Újraálmodott kultúrkincsek

„Ne hagyjátok a templomot!” – Egy restaurálás kulisszatitkai Jánosházáról

2018. június 20. 08:21

Restaurálási munkálatok zajlanak Jánosházán, szakemberek csapata dolgozik azon, hogy a majdnem háromszáz éve épült templomot újjávarázsolja, visszaállítsa a korábbi állapotokat. A templombelső felújításának nehézségeibe és dilemmáiba, a szakemberek összehangolt munkájába enged betekintést Hutóczki Vivien festő-restaurátor művész, aki a Vállalkozz Itthon Fiatal! pályázat egyik nyertese is. A fiatal képzőművészek lehetőségeiről és küldetéséről is beszélgettünk vele.

Eldugott Vas megyei település Jánosháza, amelynek az ívesen tört párkányú, sátortetős tornyával a Marcal völgyéből már messziről szembetűnő ékessége a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett templom. Az épületet 1734 körül emelték a korábban elpusztult fateplom helyére. 1779-ben az Erdődy család a kor szokásainak megfelelően klasszicizáló barokk stílusban átépítette. A most látható falképeket pedig az a Steffek Albin készítette a múlt század harmincas éveinek elején, aki számos hazai templom falfestményeinek megalkotása mellett a moszkvai operaház díszletfestőjeként is dolgozott.

Az utóbbi években számos pozitív kezdeményezés irányult az egyházi, épített kultúrkincs megőrzésére, restaurálására, amely Jánosházán jelen esetben a teljes épületbelső autentikus felújítását jelenti. Első szakaszban a falképek restaurálása történik, itt az 1932-es falfestés esztétikai helyreállítását célozzák a munkálatok. Ezt követi a templom járófelületét burkoló solhofeni mészkőlapok felújítása. A falkép-helyreállítási munkálatok kulisszatitkaiba Hutóczki Vivien festő-restaurátor avatott be minket:

Az átlagember számára kissé titokzatosnak tűnhet, hogy miként is dolgozik egy restaurátorcsapat. Hogy zajlanak a munkálatok? Mennyi időbe telik egy templom felújítása?

Egy ilyen nagyszabású projekt gördülékeny megvalósítása mindenképpen jól megszervezett csapatmunkát igényel. Nem véletlen, hogy a jánosházi templom felújításán is hatan dolgozunk együtt. A munkálatokat három szakaszra osztottuk: az első hónapokban a szentély csehsüveg boltozata és oldalfalai készültek el. Jelenleg a kórus feletti boltaszakaszon és oldalfalakon dolgozunk, majd a középső két boltszakasz restaurálásával zárul a restauráció. A főbb munkafázisok a tisztítás, konzerválás, vakolatkiegészítések, majd a retusálás, illetve – ahol szükséges – rekonstrukciók elkészítése: e folyamatok részenként akár hetekig is eltartanak.

Egy épület felújítása főleg egy szigorú egyházjogi előírásoknak megfelelően épült szakrális tér esetében – mennyi kreativitást enged a restaurátor számára?

Nem kifejezetten sokat, a restaurálás kevésbé szól a kreativitás kibontakoztatásáról. Míg egy rekonstrukció elkészítésekor fontos szerephez jut a kreatív gondolkodás, addig egy meglévő festett felület esztétikai helyreállítása során az a fontos, hogy

a restaurátor alázatosan kövesse a meglévő mintákat, a festői stílust,

megőrizze a művészettörténeti hitelességet.

Mi jelenti a legnagyobb kihívást egy templomrestaurálás során?

Leginkább a munka összetettsége és technikai nehézségei. Az állványon való restaurálás jó fizikumot és állóképességet igényel, és nem előnyös, ha az illetőnek tériszonya van. A jánosházai templom belmagassága 11 méter, és összesen 900 négyzetméternyi falfelület helyreállítását kell megoldanunk. Ez különböző mértékű és nehézségű problémákat vet fel. Vannak részek, ahol a korábbi beázások miatt teljes vakolatcserét hajtottunk végre. Egyes hevederek és ablakbélletek a statikai mozgások következtében erőteljesen megrepedtek, e szakaszok falazási munkát is igényeltek. Az esztétikai kiegészítések, a festészeti munka helyreállítása, amit igazából a néző látni fog, csak egy kisebb – de a leglátványosabb – része egy komplex restaurálási folyamatnak.

Mennyire nevezhető történetileg hitelesnek az épület felújított állapotban, amikor nem egészen az építés koráig nyúlik vissza a rekonstrukció, hanem egy későbbi szakaszhoz, például a falfestményeket illetően? Mi alapján dől el, hogy a templom egyes részei mikori állapotukra lesznek helyreállítva?

