Áll a bál Németországban: „Keresztényként szabad préda vagyok a menekültszálláson!”
Cserbenhagyva érzik magukat a keresztény és ateista menedékkérők. Francesca Rivafinoli írása.
A franciaországi főimám tisztségének létrehozásával, az arab országok befolyásának csökkentésével és a halal-adó kivetésével is új alapokra helyezné Franciaország a kapcsolatát az iszlámmal.
Még 2018 első félévében új alapokra kívánja helyezni Emmanuel Macron francia elnök a francia állam és az iszlám kapcsolatát – adja hírül az Europe 1. Macron egy vasárnapi napilapnak nyilatkozott terveiről, amelyek azt célozzák, hogy nyugodtabb viszony alakuljon ki az állami szervek és a muzulmán vallásgyakorlók között, illetve hogy utóbbiak kivegyék részüket a fundamentalizmus elleni harcból.
Macron számos kutató, értelmiségi és politikus véleményét kikérte a reformok kidolgozásakor. Az elnök környezetéhez tartozó források szerint a tervek fő célja, hogy „csökkentsék az arab országok befolyását, amelyek megakadályozzák a francia iszlámot abban, hogy modernizálódjon”. Az egyik leglényegesebb reform a francia muszlimokat képviselő Conseil français du culte musulman-t (Muzulmán Vallás Francia Tanácsa) érinti, amelyet 2003-ban hozott létre az állam. Az elnök által megkeresett szakértők szerint a szervezetben túl nagy a muzulmán országok befolyása, emellett bírálták a tanács tagjainak kiválasztásának folyamatát is. Maga a szervezet alelnöke, Anouar Kbibech is elismerte, hogy „nyitásra” van szükség a részükről, épp ezért egy munkacsoportot alakítottak ki a tanácson belül, mely júniusban fogja benyújtani javaslatait a kormánynak.
Macronék szeretnék a francia muszlimok fiatalabb és jobban beilleszkedett nemzedékeinek tagjait bejuttatni a szervezetbe. Hakim El Karoui iszlámszakértő egyben azt is javasolja, hogy a főrabbi mintájára hozzák létre a „franciaországi főimám” tisztségét, aki ellátná a muzulmán vallásgyakorlók képviseletét az állammal szemben.
El Karoui emellett azt is szorgalmazza, hogy hozzanak létre egy, a CFCM-től és az államtól független szervezetet, amely a mecsetek, valamint az imámok képzésének és javadalmazásának finanszírozásával lenne megbízva. Mindez azért is fontos kérdés, mert jelenleg a franciaországi mecsetek építését jelentős részben a közel-keleti és észak-afrikai muzulmán országok hozzájárulásából fedezik, és legalább háromszáz franciaországi imám külföldről kapja a fizetését.
Felmerült az is, hogy adót vetnek ki a halal termékekre, a befolyt összeget pedig a muzulmán imahelyekre fordítanák, így téve átláthatóbbá azok finanszírozását. Sokan – köztük a napokban szexuális zaklatással megvádolt költségvetési miniszter, Gérald Darmanin – azonban elvetik ezt a javaslatot, és egy közvélemény-kutatás szerint a franciák hetven százaléka ellenzi a halal-adót.
(Borítókép: Emmanuel Macron és felesége Hasszán Chalghoumi imámmal)