Képrombolás az ízlésterror jegyében

2018. február 5. 12:39

Pataki Tamás
Magyar Idők

Ha már Akhilleuszt könnyűszerrel játszhatja fekete színész, azon sem lepődnék meg, ha nemsokára polkorrekt görög feminista férfit csinálnának Zeuszból.

„Hogy mi köze lehet például Harvey Weinstein (vagy bárki más) hollywoodi áldozatainak egy 1869-ben készült festményhez, az bizony jó kérdés. Ráadásul az eltávolított alkotáson a férfit fedetlen keblű nők húzzák be az ingoványos mocsárba, a végzetébe, tehát a kurátorok szerint a nőket nemileg tárgyiasítja, démonizálja a festmény. Ezek után az következik, hogy számon kérik a festőművészen, miért nem értelmezte át megfelelően, korát jóval meghaladó módon a mitológiai jelenetet, miért volt ennyire földhözragadt a képzelőereje? Nyilván társadalmának nemi hierarchiáját jelenítette meg benne, a férfiuralmat, a puszta birtoklási vágyat, et cetera, et cetera.

Az már világos, hogy korunkban a művészi szabadság örve alatt bármit lehet manipulálni, bármibe bármit bele lehet magyarázni, főleg halott fehér európai férfiak műalkotásaiba. Különös módon magát a művészi szabadságot is meg lehet tagadni ideológiai alapon.

A genderideo­lógiából származó művészeti értelmezések csak azt a célt szolgálják, hogy aláássák az évezredes európai kultúra műalkotásait, nagy témáit, hagyományait, szellemiségét, és önkényesen a maguk látásmódjával helyettesítsék azt. Ha ezek a tendenciák tovább erősödnek, a képromboló láz hevében minden olyan műalkotást a raktárak mélyére száműzhetnek, amely valamelyik áldozati vagy a liberális ideológia által kiemelt kisebbségi csoport számára sértő vagy kellemetlen lehet.

Ha már Akhilleuszt könnyűszerrel játszhatja fekete színész, azon sem lepődnék meg, ha nemsokára polkorrekt görög feminista férfit csinálnának Zeuszból, aki éppen elhatárolódik a szatüroszok hímsoviniszta viselkedésétől, mert ezt diktálja a genderkorrektség.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/124702