Folyamatos nyomás alatt áll Magyarország

2018. május 22. 08:08

Bakondi György
Magyar Hírlap

Talán megváltozik az a most még uralkodó nézet, miszerint a demokrácia fokmérője kizárólag az, hogy befogadunk-e migránsokat. Interjú.

Nincs annak rossz üzenete az unióban, hogy egyetlenegy, a migráció problémájának megoldására irányuló javaslatot sem támogatunk?

Nem igaz, hogy semmilyen elképzelést nem támogattunk, ráadásul a kormány már több javaslattal élt is a migrációval összefüggésben. Felhívtuk a figyelmet többek között arra, hogy a külső határokat őrizni kell, hotspotokat kell létrehozni, továbbá, hogy csak azok jöjjenek, akik valóban menekültek. Ezek a javaslataink időközben az európai gondolkodás fontos részévé váltak. Az tehát biztosan nem róható fel Magyarországnak, hogy mindenhez elutasítóan viszonyul. A migrációs válság következményeiről már véleményt nyilvánítottak az emberek az olasz, a német, az osztrák vagy a magyar választáson, aminek következményeképpen talán megváltozik az a most még uralkodó nézet, miszerint a demokrácia fokmérője kizárólag az, hogy befogadunk-e migránsokat. A nemzetállamok szintjén ez gyakorlatilag már mindenhol megtörtént, egyedül az unió központja tartja magát hozzá. Mostanra egyértelművé vált, hogy helyes politikát folytattunk, amikor azt mondtuk, hogy a határunkat őrizni kell, és meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy az illegális bevándorlók kontroll nélkül, a nemzeti és uniós jogszabályokat semmibe véve özönöljenek át a határokon.

Mire számít az állam- és kormányfők június végi találkozóján, amelyen a fő napirendi pont a kvóta lesz?

Jelenleg is miniszterelnök-szintű tárgyalás folyik az ügyben, és érzékeljük a politikai, jogi, valamint média részéről érkező nyomást egyaránt. Ha visszatekintünk az utóbbi hónapokra, láthatjuk, egyik támadás a másik után érte Magyarországot. A napokban is több ügyben bírálatot fogalmaztak meg velünk szemben uniós szinten. Például azt kifogásolták, hogy miért nincs nálunk elegendő női politikus, illetve miért értelmezzük a családot egy férfi és egy nő kapcsolataként. Ezeknek a támadásoknak közös az eredője: a cél, hogy még ebben a ciklusban, és lehetőleg még az előtt, hogy az osztrákok átveszik a soros elnökséget, elfogadtassák azt az elképzelést, amely aztán hosszú távon determinálná Magyarország és az európai országok sorsát. Mi azt gondoljuk, hogy egy ilyen horderejű ügyben nem egy a ciklusa végéhez érkező, hanem a választások után megalakuló új Európai Parlamentnek kell döntést hoznia. Ebben az esetben lehetőség lenne arra, hogy az unió az új erőviszonyokat figyelembe véve kompromisszumkészen, tárgyalásos úton mindenki számára elfogadható megoldást keressen a migrációra ahelyett, hogy azon mesterkedjen, miként lehetne az egyhangú döntést kikerülni – ahogyan erre már volt példa.

Hol tartanak a tárgyalások az ENSZ migrációs tervezetéről? Van-e még arra esély, hogy otthagyjuk a tárgyalóasztalt?

Több konferencián zajlanak az egyeztetések, és egyelőre továbbra sem tervezzük, hogy eljövünk a tárgyalásokról. A kormány korábban mérlegelte, hogy részt vegyen-e a vitákon, ugyanakkor arra jutott, jobb, ha ott vagyunk, mivel így tudjuk az álláspontunkat messzemenően érvényesíteni. Ez addig nem fog változni, amíg van esély arra, hogy ne valamilyen, a való világtól teljesen elrugaszkodott, az állampolgárok érdekeit semmibe vevő megoldás szülessen. Egy ENSZ-dokumentumról van szó, amely ugyan közvetlen jogi kötőerővel egyébként nem bír, de előbb-utóbb hivatkozni fognak rá a jogalkotási folyamatoknál és a bírósági munkában. Éppen ezért addig harcolunk, amíg látunk bármilyen esélyt arra, hogy a magyar álláspont legfontosabb elemei bekerüljenek a paktumba.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/129958