Tényleg ennyire rettegünk a szegényektől?

2018. június 24. 08:58

Jámbor András
Mérce

Nyilván engem is zavar, ha valaki büdösen felszáll a villamosra, de azt állítani, hogy ő lenne az az ember, akit tipikusan érint például ez az alaptörvény-módosítás, egyszerű hazugság.

„Nyilván engem is zavar, ha valaki büdösen felszáll a villamosra, de azt állítani, hogy ő lenne az az ember, akit tipikusan érint például ez az alaptörvény-módosítás, egyszerű hazugság. Itt egy torzítási folyamatról van szó, ami azért lehetséges, mert senkire nincs ráírva, hogy hajléktalan vagy szegény lenne. Miközben a budapesti aluljárókban legfeljebb néhány száz ember aludhat, életvitelszerűen közterületen több ezren is élhetnek akár, évszaktól függően. Csak ők nem látszanak, mert nem feltűnőek, és többségük, az elsöprő többségük nem büdös (istenem ezt komolyan le kellett írnom emberekről?), nem alkoholista, nem mentális beteg, sokan dolgoznak is közülük.

A közterületen, utcán élő emberek többsége ugyanis megoldja a tisztálkodást, az ellátórendszerbe csak annak veszélyei miatt (lopás, erőszak, tömegnyomor, bogarak stb.) nem akar bemenni. Ezek az intézmények egyébként a statisztikák szerint egyáltalán nem is segítenek kivezetni a hajléktalan létből.

A közterületen élő hajléktalan emberek nagy része kalyibákban és kunyhókban lakik, megteremti a szegényes módján azt, hogy valami csúf lakhatása lehessen. Sokan csak napközben vannak az utcán, és éjjel menedékhelyre mennek.

Személyesen is elég sok hajléktalan és szegény emberrel találkoztam az elmúlt években, több hajléktalan haverom van, mivel barátnőm utcai szociális munkás, az Utcáról Lakásba Egyesület vezetője, és számtalan helyzetben találkoztam már A Város Mindenkié hajléktalan tagjaival is.

Ezek az emberek ugyanolyanok mint mi. Csak rosszabb a ruházatuk (vagy éppen nem), szegényebbek, általában betegebbek, és általában alacsonyabb az iskolai végzettségük.

De akkor miért van szükség arra, hogy ezeket az emberek megbélyegezzük? Miért hangozhatnak el olyan mondatok, hogy a lakosokat fel kell készíteni arra, hogy egy hajléktalan honfitársunk költözik a szomszédjukba? A helyzet abszurditása ugye az, hogy aki lakásba költözik, az nem is hajléktalan.

És itt jön a csuka fogta róka esete. Pontosan azért kell felkészíteni a lakosságot, mert eddig ment a hülyítés. Amikor Tóth Bertalan a hajléktalan emberek kapcsán csak a büdösen villamosra fellépő embert tudja felidézni (miközben a büdösen villamoson utazó ember lehet hogy speciel lakásban lakik), amikor egy atipikus szituációt állít be tipikusként, amikor a média csak ezeket az embereket idézi fel, amikor a politika szánt szándékkal csak ezekről az emberekről, a látható kisebbségről beszél mint a hajléktalan emberek egészéről, akkor állítják elő azt a szituációt, ami után a lakosság félni fog attól, hogy egy szegény ember melléjük költözik. Miközben egyébként akár ezeknek az embereknek a segítésére is számos működő programot tudnának sorolni a szakemberek.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/131529