Hogyan alakíthatják át a bankrendszert az okos szerződések?

2018. február 9. 16:35

Molnár-Caracas Antal
Mandiner

Az okos szerződések elterjedése esetén az, hogy hitelt kapjunk, már nem egy banknak a döntésén múlik, hanem a magánemberek tölthetik be ezt a szerepet.

Ahogyan azt már az előző cikkünkben említettük, most bemutatjuk röviden, miért is fogják megváltoztatni a smart contractok, az ún. okos szerződések a bankrendszert (és egy harmadik cikkben majd a politikai hatásokról írunk majd).

A blockchain, nagyon leegyszerűsítve

egy

-decentralizált,
-elosztott,
-módosíthatatlan

adatbázis, amelyet ha mindenképpen meg szeretnénk hackelni, nagyon, de nagyon sok számítógépre és energiára lenne szükségünk. Annyira, amennyire egyetlen kormány, multicég, világbank sem lenne képes. 

A blockchain továbbá egyfajta főkönyv is, egy olyan adatbázis, amely csak egyszer írható és módosíthatatlan. A főkönyvre – leegyszerűsítve – úgy kell tekinteni, mint egy nyilvántartásra, amelyben megtalálható minden tranzakció. Természetesen név nélkül.

Hogy mitől blokklánc a neve? 

1.  ABC -- 2018.01.02 -- XYZ
2.  EFG -- 2018.01.03 -- ABC
3.  HIJ – 2018.01.04 – EFG

Az 2-es szám, az egy db. blokk, amelyben megtalálható az 1-es blokknak az adata, ebben az esetben az „ABC”. A 3-as blokkban pedig megtalálható a 2-es blokknak az adata, vagyis az EFG.

Az, hogy ez miként és hogyan történik technikailag, abba e cikkben nem merülünk bele.

A lényeg az, hogy ha ezt a blokkláncot meg szeretnénk szakítani és hackelni, akkor – mint említettem – számítógépek hada kellene, de ez is csak egy elmélet, mert

nem létezik még akkora koordinált eszköztár és munkamennyiség, ami képes lenne a rendszert átverni.

Minden blokk tartalmazza a saját blokknak az adatát, az időbélyegzőt, és az előző blokknak az adatát. Röviden tehát ennyi. 

*

Az alapok ismertetése után, nézzük mit tud kínálni a blockchainen keresztül egy smart contract.

Szokás szerint kezdjük egy példával.

Ön szeretne venni egy autót. Bemegy a kereskedésbe, kiválasztja a kocsit, majd odafárad a „kasszához” és kifizeti az árát. Egyszerű, nem? Annak tűnik, mert miután fizettünk csak elgurulunk. 

De! Tudja ahhoz, hogy az Ön pénze, az autókereskedőnek a számlájára érkezzen, legalább 5 félnek az együttes munkája kell.

1. A kereskedő bankja.
2. A vásárló kártyatulajdonos kártyakibocsátó bankja.
3. A kereskedő bankja által támogatott szolgáltatás, ami lehetővé teszi, hogy a kereskedő a bankkártyást fizetést használhassa.
4. Átutalások és beszedési megbízások feldolgozását végző cég.
5. Visa/ Mc kártya.

Ez talán sok szereplő egy egyszerű ügyletnek a lebonyolításához, nem?

Vagyis, ebben az esetben a pénzünk sorsa nagyban függ öt különböző, harmadik szereplőnek a működőképességétől.

*

Lássuk smart contracttal, okos szerződéssel!

Befárad a kereskedőhöz, kiválasztja az autót és fizet. Eddig ugyanolyan egyszerűnek tűnik, de mégis van különbség.

1. Ebben az esetben van egy applikáció, amiben megtalálható az ön pénztárcája.
2.Az app leolvassa az autókereskedő QR kódját.
3. Az ön applikációjában pedig megjelenik a leolvasott QR-kódnak az összege.
4. Megnyomja az „ok” gombot és pár másodpercen belül meg is érkezik a pénz az autókereskedő pénztárcájába.

Amint látjuk, ebben az esetben csak az applikációra van szükség, nem kell a többi félnek a jóváhagyása és munkája, hogy lebonyolítsuk a tranzakciót. 

Ez pedig nem sci-fi, mivel sok helyen már lehet ma is így fizetni.

Van egy olyan projekt – béta verzióban fut jelenleg –, ami magát a hitelezést célozza meg.

*

Mondok megint csak egy példát, szemléltetésként.

