Gulyás Gergely: A Fidesz az Európai Néppárt legsikeresebb pártja

2018. május 16. 13:44

Írta: Kereki Gergő

Német belpolitikáról, a tavalyi német választások értelmezéséről, Angela Merkel várható utódjáról, a migrációs narratíváról, a magyar-német kapcsolatokról, valamint a jövő évi európai parlamenti választásokról is szó esett azon a Mathias Corvinus Collegiumban tartott beszélgetésen, amelyen Gulyás Gergely leendő miniszter mellett Mráz Ágoston Sámuel politológus, valamint Werner J. Patzelt német politikatudós és Joachim Klose, a Konrad Adenauer Stiftung szászországi vezetője is részt vett.

Csak a biztonság mellett érvelő Európai Néppárt lehet sikeres a 2019-es európai parlamenti választásokon – mondta Gulyás Gergely leendő Miniszterelnökséget vezető miniszter a német belpolitikai és európai helyzetet elemző kerekasztal-beszélgetésen hétfőn a Mathias Corvinus Collegiumban.

A Mathias Corvinus Collegium és a Konrad Adenauer Stiftung által szervezett konferencián részt vett Frank Spengler, a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi és Joachim Klose, a Konrad Adenauer Stiftung szászországi vezetője, Werner J. Patzelt német politikatudós is, aki a TU Dresden professzora, és akivel interjút is közöltünk, amit itt olvashat. Magyar részről pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója volt az asztaltársaság tagja. A beszélgetést Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium igazgatója, a Mandiner lapigazgatója moderálta.

A néppártok történelmi vereségéről

A beszélgetés első részében a tavaly szeptemberi német parlamenti választásokról esett szó, amelynek kapcsán Joachim Klose kifejtette, hogy Szászországban meglepetés történt, ugyanis a tartományban a legerősebb párt a bevándorlásellenes AfD (Alternative für Deutschland) lett 27 százalékkal, a CDU eközben csak 26,9 százalékot kapott. Klose szerint

hiba lenne azt gondolni, hogy minden AfD szavazó szélsőjobboldali lenne,

szerinte az AfD szavazóinak nagy része protest szavazó.

A szociáldemokraták a második világháború óta nem értek el olyan rossz eredményt, mint most, a CDU-nak pedig ez volt a második legrosszabb eredménye – ezt már Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója mondta, aki szerint az őszi parlamenti választás a „néppártok történelmi vereségét” hozta el. Mráz szerint a néppártok kudarcának okát abban kell keresni, hogy a néppártok nem értették meg a migrációs krízist, és nem tudtak arra megfelelő választ adni.


Beszélgetés német belpolitikáról és Európáról a Mathias Corvinus Collegiumban. A kép forrása: MCC.

 

Mráz szerint Angela Merkel stratégiailag elszámította magát, hiszen amikor meghirdette azt, hogy tőle jobboldalra is lehet egy új párt, azzal elvetette Franz Josef Strauss volt bajor miniszterelnök azon tézisét, miszerint a kereszténydemokráciától jobbra nem állhat másik párt.

A Nézőpont Intézet igazgatója szerint

Merkel ezt a lépés tudatosan lépte meg azért, hogy létrejöjjön egy német centrális erőtér,

és hogy a CDU/CSU-tól jobbra és balra is legyen egy ellenzéki erő, ami kétpárti ellenzéket idéz elő, és amivel el lehet kerülni hosszú távon a baloldal strukturális többségét. Taktikailag volt racionalitás abban, hogy az AfD megerősödésével szemben nem tesz lépéseket Merkel, viszont a migrációs kérdésben Merkel magára hagyta a CDU jobboldali szavazóinak egy részét, ezzel pedig nehéz helyzetbe hozta magát.

