Így gondozd az Orbánodat

2018. január 21. 15:31

Tamás Gáspár Miklós
Élet és Irodalom

Magyarország állapota kétségbeejtő és az elkeseredés nem az a lelkiállapot, amelyben hajlamosak vagyunk a tárgyi föltételek és világméretű tendenciák józan és felelős taglalatára.

„Magától értetődik, hogy Orbán Viktor egyetemleges hibáztatása egyben felelősségünk elhárítása. Ha mindenért a miniszterelnök úr a hibás, akkor mi nem vagyunk hibásak semmiért, akkor a nemzetközi tényezők bonyolult hozzájárulását nem kell kikurkásznunk, akkor a haza romlása megint olyasvalami, ami pusztán csak megtörtént velünk: ez a szolgai, alattvalói szellem elég alantas megnyilvánulása.

Én nagyon örülnék neki, ha Orbán Viktor ellenzéki képviselő lenne – nem halott és nem fogoly –, és mások, remélhetőleg nála jobbak intéznék az államügyeket, türelmesen meghallgatva, és ha kell, megszívlelve az akkor már ellenzéki vezető tanácsait és javaslatait. Meg persze főleg annak örülnék, ha a magyar nép maga intézné a saját ügyeit, s csak igen kevéssé hagyná magát vezetni. Se félre, se előre.

Ilyesmire pillanatnyilag kevés esély mutatkozik, de ez nem lehet annak az ürügye, hogy megfeledkezzünk demokratikus és szociális lelkiismeretünkről, a nagylelkűségről, az emberi méltóságról (beleértve ellenfeleink emberi méltóságát) és a jó modorról, akkor se, ha ez nehezünkre esik, hiszen Magyarország állapota kétségbeejtő – nem függetlenül az államvezető visszaéléseitől, alkotmánysértéseitől és törvényszegéseitől –, s az elkeseredés nem az a lelkiállapot, amelyben hajlamosak vagyunk a tárgyi föltételek és világméretű tendenciák józan és felelős taglalatára.

Orbán Viktor felebarátunk és polgártársunk.

Ezt mereven és dogmatikusan észben kell tartanunk, amikor minden erőnkkel azon vagyunk, hogy kormányzati rendszere minél hamarabb megszűnjék, és helyette olyan államrend keletkezzék, amely tiszteletben tartja mindenki méltóságát, szabadságát, és iparkodik gondoskodni minden honpolgár jólétéről, egészségéről, kultúrájáról és létbiztonságáról. Orbán Viktornak, mint minden honfitársunknak, kijár ugyanennyi, nem kevesebb.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/123948