Béla és János elmennek vacsorázni. Valamilyen oknál fogva a fizetésnél nem működik egyikük bankkártyája sem. De nincsen semmi baj, mert Jánosnál szerencsére van készpénz, így ő rendezi a számlát.

Vacsora után mindketten előveszik telefonjukat és megnyitnak egy alkalmazást.

János az alkalmazásba beírja, hogy Béla tartozik neki 10 ezer forinttal, a vacsora felének árával. Bélának az alkalmazásánál megjelenik az üzenet, hogy Jánosnak tartozik 10 ezer forinttal és ezt 2 héten belül teljesítenie kell.

Nézzük milyen lehetséges kimenetelek vannak.

A) Abban az esetben, ha Béla nem akarja elfogadni a János által követelt összeget, akkor János adatokkal és számlákkal alátámasztva feltölti az appba, azon keresztül meg a blockchain rendszerbe, hogy Béla nem hajlandó fizetni, rossz adós és nagy kockázat. Vagyis nem érdemes neki hitelt nyújtani, mert nem fogja megadni.

B) Ha Béla elfogadja és aláírja az okosszerződést és két héten belül az alkalmazáson belül kifizeti az összeget, akkor ez meg fog jelenni a blockchain rendszerben úgyszintén. Vagyis Béla megbízható és lehet neki hitelezni. 

Oké, oké… De akkor mi a forradalmi?

András kiment tanulni Angliába, de a megélhetésre nincs pénze. Ráadásul mivel nehéz egyetemre jár, nincs lehetősége dolgozni a sok tanulás mellett. Tegyük fel azt is, hogy Andrásnak nincs semmilyen lehetősége arra, hogy diákhitelt vegyen fel. 

Smart contract nélkül: kölcsön kér a családtól, a haveroktól, esetleg hazamegy és felveszi diákhitel kettőt. 

*

Smart contracttal:

1. András megnyitja a telefonján az appot.
2. Megad minden egyes adatot, amit az app kér. Személyigazolványszám, lakcímkártya stb. 
3.Beírja, hogy szeretne hitelt felvenni, mondjuk 20 ezer fontot megélhetésre, mert egyetemre jár és nincsen lehetősége dolgozni.
4. Valaki ismeretlen jelentkezik, hogy ő adna kölcsönt
5. Ahhoz viszont, hogy kölcsön adjon, kéri az iskolalátogatási igazolást, órarendet, tandíjat igazoló számlát.
6. Ha András ezeket feltöltötte az okos szerződésbe, akkor az okos szerződés automatikusan felismeri azokat. Ha a kölcsönadó fél megbízik ezeknek az adatoknak a valódiságában, akkor kikötheti, hogy:
a) 2%-os kamatra ad kölcsönt,
b) havonta fog kapni 1000 fontot,
c) az 1000 fontnak a kifizetését meghatározott tanulmányi átlaghoz köti,
d) az átlagot igazoló papírt minden hónap utolsó hetében kell feltölteni az okos szerződésbe,
e) 20 év múlva kell legkésőbb elkezdeni törleszteni.

Megint csak kétféleképpen:

A) András elvégezte az egyemet és 20 év múltán sem törleszt. Ez meg fog jelenni a blockchain rendszerben. Ha András szeretne megint kölcsönt kérni valakitől, akkor a kölcsönadó félnek elég csak beírni Andrásnak az egyedi azonosítóját a rendszerbe és megnézni az általa eddig kötött szerződéseket. Mivel a kölcsönadó látja, hogy nem törlesztett eddig egy fillért sem a korábbi tartozásért, ezért nem fog neki hitelezni, hiszen igen nagy kockázat és megbízhatatlan.

B) András elvégezte az egyetemet és már 5 év után elkezdett törleszteni. András egy projektjének megvalósításához szeretne kölcsönt kérni. Valaki szívesen adna kölcsönt, ezért megnézi Andrásnak az egyedi azonosítóján keresztül milyen szerződéseket kötött eddig, és látja, hogy András jó adós és megbízható. Továbbá látja, hogy pénztárcáján elegendő fedezet áll.

*

Röviden ennyi. És ez csak egy része az egész bankszektornak, ezen belül is csak két könnyű példa. 

A lényeg az: hogy hitelt kapjunk, már nem egy banknak a döntésén múlik, hanem a magánemberek tölthetik be ezt a szerepet.

Felmerülhet a kérdés az olvasóban, hogy miért írom azt többször is, hogy látni fogják az emberek mennyire megbízható valaki. Ez fog átvezetni minket a következő példához, a politikához.

Innen folytatjuk következő cikkünkben!
 

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/124940