Így lép fel Magyarország az aknaszlatinai ügyben

2018. január 15. 12:31

Külügyminisztérium
Külügyminisztérium

2015 óta koordináljuk a kárpátaljai Aknaszlatina felhagyott sóbányája körüli veszélyhelyzet elleni folyamatokat.

A Mandiner aknaszlatinai helyzetről szóló összefoglaló cikke után a Külügyminisztérium az alábbi írást küldte el címünkre.

„A Külgazdasági és Külügyminisztérium Vízdiplomáciáért, Vízipari Exportért és a Duna Régió Stratégiáért Felelős Miniszteri Biztosi Titkársága kezdeményezte és 2015 év eleje óta koordinálja a Tisza menti kárpátaljai település, Aknaszlatina felhagyott sóbányája okozta környezeti veszélyhelyzet felszámolását célzó folyamatokat. A Minisztérium diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően 2016-ban sikerült elérni, hogy az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusa keretében 17 független nemzetközi szakértő vizsgálja meg a település lakosságát is veszélyeztető felszíni beszakadások okozta kockázat, valamint a Tiszába időszakosan kerülő sómennyiség általi fenyegetettség mértékét, egyúttal nemzetközi nyilvánosságot biztosítva a problémának. A szakértői misszió megállapította, hogy első lépésként a súlyos humán és környezeti kockázatok csökkentése érdekében a felszíni és a felszín alatti vízmozgások részletes feltárása és monitorozása szükséges mind helyi (bányatérség), mind nemzetközi (Tisza mint határfolyó) viszonylatban.

A szakértői misszió megállapításai nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálása és anyagi támogatása mellett nemzetközi projekt került kidolgozásra és benyújtásra a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENI (European Neighbourhood Instrument) Határon Átnyúló Együttműködési Program 2017. novemberi felhívására. A REVITAL I. című projekt célja az aknaszlatinai bányatérség helyi revitalizációját megalapozó vizsgálatok elvégzése, illetve egy fenntartható térségfejlesztési stratégia kidolgozása. A projektet a Tisza Európai Területi Társulás nyújtotta be vezető partnerként, a Miskolci és a Kassai Egyetemek, Aknaszlatina és Máramarossziget önkormányzatainak, valamint az Ukrán Tudományos Akadémia részvételével.

A határon átnyúló tiszai vízminőségi monitoring rendszer fejlesztését célzó TiszaMonitorNet című pályázat pedig a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságvezetésével, a kárpátaljai társzervezet bevonásával került benyújtásra a már említett Program nagyprojekt alapjára.

Amennyiben mind az aknaszlatinai helyzet kapcsán konkrét fejlesztési javaslatokkal élő REVITAL I. kutatási projekt, mind pedig a felső-tiszai monitoring rendszer továbbfejlesztését célzó beruházási projekt támogatást nyer, úgy a Kárpátalját érintő legsúlyosabb környezeti és társadalmi-gazdasági kérdések megoldása irányába jelentős előrelépés történik. A két projekt egymást szinergiában erősíti.

Megjegyzendő továbbá, hogy a Miniszteri Biztosi Titkárság 2015 őszén életre hívott egy nemzetközi projektkonzorciumot az öt tiszai ország kormányzati vízgazdálkodási szerveinek részvételével, és támogatta a Tisza vízgyűjtő-gazdálkodási terv megújítását célzó JoinTisza projekt benyújtását a Duna Transznacionális Program pályázati felhívására. A kezdeményezés 2,25 millió euró támogatását nyert és 2017 januárjában megkezdődött annak végrehajtása. A projekt keretében jelenleg folyamatban van az ukrán oldali vízminőségi adatok frissítése.”

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/123618