A szeptemberi választási eredmény Angela Merkel kancellárságának a végét jelzi – ezt már Werner J. Patzelt német politikatudós fejtette ki, aki szerint Merkel még kormányt alakítani is alig tudott. Werner szerint Merkel politikájának az volt a lényege, hogy megpróbálja a CDU/CSU-t balról támadhatatlanná tenni és a politikai közepet megcélozni, ezt Merkel azzal próbálta elérni, hogy folyamatosan átvette a szociáldemokraták és a zöldek témáit. Viszont Merkel a CDU balra erősödését nem kapcsolta össze a jobboldali szavazók megtartásával. Szerinte a Strauss-elmélet nem azt mondta ki, hogy sosem keletkezik párt a CDU/CSU-tól jobbra, hanem azt, hogy az unió pártoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ne keletkezzen. Merkel viszont ezt a politikai munkát nem végezte el, sőt amikor 2015-ben menekültpolitikát választott, akkor „erre a hibás politikára feltette a koronát.” Szerinte Merkel a német média és a politikai elit igényeit követve tette le a voksot a befogadó német menekültpolitika mellé, holott a német lakosság nagy része már ekkor is ellenezte volna ezt, csak ekkor még az, aki ez ellen fel mert szólalni, azt rögtön szélsőjobboldalinak, rasszistának bélyegezték. Ilyen értelemben 2017 a fordulat éve volt a háború utáni német történelemben – zárta mondandóját a politológus.

A nagykoalícióból kis koalíció lett, és már csak a résztvevő pártok miatt szokás ezt a koalíciót nagykoalíciónak nevezni – ezt már Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta. Gulyás szerint

a német politika eltávolodott a saját polgáraitól a politikai korrektség miatt.

Ezt addig elfogadták a német emberek, amíg a gazdasági fejlettség miatt nem volt okuk panaszra, viszont a migráció ügye „rátörte az ajtót a politikai korrektségre”, a migrációra adott politikailag korrekt válasz ugyanis az emberek mindennapjait, hétköznapi biztonságát is befolyásolta, ezért innentől kezdve már nem fogadták el ezt a fajta beszédet. A leendő miniszter szerint hiába ért egyet a teljes német sajtó abban, hogy az AfD szélsőséges párt, ha közben a politikai centrum a politikai korrektség miatt legitim véleményeket enged át a szélsőjobboldalnak, hiszen így a szélsőjobboldal meg fog erősödni. Ebből pedig Közép-Európában is le kell vonni a megfelelő tanulságokat, és a közép-európai jobbközép pártokkal szemben kritikus nyugati sajtónak is érdemes ebből tanulni. 

Narratívák harca: a migrációs kérdés volt a meghatározó

A németek 44 százaléka szerint a bevándorlás a legfontosabb kérdés, míg az 1998 és 2013 között vezető témának számító munkanélküliség és bérkérdés jelentősen visszacsúszott – vezette fel a beszélgetés ezen részét Szalai Zoltán az Infratest dimap felmérésére hivatkozva. Miközben több mint egy évtizeden keresztül a munkanélküliség és a bérkérdés volt a két legfontosabb probléma Németországban, addig a munkanélküliség ma már csak az ötödik legfontosabb téma, miközben a bérkérdés csak a 11. legérdekesebb, a bevándorlás kérdése pedig a 13. helyről kilőtt, és ma már a legfontosabb politikai kérdés.


A német választókat leginkább érdeklő kérdések. Látható, hogy a 2017-es évben a bevándorlás kérdése lett a legfontosabb politikai kérdés. A Schulz által emlegetett szociális igazságosság csak a második legfontosabb téma lett.

 

Az valóban igaz, hogy a munkanélküliség fontos téma volt évtizedekig, és ez a szociáldemokratáknak politikailag előnyös volt, viszont ma már Németországban munkaerőhiány van, pont ezért van szükség bevándorlásra egyesek szerint, és itt jutunk el a narratívák küzdelméhez – mondta Werner Patzelt. Szerinte a németek gazdagságuk és a „borzasztó történelmi múltjuk” miatt mindenkinek segíteni akarnak, akit üldöznek. Ezzel

