Kijevi látogatása során interjút adott a német szociáldemokraták pártalapítványi lapjának, az Internationale Politik und Gesellschaftnak Francis Fukuyama világhírű filozófus és politikatudós.
Fukuyama azzal várt igazán ismertté, amikor 1989-ben „A történelem vége” címmel esszét, majd három évre rá „A történelem vége és az utolsó ember” címmel könyvet jelentetett meg, melyben azt jósolta, a Szovjetunió összeomlásával a liberális demokráciák világszerte mindenütt győzedelmeskedni fognak.
Fukuyama akkoriban arra számított, ezzel lényegében véget érhet a történelem,
a nyugati liberális demokrácia pedig „az emberiség ideológiai evolúciójának végpontja”, és az „emberek vezette kormányok végső formája” lehet.
De vajon hogy gondolkodik közel harminc évvel később a saját akkori téziséről?
***
A történelem végének még nincs vége
A mostani interjúban rögtön az elején rávilágít: amikor a történelem végéről beszél, azzal nem konklúziót, csupán célt jelölt ki. „Azt mondtam, ha már megyünk valamerre akkor a piacgazdaság és a liberális demokrácia felé haladjunk – és még mindig így gondolom” – jelenti ki, feldobva Magyarország és Lengyelország nevét, mondván, hogy a „populisták vezette országok” ellenére sok liberális demokrácia van még, ezért korai lenne ezt a projektet késznek nyilvánítani. Szerinte
még nem biztos, hogy a történelem vége a Magyarország-féle illiberális demokráciát jelentené,
„vagy hogy a Putyin-modell univerzális lesz-e, amelyet majd mások is követnek”.
A kínai gazdasági sikerekről szólva elmondja, az sem világos, hogy a kínai modell hosszú távon is működőképes lehet-e, még túl kevés idő telt el ahhoz, hogy erről véleményt mondhassunk. „Az elmúlt időben Kína egyik nagy előnye az autoriter kormányzat intézményesítettebb formája volt” – utal arra, hogy a Kommunista Párt korlátozta a tisztségviselők ciklusainak számát és korhatárokat is bevezetett. Ezt azonban Xi Jinping eltörölte, aki Fukuyama szerint az afrikai diktatúrákhoz hasonló irányba löki az országot.
Merkel jószándékú volt
A baloldal jelenlegi, válságos helyzetéről is szó esik: a riporter szerint a munkásosztály ma már a jobb- és baloldali populistákat támogatja a hagyományos szociáldemokraták helyett. A filozófus szerint ennek okát a gazdasági, politikai és kulturális tényezőkben kell keresni. A nagyvárosi, jól képzett emberek a globalizáció nyerteseivé váltak, a politikai elitek pedig kudarcot szenvedtek az állampolgárok érzéseinek megértésében. De Fukuyama szerint a legfontosabb azonban a kulturális elem, ennek pedig köze van a migrációhoz: „Sok ország tart attól, hogy elveszíti kulturális identitását az erőteljes migráció miatt. Az európaiaknak választ kell adniuk ezekre a mélyreható félelmekre”.