Az ellenzéki Cumhuriyet munkatársait terrorista szervezetek támogatásának vádjával ítélték el, a főszerkesztő több mint nyolc évet kapott.
Terrorista szervezetek támogatásának vádjával börtönbüntetésre ítélték szerdán este a kormánykritikus Cumhuriyet (Köztársaság) török napilap tizennégy munkatársát Törökországban.
Van, aki több mint hét évet ülne
Az isztambuli Silivri kerületének bíróságán kilenc hónapja zajló perben született ítélet nem jogerős, a védők már korábban bejelentették, hogy fellebbezni fognak az elmarasztaló ítéletek ellen. A vádlottak a fellebbezési eljárás ideje alatt szabadlábon védekezhetnek. Az eddig egyedüliként még vizsgálati őrizetben tartott Aki Altay, a Cumhuriyet igazgatótanácsának elnöke is feltételesen szabadlábra kerülhetett.
A Reuters hírügynökség közlése szerint a napilap 14 munkatársát ítélték el, hármukat azonban felmentették. Az ügyben eredetileg vádlottként szereplő – de külföldön tartózkodó – két személy, a Németországban élő Can Dündar volt főszerkesztő és a szökésben lévő Ilhan Tanir elleni eljárást elkülönítve folytatják.
Az AFP francia hírügynökség tudósítójának közlése szerint a lap munkatársait két és fél évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetésekre ítélték.
A legtovább terjedő büntetéseket Murat Sabuncura, a lap főszerkesztőjére, Aki Altay, a Cumhuriyet igazgatótanácsának elnökére, Ahmet Sik oknyomozó újságíróra és Aydin Engin újságíróra szabta ki az ítélőszék, ők egyenként több mint 7 év börtönt kaptak – olvasható a Cumhuriyet internetes felületén.
A dpa német hírügynökség értesülése szerint Altayt nyolc év egy hónap és tizenöt nap szabadságvesztésre ítélték, Sabuncu és Sik hét és féléves börtönt kapott. A többi vádlottat rövidebb tartamú szabadságvesztésre ítélték.
A Reuters ugyanakkor kiemelte, hogy az egyik vádlott, Ahmet Kemal Aydogdu nem is dolgozott a napilapnak, mégis ő kapta a legsúlyosabb büntetést, tíz év szabadságvesztést. A férfi a Twitteren folytatott tevékenysége miatt került a vádlottak padjára – mondta Ozden Ozdemir, az egyik védőügyvéd.
Az újságírás nem bűn
A Cumhuriyet munkatársait azzal vádolták, hogy védelmezik és támogatják az Ankara által terrorista szervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd szakadár szervezetet, a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Frontot (DHKP-C), valamint a 2016-os puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen mozgalmát. Emre Ipernek, a lap könyvelőjének a bűnösségét viszont terrorpropaganda terjesztéséért állapította meg a törvényszék.
Sabuncu az ítélethirdetésen kijelentette: „Az újságírás nem bűncselekmény, mi csak újságírást végeztünk”.
„Mi fogunk győzni” – írta vádlottársa, Ahmet Sik Twitter-üzenetében. „Fel kell emelni a fejünket. A történelem során egyetlen diktatúra sem győzött az igazak elhallgattatásáért folytatott harcában” – tette hozzá.
Fikret Ilkiz védőügyvéd közölte: az ügyészségnek nem volt bizonyítéka a vádakra, az újságíróknak az a bűne, hogy újságírást végeztek, maga a Cumhuriyet létezése a bűncselekmény a hatóságok szemében.
„Gülenista” tartalom
Az isztambuli főügyészség által készített vádirat szerint a török köztársaság 1923-as alapítása után egy évvel létrehozott Cumhuriyet a legutóbbi három évben, különösen pedig a 2016. júliusi puccskísérletet követően – egy időben a lap vezetésében történt változásokkal – az újság múltjával szögesen ellentétes irányt vett. A szöveg értelmében 2013-tól a gülenista mozgalom vette át az irányítást a lap felett, a 2015-től főszerkesztő Can Dündar vezetése alatt pedig az újság elfordult eredeti céljaitól és szellemiségétől, olyan híreket és kommentárokat közölt, amelyek messze túlmutattak a sajtószabadság biztosította éles bírálaton, és így támadták a köztársaság kormányát és Recep Tayyip Erdoğan államfőt is.
Dündar volt az, akinek vezetése alatt a lap nyilvánosságra hozott olyan fényképeket, amelyeken Szíriába szánt török fegyverszállítmányok láthatóak. A Németországba menekült Dündar ellen idén márciusban olyan eljárást kezdeményezett a török legfelsőbb bíróság, amelyben Dündart az államtitkok kiszivárogtatásán túl kémkedésért összesen 15 évtől 20 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják.
Törökországban az 2016 júliusi puccskísérlet óta több mint 159 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz és azon keresztül az összeesküvéshez. A török kormány terrorpropaganda címén több mint száz újságírót börtönbe záratott és hasonló nagyságrendben szüntetett meg sajtóorgánumokat.
Továbbra is vitatéma, kivégzi-e a közösségi média a valós idejű sportközvetítéseket. A szakértők azzal biztatnak, a sportműsor élőben teljesen más élményt nyújt, így van esély a „formátum” túlélésére.
Minden idők egyik legzseniálisabb birkózója évek óta nem állt kamerák elé.
Erdogan nem nézi jó szemmel, hogy mi folyik a Fekete-tengeren.
Oroszország a legmagasabb hírszerzési csatornán keresztül adta át Törökországnak a saját békekoncepcióját – Ankara pedig máris kész helyszínt biztosítani a tárgyalásokhoz.
Az influenszer marketing elképesztő méreteket öltött az elmúlt években, sokszor el kell gondolkodni az egyszeri felhasználónak, igaz-e egyáltalán, amit lát vagy csak egy bujtatott reklámmal van-e dolga?
Magyar hősökről írnak az isztambuli pokolban.
Egy világszerte tapasztalható leminősítési hullám kellős közepén Magyarország továbbra is megkapta a hitelminősítők bizalmát.
Egyes édességek és nassolnivalók is kisebb kiszerelésben kaphatók, de ezt jelezniük kell az üzleteknek.
