Kneissl pro-európaiként jellemzi önmagát, de az Európai Unió intézményrendszerének nagy kritikusa. Támogatja a katalánok függetlenségi törekvéseit. Már 2012-ben cikket írt „Katalán Köztársaság? Nemcsak a Balkánon jöhetnek létre új államok” címmel. A Brexit-népszavazás eredménye után megjelent publikációjában Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét a „hatalom cinikusaként” írta le, emellett „arrogánsnak” és „közönségesnek” nevezte, aki „Brüsszel császárának” tartja önmagát, célja pedig, hogy „egyezségeket szegjen meg, ha az hasznára válik”. Emellett hatalmas felzendülést váltott ki Ausztriában Kneissl azon kijelentése, ami a cionizmust a nácizmushoz hasonló „vér és föld” („Blut und Boden”) ideológiájaként írta le. A vér és föld ideológiája gyakorlatilag a nácik agrárpolitikai követelését jelentette, amely az árják földszerzéshez való jogára irányult.
Nem meglepő, hogy az iszlámban jártas Kneissl fokozott figyelemmel követte a 2015-ös migrációs válság történéseit. Az Ausztriába érkezők nagy részét „gazdasági migránsként” jellemezte, akik 80 százalékban fiatal férfiakból állnak. Az osztrák közszolgálati televíziónak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy az arab világban tapasztalható konfliktusok egyik oka a „tesztoszteron-vezérelte fiatal férfi, akik nem tud nőhöz jutni, mert nincs sem állása, sem lakása, és így a társadalom által előírt tradicionális férfi szerepet sem tudja betölteni.”
Kijelentéseit nem csak kritikával illették, a Szabadságpártban többen szimpátiával fogadták szavait. Ezek után Kneissl egyre gyakrabban volt résztvevője a párt által szervezett rendezvényeknek. HC Strache már 2016-ban fontolgatta, hogy pártja támogatásával Kneisslt indítja az az évi elnökválasztáson, de ő akkor még nemet mondott. Helyette Norbert Hofert indította a párt, aki bár a választás első fordulóját megnyerte, végül alulmaradt a Zöldek támogatását élvező Alexander Van der Bellennel szemben.