A legtöbb egyházi épület a történelem során, főként a művészettörténetileg legjelentősebb korstílusok idején komoly átalakításokon esett át. A fatemplomok helyén kőtemplomokat emeltek, a barokk idején a korábban épült szakrális tereket a kor építészeti és festészeti stílusának megfelelően átalakították, s nem volt ez másképp a jánosházai Keresztelő Szent János templom esetében sem. Több tényezőtől is függ, hogy a felújítás melyik szakaszhoz nyúlik vissza: például a festések stílustörténeti jelentőségétől, a falkutatás során megállapított előző rétegek állapotától, helyreállíthatóságától, a megrendelő kérésétől.

Mindezek figyelembevételével célozza jelen esetben a restaurálás az 1931-32-es, Steffek Albin által készített falképek esztétikai helyreállítását. Voltak azóta is a falfestést illetően kisebb-nagyobb, főként természeti károk miatti felújítások, a legjelentősebbek 1969-ben és 1989-ben. Legutóbb 2012-13-ban volt nagyszabású külső renoválás, megújult a teljes tetőszerkezet és a homlokzat is.

Mennyiben kell a hitelességre törekedni az alkalmazott anyagok tekintetében? Ugyanolyan anyagokkal történik a falak és a falképek felújítása, mint amiből eredetileg megépítették, megfestették azokat?

Mindig fontos a műtárgy anyagában történő megőrzése, és kiegészítéseknél

az eredetivel azonos, vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyagok használata.

A vakolatpótlásoknál kizárólag hagyományos mész-homok vakolattal dolgozunk, az esztétikai helyreállítás előtt a festett rétegek konzerválását majd a kiegészítését a szükséges mértékben, az eredeti felülettel kompatibilis anyagokkal végezzük. 

Ön a Vállalkozz Itthon Fiatal pályázat nyertese is. Mi motiválta arra, hogy saját vállalkozásba kezdjen?

A pályázati lehetőséggel éppen a diplomaosztóm utáni időszakban találkoztam. Már akkor határozott elképzelésem volt, hogy fiatal pályakezdőként olyan karrierutat válasszak, amellyel hobbim és megszerzett szakmáim egyben hivatásommá is válhatnak. Úgy éreztem, hogy az ezekben való kiteljesedést igazán csak egy saját vállalkozás során érhetem el, melyhez kiváló kezdeti segítséget nyújthat a pályázat. A több hónapos munka gyümölcse meglett, ugyanis megnyertem a pályázati összeget, amelynek segítségével megteremthetem egy saját műhely felszereléséhez szükséges eszközparkot. Hiszek abban, hogy kemény munkával sikerülhet biztos alapokra helyezni a vállalkozásomat, ami így hosszútávon biztosíthatja önfoglalkoztatásomat.

Milyen küldetése és lehetőségei lehetnek ma egy pályakezdő képzőművésznek?

A képzőművészet sok mindenre hatással lehet, számos terület szerves alkotóelemévé válhat magyar viszonylatban és külföldön egyaránt. Friss diplomásként sokszor nehéz és rögös az út, nagy kitartás és szerencse is kellhet hozzá, hogy valakit felfedezzenek, és megvalósíthassa a vágyott művészeti karrierjét. Pályakezdőként a legfőbb kihívás, hogy miként vehetünk részt olyan munkákban, amelyek folyamatos fejlődést biztosítanak, illetve hogyan juthatunk bemutatkozási lehetőségekhez. Ennek kapcsán már nagyon sok pozitív kezdeményezés indult az utóbbi években: pályázatok, fesztiválok, csereprogramok, ösztöndíjak, egyesületekhez való csatlakozási lehetőségek, amelyek mind segítik, hogy a fiatal képzőművészek szélesebb közönség előtt is bemutathassák alkotásaikat.

Az én küldetésem restaurátorként és képzőművész-tanárként a kulturális örökség tárgyi emlékeinek megőrzése,

ennek az egyedülálló nemzeti kincsünknek az átmentése a következő nemzedékek számára.

Mivel foglalkozik egy fiatal restaurátor, amikor nem több száz éves templomokat újít fel?

Rendszeresen vállalok festményrestaurálási munkákat magánszemélyek, gyűjtők, műkereskedők megbízására, festménymásolatok vagy egyedi képzőművészeti megrendelések teljesítését, felkészítő órák tartását, tanácsadást művészeti egyetemre felvételizőknek. Vettem részt restaurátori falkutatásban, falképrestaurálás terén pedig ez az első nagyobb kaliberű munka, amiben részt veszek. Emellett minden évben szerepelek alkotásaimmal képzőművészeti kiállításokon, pályázatokon, valamint tagja vagyok a stART Alkotócsoportnak, akikkel minden nyáron együtt táborozunk, és bontakoztatjuk ki az alkotóvágyunkat. Hiszek abban, hogy minden művésznek, különösen a restaurátoroknak a folyamatos fejlődését az szolgálja, ha teret biztosítunk a kötöttségek nélküli kreatív alkotásnak is.

Fotók: Hutóczki Vivien

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/131312