szemantikailag érdemesebb lenne a „kiutasítási központ” kifejezést használni. „Bezárásról” és „idegenek távoltartásáról” viszont szó sincs a cikkben.

A Tagesschau „börtönként” írt a magyarországi tranzitzónákról. Alig egy éve ugyanis terjedelmes tudósítást közöltek arról, hogy 120 menekült vár a röszkei tranzitzónában arra, hogy a menekültügyi eljárása véget érjen. A tudósítás szerint a menekültek a „senkiföldjén várakoznak perspektíva nélkül”, a cikk címe pedig az, hogy „ez itt egy börtön.” Ugyanez a Tagesschau előbb kompromisszumként emlegeti a német tranzitzónák tervét, majd konkrét javaslatot fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan is kellene kinéznie azoknak. A cikkben pedig még véletlenül sem a börtön szót használják a tranzitzónára, hanem a „zárt központ” kifejezést.

A magyar tranzitzónák ötlete egyébként nem csupán a német sajtóban verte ki a biztosítékot, hanem az Amnesty International magyarországi szervezeténél is, akik „Nem a menedékkérők tömeges elzárására!” címmel még petíciót is aláírtak hat másik NGO-val (Artemisszió Alapítvány, Cordelia Alapítvány, Ebony Afrikai Egyesület, Magyar Helsinki Bizottság, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, MigSzol Migráns Szolidaritás Csoport) annak érdekében, hogy a magyar országgyűlési képviselők ne szavazzák meg a tranzitzónák létesítéséről szóló törvényt. Az ügyben felkerestük az Amnesty International németországi szervezetét. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a német tranzitzónákról mi a véleményük. Cikkünk megjelenéséig azonban nem válaszoltak.