Gyermekkorának egy részét a jordániai Ammánban töltötte, ahol édesapja Husszein király pilótájaként dolgozott. Egyes médiaértesülések szerint édesapja a Royal Jordanian Air légitársaság megalapításában is részt vett. Ezek az évek mély nyomot hagytak a fiatal Karinban, melynek következtében újra és újra visszatért a Közel-Keletre.
Bár világossá vált számára, hogy hosszú távon az arab világban nem tudna élni, elszakadni sem tudott tőle soha. Az 1982-es libanoni háborúval kapcsolatban azt írja: „abban az életkorban, amikor a lányok általában a fiúk iránt kezdenek el érdeklődni, én egy konfliktusba szerettem bele. Esténként egy szótárral a kezemben megszállottan követtem a libanoni híreket. Meg akartam érteni, hogy ki, ki ellen és miért harcol”. Egyetemi tanulmányait a '80-as években végezte. Először a Bécsi Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd itt végezte el az arab szakot is. Doktori disszertációjának elkészítése során a jeruzsálemi Héber Egyetemen, illetve az olasz Urbinói Egyetemen is kutatott.
Kneissl az 1990-es években dolgozott már az Osztrák Külügyminisztériumban. Tagja volt az akkori Miniszteri Kabinetnek, dolgozott a Külügyminisztérium nemzetközi jogi irodájában, de töltött be hivatalos posztot Párizsban és Madridban is. Erről az időszakról azt írja Kneissl a Mein Naher Osten (Közel-Keletem) című könyvében, hogy sokkal szívesebben tevékenykedett volna Budapesten, hiszen ekkor tanult magyarul. Útja mégis az Ibériai-félszigetre vezetett.
1998-ban úgy döntött, hogy maga mögött hagyja a diplomácia világát, és szabadúszó újságíróként kezdett dolgozni. A NATO-val kapcsolatos kritikus írásai miatt többször összetűzésbe került a német Die Welt című napilap szerkesztőségével. Kneissl szerint a lap USA iránti elfogultsága ellehetetlenítette az objektív újságírást. Rendszeresen publikál azóta is német, illetve angol nyelvű újságokban, emellett pedig politikai elemzőként is ismert és elismert Ausztriában. Jelenleg a Bécsi Diplomata Akadémián oktat.
1998 óta egy tanyán él a Bécs melletti Seibersdorfban, ahol 2005 és 2010 között a községi tanács tagja volt, szintén független képviselőként, de akkor még a Néppárt támogatását élvezte.