Humanista hagyomány

Védjük meg a nyugati civilizáció értékeit! – Chantal Delsol Budapesten

2018. május 23. 21:48

Az Európa jövője V4-konferencián adott elő Chantal Delsol, a neves francia filozófus. Delsol a humanista értékek történetéről, alakulásáról és a Nyugatot naggyá tevő eszmék védelméről beszélt előadásában.

A Várkert Bazárban tartott előadást a neves francia filozófus, Chantal Delsol az Európa jövője című, visegrádi országokra és az aktuális európai vitákra fókuszáló konferencián. 

*

A Chantal Delsollal készült korábbi nagyinterjúnkat itt olvashatják: A politika végső célja a kultúránk megvédése.

Az Európa jövője konferencián szerdán előadó Frank Fürediről szóló tudósításunk itt elérhető: Szent háború zajlik a nemzet ellen.

*

Chantal Delsol szerdai előadásában a Nyugatot naggyá tevű humanista eszmék történetéről és azok korunkbeli jelentőségéről beszélt. Delsol magát konzervatívnak írta le, akinek fontosak a humanizmus értékei.

Három fogalom köré szőtte mondanivalóját: az igazság, a távolság és az idő, vagyis a haladás fogalma köré. Hangsúlyozta, hogy az antik görög, illetve a zsidó-keresztény hagyományokra épül a nyugati civilizáció.

Delsol szerint különleges a Nyugat igazságfogalma. Az igazság kérdése és keresése a régi görögök, Parmenidész és Platón óta foglalkoztatja a mi civilizációnk gondolkodóit, és ez egyáltalán nem magától értetődő. Más kultúrákban Delsol szerint nem az igazság keresésére, hanem a mítoszokra alapoztak. A mítosz viszont nem a jó és a rossz, az igaz és a hamis szétválasztására épül: a mítosz értelmet ad a dolgoknak, az igazság viszont a dolgok valóságát jelenti. Az előadó utalt arra, hogy például Kínában sincs nyugati értelemben vett ősi filozófiai hagyomány. 

„A mítoszokat mi teremtjük, de az igazságot nem kitaláljuk, hanem kapjuk. Elénk áll, vagy mi közelítjük meg, kívülről” – fogalmazott. Míg a mítosz minden kultúrkörben egyedi, addig az igazság egyetemes,

az igazság kutatásának igénye pedig a nyugati civilizáció sajátos alapeszménye.

A Nyugat az értelem egységét keresi. A tudomány az igazságra alapoz, a tudás meghódítása mögött az igazság meghódításának vágya áll. 

Az ezzel járó fejlődéssel együtt azonban megszületik és erősödik a kétely is – folytatta Chantal Delsol. Az egyetem eszméje Nyugaton született meg, az itáliai és francia középkorban. Az egyetemek az igazságkeresés és a kételkedés helyszínei lettek.

Chantal Delsol úgy folytatta: „Az igazságot nem tudja a helyi diktátor kinyilatkoztatni. A diktátor csak mítoszról tud beszélni”. Delsol szerint az igazság a leggyengébbeknek is erőt ad, a leggyengébbeket is védelmezi. Éppen ezért a humanizmus egyik alapfogalmának számít.

Kitért a Bibliára is, mely szerint Isten az embert a saját hasonlatosságára alkotta meg, az ember személyiséget nyert. Az emberi, személyes méltóság Chantal Delsol szerint szintén a zsidó-keresztény hagyomány, vagyis a nyugati civilizáció alapvető eleme. „A nyugati civilizáció az emberi méltóság elismerésében különbözik a régi pogány kultúráktól” – jelentette ki. Mi, nyugatiak tisztelni kezdtük az életet, nem szabadultunk meg más kultúrákhoz hasolóan a fölöslegesnek tartott csecsemőktől – mondta Delsol. Leszögezte:

„Az abortusz éppen ezért a pogánysághoz való visszatérést, a kereszténység végét jelzi”.

A második fontos humanista alapelv Chantal Delsol szerint a távolság. Ezzel az emberi jelenlét és a távollét, az egyesülés és a szeparálódás kettősségére utalt. „Legyen csak önmaga valaki” – szól a nyugati, humanista alapelv. Ez a magánkapcsolatainkban úgy jelentkezik Delsol szerint, hogy miközben természetesen védelmezzük a szeretteinket, addig bizonyos távolságot is tartunk tőlük, hagyjuk, hogy saját életüket is élhessék. „Fontos az emberek önmagukra hagyása.”

Delsol hozzátette: ez megint csak a nyugati civilizáció sajátossága: a muszlim világban is védelmezik persze a nőket, de gyermekként tekintenek rájuk. „A Nyugat az embert felnőtt, szabad lénynek tekinti, aki ellent is mondhat.” Delsol emlékeztetett a Bibliára, amely tele van az Istennek ellentmondó, lázadó figurákkal. 

A távolság az eltávolodásra, önállósodásra utal: a mi civilizációnkban valós, teljes személyiséggé lehet és kell válnunk, elválva a többiektől, a saját világunkat kialakítva a magunk titkaival. Delsol emlékeztetett arra: már Szent Pál leszögezte, hogy nincs férfi és nincs nő, nincs szabad és nincs rabszolga, nincs zsidó és nem zsidó az Isten előtt: mindenki egyenlő előtte. De nem így a Koránban, mely szerint Allah a férfiakat jobban szereti – mondta a francia filozófus. „A Nyugat volt az, amely eltörölte a rabszolgaságot – igaz, megkésve. És a Nyugat volt az, amely a női egyenjogúságnak helyt adott – igaz, megkésve” – fogalmazott Chantal Delsol. 

A francia filozófus kitért arra is: a nyugati civilizáció jellemző fogalma még az egyéni felelősség is, szemben a kollektivitásra, kollektív felelősségre épülő más civilizációkkal.

Mindenki a saját sorsának az ura,

összeboronált gyerekházasságok helyett mindenki maga választja meg házastársát, maga birtokolhatja a saját tulajdonát.

„És a nyugati civilizációban urai vagyunk a saját közös sorsunknak is: ezt hívják demokráciának” – mondta Chantal Delsol.

Végül az idő fogalmára, a haladásra tért rá a francia gondolkodó. Kifejtette: sok kultúrában körkörös, ciklikus az idő felfogása. A ciklikusságból a zsidó monoteizmus tört ki, az előremutatás, a haladás gondolatát magáévá téve. „Jahve irányítja a történelmet egy befejezés felé. A keresztények Istene szintén így tesz. Véget ér a körkörös idő, kilépünk a ciklikusságból és mint egy nyílvessző, elindulunk a jövő felé” – fogalmazott Chantal Delsol.

Krisztus halálával és feltámadásával belép az emberi időbe Isten, mi pedig szabaddá válunk.

Lehetővé válik a világunk megjavítása, megjelenik a remény és megjelenik a haladásba vetett hit is.

 „Ez a Nyugat intenzív fejlődésének az egyik oka” – hangsúlyozta a filozófus. 

Chantal Delsol végül arról beszélt: fontos, hogy a Nyugat alapvető értékei megmaradjanak, élők maradjanak, fontos, hogy azokat megőrizzük, hozzájuk visszatérjünk. Ha kinevetjük ezeket a régi értékeket, abból nem fog identitásunk épülni. Leszögezte: „Védeni kell az értékeinket”.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/130070