Borítékolható problémák

Hogyan veszített a Fidesz egy mandátumot? – Az ellenzéki csalás-narratíváról

2018. május 3. 18:42

Constantinovits Milán
Mandiner

A választási eredmények okozta sokkból lassan felocsúdó ellenzék értelmezési harcában már az első pillanatokban megjelent a csalás-narratíva. Pedig, ha jobban szemügyre vesszük a vélelmezett választási anomáliákat, azt láthatjuk, hogy meghatározó mértékben a kormánypártok kárára történtek tévedések.

Az ellenzéki médiában és ezzel párhuzamosan a közösségi oldalak kommentmocsarában napokig makacsul tartotta magát a csalás toposza, vagyis hogy a Fidesz szervezett vagy helyi visszaélésekkel érte el a kétharmados többséget. Gyurcsány nyomán felmerült az ukrán bérszavazók vádja, illetve az ellenzéki listás szavazatok helyenkénti eltűnése is.

Tény, hogy ahol a választási bizottság szakmai felkészületlensége folytán hibák történtek, ott a Kúria már elrendelte a szavazatok újraszámlálását, és jóváírta a tévesen elkönyvelt szavazatokat, eddig két szavazókörben a Jobbik jelöltje részére.

Ez azonban nem befolyásolta a mandátumok sorsát, ugyanis az érintett körzetekben elsöprő Fidesz-többség született. Ezek az esetek a bizottsági tagok felkészületlenségére, szakmai és emberi mulasztásra utalnak, de semmiképp sem szervezett, intézményes csalásra.

Sokkal kevesebb szó esett viszont eddig egy másik választási anomáliáról,

ami pedig épp a kormánypártokat sújtotta, és mandátumok tekintetében is veszteséget jelent számukra.

Ez pedig a határon túli magyarok szavazójogával van összefüggésben. A határainkon túl élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára lehetőség nyílik ugyanis levélben szavazni, kizárólag pártlistára. Ehhez a névjegyzékbe történő regisztráción túl egy szavazólapot és a hozzá tartozó borítékot (kis boríték), egy azonosításra szolgáló adatlapot és egy előre, az NVI részére előre megcímzett, belföldön ingyenesen feladható válaszborítékot (nagy boríték) kell visszajuttatniuk az illetékes választási irodáknak. 

A választásról rendelkező 2013. évi XXXVI. törvény 289. paragrafusa rendelkezik a levélszavazatok esetében az érvényességi feltételekről. Ezek között azonban nem szerepel expliciten az, hogy a levélszavazatot csak a válaszborítékban lehetne visszajuttatni a választási irodákhoz, amelyet egyébként belföldön lehet díjmentesen feladni.

Ezt azért fontos megjegyeznünk, mivel a levélszavazatokat megszámláló Nemzeti Választási Iroda (NVI) a hagyományos, postai borítékban feladott voksokat érvénytelennek minősítette. Az NVI-nek minden érvénytelennek nyilvánított szavazatot regisztrálnia kell, az érvénytelenségi ok megnevezésével együtt. Ebben az esetben a nem a hivatalos válaszborítékokban feladott szavazatokat hivatalosan azért nyilvánították érvénytelennek, mert „nem volt lezárva a boríték”, ami viszont nyilvánvalóan nem fedi a valóságot. A Fidesz által delegált megfigyelők észlelték ezt a visszásságot, a helyszínen tiltakoztak az érvénytelenítés ellen, erről pedig jegyzőkönyvet is felvetettek.

Az ügyben többen is kifogást nyújtottak be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, azt kérvén, hogy a jogellenesen érvénytelenné nyilvánított szavazatokat nyilvánítsák érvényessé. Az ellenzéki delegáltakkal felduzzasztott Nemzeti Választási Bizottság elutasította a kifogást, az elutasító döntés ellen a Fidesz a Kúriához fordult. A Kúria tájékoztatást kért az NVI-től, hogy amennyiben érvényessé nyilvánítja a szavazatokat, úgy változik-e a listás mandátumok elosztása.

Az NVI válaszából kitűnik, hogy több mint 4000 szavazatot nyilvánítottak ebből az okból érvénytelennek. Ez azonban már érdemben befolyásolhatta a mandátumok elosztását, ugyanis amennyiben ezek közül 506 a Fideszre leadott voks lett volna, akkor a Jobbik eggyel kevesebb, a Fidesz pedig eggyel több mandátumot szerzett volna az országos listáról. A Kúria ezek után az NVI tájékoztatásával szöges ellentétben azt mondta ki, hogy nem lehet utólag megállapítani, hogy hány szavazatról volt szó, nem lehet rekonstruálni az eseményeket.

Természetesen nem tudhatjuk, hogy a jogellenesen érvénytelennek nyilvánított szavazatokat mely pártokra adták le, viszont beszédes az a tény, hogy az érvényes levélszavazatok 96 %-a Fidesz-KDNP listáján landolt. Ez alapján pedig feltételezhető, hogy

a Fidesz egy mandátumot bukott a megkérdőjelezhető érvénytelenítés révén,

hiszen a szóban forgó 4264 szavazatból csak 506-ra lett volna szüksége.

Mindezek tükrében roppant álságos azzal érvelni, hogy a választási csalások a Fidesznek kedveztek, hiszen a fentiek tükrében az NVB sajátos jogértelmezése folytán épp a kormánypártoktól veszett el egy mandátum, ami jelenleg a Jobbik frakcióját gazdagítja.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/129076