Balos avagy jobbos a magyar társadalom?

A Policy Solutions elemző intézet, a német szocdemekhez kötődő Friedrich-Ebert-Stiftung és a baloldali nézeteket képviselő Új Egyenlőség magazin arra vállalkozott, hogy egy nagyszabású kutatás keretein belül feltérképezzék a magyar szavazók politikai értékrendjét. „Már nyolc éve folyik egy nagy vita arról, hogy Orbánt jobbról vagy balról lehet megelőzni, de ehhez tudni kellene, milyen a magyar társadalom” – jelentette ki kedden Pogátsa Zoltán a felmérés eredményeit bemutató minikonferencia kezdetén a Budapest Music Centerben.

A teljes elemzés pdf-ben itt tölthető le.

„Kutatásunk alapján a politikai értékrendet a hagyományos jobboldali-baloldali-liberális felosztás helyett egy új koordinátarendszerben mutatjuk be” – mondta Boros Tamás, a Policy Solutions elemző intézet stratégiai igazgatója. A kutatók X tengelyen a gazdaságpolitikai értékrendet, míg Y tengelyen a magyarok társadalompolitikai értékrendjét ábrázolták.

A gazdaságpolitikai dimenzió tekintetében egy „gazdasági baloldal – gazdasági jobboldal” tengelyt állítottak fel, míg a társadalompolitikai dimenzió kapcsán egy „társadalmi zártság – társadalmi nyitottság” tengelyt, ami azt mérte, hogy a magyarok milyen arányban támogatják egy kulturálisan nyitottabb, folyamatosan változó, vagy egy zártabb, tradícióra építő ország létrehozását. Egy 28 kérdésből álló kérdőívre adott válaszok alapján a kutatók ebben a koordinátarendszerben helyezték el a választókat és izgalmas eredményeket kaptak.

Sokat várunk az államtól, de nem azt kapjuk, amit akarunk 

„A magyarok körében erős a magáncégek törvényi szabályozása iránti igény” – kezdte a számok ismertetését Boros Tamás. A Policy Solutions igazgatója elmondta: a válaszadók 80 százaléka szerint akkor igazán jó egy társadalomban élni, ha nincsenek nagy különbségek gazdagok és szegények között, 70 százalékuk egyetért a progresszív adózással és a legtöbben szeretnék, hogy az állam támogassa a rosszabb helyzetben lévők társadalmi felemelkedését. A magyarok 73 százaléka a mindenkori sztrájkolók pártáját fogja, ugyanis szerintük az embereknek akkor is van joguk sztrájkolni, ha ez másoknak kellemetlenségeket okoz.

Annyit ér a munkánk, amennyi fizetést kapunk érte? A válaszadók szerint nem: a fizetés nem tükrözi a munka valós értékét. Érdekes adat, hogy a magyarok többsége még mindig úgy gondolja, hogy a magáncégek tesznek többet értük és nem az állam. „Az emberek sok mindent akarnak az államtól, de nem azt kapják, amit várnak” – kommentálta az eredményeket Boros.

„Összességében elmondhatjuk, hogy a magyarok számára az igazságosság és az állam szerepe fontos, de a bizalom alacsony az állammal szemben, a vagyon általános megadóztatását pedig nem támogatják” – mondta Boros Tamás.

A magyarok jelentős többsége szerint a cigányok sosem fognak beilleszkedni 

A Policy Solutions igazgatója kiemelte: igyekeztek provokatív kérdéseket feltenni, hogy a magyarság társadalompolitikai értékrendjét egyértelműen fel tudják térképezni. A válaszokból kiderült, hogy az állampolgárok 82 százaléka egyetért azzal, hogy a nevelés elsődleges célja a rend és a fegyelem megtanítása, így a többség szerint a nevelői eszköztárba egy-egy pofon is belefér, annak ellenére, hogy ez törvényileg tiltott.

A magyarok 72 százaléka úgy gondolja, hogy a cigányság sosem fog tudni beilleszkedni a többségi társadalomba. A magyar társadalom közel kétharmada szerint a világ veszélyes hely, és akkor jó, ha a család feje a férfi. „Ezzel egyébként a nők fele is egyetért” – tette hozzá Boros, majd kiemelte: „az emberek legnagyobb arányban a hagyományos családi értékeket képviselik, a cigánysággal és bevándorlókkal kapcsolatban pedig nagyon zártan gondolkoznak”. Társadalompolitikai kérdésekben azonban még mindig jóval megosztottabbak a magyarok, mint gazdaságpolitikai témákban.

Egy szűk többség támogatja a halálbüntetést, de egyre többen mondják azt, hogy nincs rá szükség. Régebben többen támogatták. A magyarok fele szégyellné, ha lenne egy meleg családtagja, míg a másik fele nem. A választók kétharmada szerint az emberek alapvetően jók. „Ez egy liberális álláspont” – tette hozzá Boros. Az abortuszt a magyarok 78 százaléka támogatja.

 – mondta Boros Tamás.

A magyarok elsöprő többsége szerint minden tekintély megkérdőjelezhető. Boros szerint ez inkább abból fakad, hogy a magyar egy kimondottan racionális nemzet. „Inkább racionálisak vagyunk, mint hívők. Lengyelországban nem ilyen eredmények jöttek volna ki” – magyarázta. Az eredményekből egyértelműen kitűnik, hogy a magyarok sok kérdésben zártan gondolkoznak, néhány témában megosztottak, de az egyéni szabadság tekintetében nyitott, liberális társadalom a magyar.

Gazdasági értelemben egyértelműen baloldaliak vagyunk

„Gazdasági értelemben a magyar társadalom egyértelműen baloldali” – folytatta az eredmények összegzésének Boros. A Policy Solutions igazgatója elmondta: a választók 34 százaléka képvisel nyitott-baloldali álláspontot, míg 40 százalékuk zárt-baloldalit. Gazdaságpolitikailag az emberek csupán 15 százaléka mondható jobboldalinak, piacpártinak.

Mi dönti el, hogy nyitottak vagyunk-e vagy zártak? „Ez az iskolázottsággal mutat korrelációt” – mutatott rá Boros. Az adatokból látszik, hogy a főiskolát, egyetemet végzettek többsége nyitott álláspontot képvisel társadalmi kérdésekben.

Ha az eredményeket a pártok szintjén is lebontjuk, láthatjuk, hogy

Gazdaságilag egyébként a Jobbik szavazótábora a legbaloldalibb. A Fidesz szavazói a legkonzervatívabbak, még a Jobbik táboránál is konzervatívabbak. Társadalmi kérdésekben a legnyitottabban az MSZP szimpatizánsai gondolkodnak, de náluk is csak a szavazók fele nyitott.

„Összességében elmondhatjuk, hogy a magyar társadalom 74 százaléka gazdaságpolitikai értelemben baloldali, társadalompolitikai kérdésekben jóval kevesebb a szélsőséges álláspont, mint gazdaságiakban. Az is egyértelműen látszik, hogy a magyar társadalom inkább zárt, de nem annyira, mint azt korábban gondoltuk” – zárta az eredmények ismertetését Boros Tamás.