Németország erkölcsi nagyhatalommá akar válni,

ennek a csúcspontja 2015 nyara volt, amikor Merkel megnyitotta a határokat, és mindenkit befogadott Németország. Ekkor az ország a teljesítőképessége határához jutott, és valószínűleg összeroppant volna a súly alatt, ha a német civil társadalom nem lett volna annyira felkészült és talpraesett, mint amilyen volt. Tehát a befogadásnak az az önkép volt az alapja, mi szerint Németország a legerkölcsösebb ország Európában, és a magyarok is például, ha olyan jók akarnak lenni, mint a németek, akkor vegyenek róluk példát. Ez a német mainstream narratíva Patzelt szerint, de ez a narratíva összeomlóban van, mert a valóság megérkezett, és minden német önkormányzatnál megjelent a migrációs probléma. Így az AfD fel tudott építeni egy ellennarratívát a migrációval kapcsolatban – vélte a politológus.

„A német kollégákkal szemben én picit megértőbb vagyok a helyzet iránt” – vetette közbe Mráz Ágoston Sámuel, aki elmesélt egy történetet arról, hogy amikor 15 évvel ezelőtt egy német alapítványi iskolának köszönhetően Angliában járt, és egy angol úriember megtudta, hogy Németországból jött, „akkor elkezdett Wehrmacht-nótákat énekelni, és elkezdett gépfegyvereset játszani”. 

Ezzel a történettel illusztrálta Mráz azt: ő meg tudja érteni, hogy német oldalról nézve jól eső érzés az, hogy 60-70 év után a világ nem Wehrmacht-katonaként tekint a németekre, hanem csodálja a németeket és felnéz rájuk azért a pár napért, ami 2015 nyarán történt. Viszont a „jól eső érzés” végül józanodásba csapott át, amikor a németek megtapasztalták, hogy a befogadásnak árnyoldalai is vannak. A józanodás akkor jött el, amikor a németek megtapasztalták, hogy a német állam nem ura a migrációs helyzetnek, valamint akkor, amikor megjelent az országban a migrációs természetű terrorizmus – utalt Mráz a 2016 karácsonyán Berlinben történt gázolásos iszlamista terrortámadásra. 

Toleranciahiány 

A ’68-as elit hatalomra jutásával a kirekesztés, az intolerancia jutott hatalomra – mondta Gulyás Gergely, aki szerint

a ’68-as elit nem hajlandó a sajátjához képest más véleményeket elfogadni.

„Mi pedig ezzel szemben toleranciát és nyitottságot szeretnénk, és soha nem mentünk bele abba, hogy a migráció kérdésében más országokban mi a jó vagy a rossz megoldás. Azért, mert Európa népeinek sokféle történelmi háttere van, és egész mást jelent a migráció egy gyarmattartó történelemmel rendelkező ország számára, mint amit például nekünk jelent.” 

Gulyás szerint tehát nem más országok migrációval kapcsolatos magatartását kell minősítgetni, nem „a franciákat kell meggyőzni arról, hogy a befogadás nem helyes”, hanem az európai jog talaján kell állni, amely kimondja, hogy a migrációs kérdések tagállami hatáskörben vannak. Európának tehát vissza kell találnia a tolerancia, a megértés, a sokszínűség irányába.

Angela Merkelnek jó szimata van arra, hogy politikailag mi az, ami keresztülvihető, hol van a legkisebb ellenállás, hol lehet szövetségesekre lelni – mondta Patzelt, aki szerint a németek sokáig azt gondolták, hogy majd szétosztják Európában a menekülteket, és ha a lengyelek vagy a magyarok nem akarnak befogadni, akkor majd elveszik tőlük az európai uniós pénzeket. Viszont ez nem működik Patzelt szerint, és a britek kilépése az EU-ból meglehetősen riasztó, tehát Merkel belátóbb lesz ebben a témában.

Ki lehet Merkel utódja?

Angela Merkel lehet az első olyan kancellár, aki a saját utódlását is meg tudja szervezni, a jelöltje pedig Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU frissen megválasztott főtitkára – mondta Mráz Ágoston. 

Ha fogadni akarnak arra, hogy ki lesz a következő német kancellár, akkor Annegret Kramp-Karrenbauerra fogadjanak, de ne túl nagy összegben – tette hozzá Werner Patzelt. 

