Az elmúlt nyolc évben a válságkezelésen túljutottunk, a változás alapjait megteremtettük, a következő időszakban a miniszterelnök többet tud majd a jövőkép kialakításával, az ehhez szükséges stratégiák kidolgozásával foglalkozni, a kormányzás a kormányfő személyére szabottabb lehet – mondta az MTI-nek adott interjújában Kövér László, az Országgyűlés újonnan választott elnöke.
Kövér biztos abban: vannak, akiket meglepett, hogy Orbán Viktor a kormányfői eskütételt követő parlamenti beszédében 2030-ig terjedő időszakra vázolta elképzeléseit. Ez ugyanakkor szerinte csak azokat érhette váratlanul, akik nem ismerik őt eléggé, és azokat, akik nem gondolnak abba bele, hogy az európai politikának éppen az a legnagyobb rákfenéje, hogy olyan politikusai vannak, akik csak a következő választási kampányig terveznek. „Ilyen politikusokkal van tele Európa és ettől olyan Európa, amilyen” – jelentette ki.
Az Országgyűlés elnöke Orbán Viktorhoz fűződő több évtizedes kapcsolata és tapasztalta alapján nem vár markáns változást a kormányzati stílusban, a miniszterelnöki szerepfelfogásban. „A miniszterelnök kivételes képességű személyiség, aki nem tud mást adni, mint önmagát” – mondta. Hozzátette, maga is kíváncsian várja, hogy a miniszterelnöki megnyilatkozásokban megjelenő, a kormányfői irányítói és vezetői szerepkör közötti különbségtétel mit jelent. „Abban viszont mindenki biztos lehet, hogy Orbán Viktor továbbra is domináns, vagy az eddigieknél még dominánsabb szereplője lesz a kormányzatnak” – húzta alá.
A két lezárt parlamenti ciklust összevetve Kövér László elégedett azzal a fejlődéssel, amit a kormány mutatott a parlamenthez, a képviselőkhöz fűződő viszonyában. Elemzése szerint az első négy év törvényalkotási kényszere lazult a második négy évben. Reméli, hogy a most kezdődő ciklusban a kormány még inkább konzultatív, még inkább érdemi munkakapcsolatba kerül azokkal a frakciókkal, amelyek a hátországát biztosítják. „Elsősorban a parlamenti államtitkároktól várom, hogy naponta konzultáljanak a saját szakterületükön politizáló képviselőkkel” – jelentette ki. Reményei szerint így nem fordul elő a jövőben, hogy hiba csúszik egy, a parlament elé kerülő javaslatba, vagy esetleg az apparátusban érvényesülő lobbytevékenység eredményeként olyan megfogalmazások kerülnek egy elfogadott törvénybe, amelyet aztán korrigálni kell.
Lesz-e konszenzus?