Kultúrdiplomácia: letaroltuk Berlint!

Az európai kultúra közös gyökereit és kulturális párhuzamait mutatta meg 23 művész előadásában a berlini érdeklődőknek május 16-án Berlinben. A produkciók a zenén, a táncon és a divaton keresztül ábrázolták a magyar kultúra európai beágyazottságát. Sebestyén Márta  és Andrejszki Judit az itáliai reneszánsznak, a német barokknak és romantikának a magyar népzenében továbbélő párhuzamaira világított rá, Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint gitárművész duója pedig a 20. századi szórakoztató zenéből mutatott meg német-magyar dalpárhuzamokat. A kétszáz résztvevő divatbemutatón tekinthette meg Molnár-Madarász Melinda Meyke márkanevű dizájnruháit. Az eseményt a Magyarország Barátai Alapítvány rendezte Rosonczy-Kovács Mihály kezdeményezésére, a megvalósításban a Philidor Intézet, a Fonó nemzetközi irodája vett részt. 

Forgatós tánc a Brandenburgi kapunál, Meyke-ruhába öltözött lányok az Unter den Lindenen – szerdán kisebb folkfesztivál kerekedett a berlini nagykövetség körül már a próbák alatt, amely a kora este megrendezett előadással vette hivatalosan is kezdetét. A koncertekre és a divatbemutatóra kétszáz vendég érkezett, javarészt a diplomáciai testületek képviselői és német politikusok.

„Európa sikerének titka a sokszínűség, és ezt meg kell őrizni” – hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyarország Barátai Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az eseményen az elnök mellett beszédet mondott a Miniszterelnökség élére jelölt Gulyás Gergely és Hans-Peter Friedrich, a Bundestag alelnöke, valamint házigazdaként Györkös Péter Nagykövet. 

A program célja az volt, hogy bemutassa, a magyar nemzeti kultúra értelmezhetetlen a magyarság európai közösséghez való tartozásának tudatosítása nélkül, valamint, hogy organikus példákkal támassza alá az erős nemzetek Európája eszme hitelességét.

„Azt szeretnénk zene, tánc és viseletek által megmutatni, hogy a nemzeti büszkeség és az európaiság nemhogy nem áll ellentétben egymással, de felfogásunkban értelmezhetetlen is egyik a másik nélkül” – mondta a vendégeknek az ötletgazda és rendező, Rosonczy-Kovács Mihály.

Györkös Péter nagykövet és Hans-Peter Friedrich alelnök a német-magyar kapcsolatok fontosságát emelték ki. A CSU politikusa Európát egy erdőhöz hasonlította, amely egységes akkor is, ha a fák különböznek. Gulyás Gergely Európa jövőjéről is beszélt: „Magyarország készen áll arra, hogy Németországgal, a visegrádi országokkal és valamennyi további EU-tagállammal együttműködve részt vegyen a Nagy-Britannia kiválása, a Brexit utáni Európa felépítésében.” 

Andrejszki Judit és Sebestyén Márta zenekaraikkal az itáliai reneszánsz, a német barokk és romantika egy-egy példájának 20. századi magyar népzenében szervesen továbbélő párhuzamát mutatták meg, a Harcsa Veronika-Gyémánt Bálint Duó a 20. századi szórakoztató zenéből mutatott fel német-magyar dalpárhuzamokat, míg Molnár-Madarász „Meyke” divatbemutatója kalocsai, barkó, kalotaszegi, torockói és mezőkövesdi népviselet inspirálta ruhákat tárt a berlini értelmiség, diplomaták és média közönsége elé.

A magyar népművészet változatos tájegységeinek jellemzőit és sokszínűségét anyanyelveként használó Molnár-Madarász Meyke a mai nők számára készíti variálható haute-couture és pret-á-porte ruháit. A tervezés során kiemelt figyelmet szentel annak, hogy ne csupán az európai stílusokban gyökerező magyar népi viseletek díszítőművészetét, motívumkincsét vegye át, hanem a modern design szemléletével láttassa azok felépítését, szerkezetét, értékét is. 

A Karády Katalin, Weygand Tibor, Hanns Eisler és Peter Krueder szerzeményeit előadó Harcsa Veronika – Gyémánt Bálint Duó sok szálon kötődik Németországhoz. Az énekesnő két éven át rendszeres klubestet szervezett Berlinben, a formáció következő, harmadik lemeze pedig a német Traumton Records gondozásában jelenik meg. 

Andrejszki Judit, a Musica Profana alpító régizenész csembalistája és énekese, valamint a világhírű Sebestyén Márta összeállításaiban például Nikolausz Hermann húsvéti himnusza, Pierre Attaignant gyűjteményének tourdillon tánczenéje csendült fel moldvai, rábaközi, kalotaszegi dallamok kíséretében. A művészek olyan kapcsolódásokra hívták fel a figyelmet, mint például a forgatós táncok német barokk eredete. Ezek a táncok a szerte Európában közkedvelté vált dreh-tanzenből fejlődtek ki, és a táncházmozgalom által ma is élnek Magyarországon.

Az eseményt megvalósító Magyarország Barátai Alapítvány 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy értékközpontúan, de pártatlanul informálja Magyarország barátainak közösségét és a nyilvánosságot az országgal és a világban élő magyarokkal kapcsolatos eseményekről, eredményekről. A társrendező Philidor Intézet, a Fonó Budai Zeneház nemzetközi irodájának főprofilja a zenediplomácia.

Fotók: Bézsenyi Zsolt