Joachim Klose szerint túl korai még az erről folyó vita, és más személyek is szóba jöhetnek.


Gulyás Gergely, Werner Patzelt és Mráz Ágoston Sámuel. A kép forrása: Mathias Corvinus Collegium.

Német-magyar viszony

A német-magyar kapcsolatok alapvetően jók, főleg a gazdasági kapcsolatok – mondta Gulyás Gergely, aki szerint viszonylag jó a Magyarország megítélése Németországban még annak ellenére is, ha figyelembe vesszük, hogy mit művel évek óta német sajtó Magyarországgal szemben.

A keletnémetek jobban megértik a kelet-európaiakat, mint mások – fejtegette Joachim Klose, aki szerint nem csak a médián keresztül kellene tájékozódni egymásról, hanem személyes kapcsolatok révén is. 

Az, hogy hogyan beszélünk Németországban Magyarországról, az attól függ, hogy valaki a haladó, felvilágosult, baloldali, zöld Németország részének tekinti-e magát, hiszen aki ebben a közegben mozog, az kritikus Magyarországgal szemben – ezt már Werner Patzelt mondta. Ez nem véletlen, hiszen

a német médiában dolgozók 75 százaléka magát baloldalinak vallja,

és csak 12 százalék mondja magát kereszténydemokratának. Az szerinte is érezhető, hogy például Bajorországban vagy a keletnémet tartományokban sokkal barátságosabban beszélnek Magyarországról, mint a nyugatnémet területeken. 

Iszonyatosan kockázatos ma egy német politikusnak kedves szavakat mondania Orbán Viktorról – mondta Mráz Ágoston Sámuel. „Volt egy politikus, aki ezt megtette, Horst Seehofernek hívják, aki azt mondta, hogy megvizsgálta Orbán Viktor életrajzát, és egy hatalmas demokratát ismer fel benne, azóta viszont nem telik el két hét anélkül, hogy a Spiegel ezt ne idézné fel” – emlékeztet Mráz.

A Fidesz az Európai Néppárt legsikeresebb pártja

Egészen biztos, hogy a következő évtizedekben a migráció kérdésével együtt fog élni Európa – válaszolja Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy mennyiben lesz meghatározó témája a jövő évi európai parlamenti választásnak a bevándorlási probléma. Az Európai Néppárt választási szlogenje is arra utal, hogy központi kérdés lesz a migráció, hiszen úgy fog szólni, hogy „EPP defends you”. Csak egy biztonság mellett érvelő néppárt lehet sikeres – szögezte le Gulyás, ebben a kérdésben pedig

akár szereti valaki a Fideszt, akár nem, a Fidesz álláspontja a legkövetkezetesebb,

ráadásul a Fidesz az Európai Néppárt legsikeresebb pártja, hiszen egyetlen tagpárt sem ért el olyan sikereket az elmúlt években, mint amilyeneket a Fidesz az elmúlt 6 választás során elért. A Fidesz nyitott arra, hogy az Európai Néppárt kampányát segítse – tette hozzá a leendő miniszter.

A döntő kérdés az lesz, hogy a németek arra fogják-e használni az európai parlamenti választásokat, hogy üzenjenek a politikai elitjüknek – fejtette ki Werner Patzelt.

Az Európai Néppárt jelentősen zsugorodhat, míg a Fidesz megőrizheti mandátumainak számát, tehát a Fidesz relatív súlya meg fog nőni a következő ciklusban az Európai Parlamentben – ezt Mráz Ágoston Sámuel mondta egy Nézőpont Intézet által készített felmérésre hivatkozva, aki szerint már csak emiatt is nagy hiba lenne a Fidesz kizárása a Néppártból. Ráadásul szerinte „a Fidesztől tanulni, győzni tanulni”, hiszen Európában 49 százalékos eredményt választáson, már nagyon rég nem ért el politikai párt, a migrációról tehát beszélnie kell az Európai Néppártnak, nem engedheti át ezt a témát más politikai pártoknak.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/129717