Az európaiság a magyar önazonosság része – jelentette ki arra a kérdésre, hogy miben áll európai meggyőződése. A magyar identitást a „keleti jellemvonások”, és a keresztény és európai kultúra együttese alkotja. Azonban Európa „nem Brüsszelben, hanem Berlinben, Budapesten, Varsóban és Párizsban van”, de „nem Brüsszelt szidom, hanem a brüsszeli politikusokat és bürokratákat, akik úgy viselkednek, mintha egy birodalom központja lennének”. Ezzel szemben a magyar kormány korlátozott hatalmú parlamenttel rendelkező EU-t akar, a kormányfők „erős Tanácsával” és egy „Bizottsággal, amely a szerződések őrzője, ahelyett, hogy maga is politizálna” – mondta. Hozzátette: kitartást és türelmet kíván a varsói kormánynak a Brüsszellel folytatott vitákhoz.
A liberális demokrácia és a jogállamiság témájában Kelet és Nyugat között „kölcsönös az értetlenség”, a magyarok „hagyományos és közvetlen nyelvet” beszélnek, míg „Nyugaton posztnemzetiként, posztkeresztényként értelmezik magukat, és ezt liberálisnak és jogállaminak nevezik”. „Mi nem akarunk ilyet. Mi nemzeti és keresztény identitásunkat akarjuk” – jelentette ki Orbán Viktor.
Európában ördögnek kell nevezni Putyint
Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról kiemelte: az orosz elnököt „ördögnek kell nevezni ahhoz, hogy valaki jó európainak számítson”, pedig „ostobaság Putyint démonizálni”. Tudomásul kell venni, hogy „ismét erőssé és a világpolitika szereplőjévé tette országát”, de az EU nem érti meg, hogy Oroszországgal szemben „egyszerre kell erőt és együttműködési készséget mutatni”. Az európai Oroszország-politika „rossz, mert túl egyoldalú”.
Németországhoz fűződő viszonyáról kiemelte, hogy mindig is tisztelettel viszonyult a mindenkori kancellárhoz, „akkor is, ha ezt jelenleg nem viszonozzák”. Azonban Angela Merkelnek így is „valamennyien sokat köszönhetünk”, mert „megakadályozott törekvéseket, amelyek Európát gazdaságilag tönkretették volna”, ő kötelezte a „hanyag” EU-országokat „házi feladataik” elvégzésére – mondta a kormányfő.