Toptizes

Nincsen rózsa Teius nélkül: top 10 erdélyi helységnév

2017. december 16. 10:23

Írta: Szalma György

A teljesség igénye, a tudásom töredékes mivolta mellett és kizárólag szubjektív szempontokat figyelembe véve kiválasztottam a top 10 erdélyi településnevet, amelyek vagy szépségükkel, vagy viccesen furcsa hangzásukkal megragadják az ember képzeletét. Szerencsére eleinknek gazdag kreativitása még sok lista elkészítését lehetővé teszi. Íme, az én tízes listám.

Csókfalva – Minden szépsége ellenére Csókfalva a Csókafalvából rövidült ilyen széppé. Előnyös csere volt, azt meg kell hagyni. A falu Maros megyében található, Marosvásárhely és Szováta között. Csókfalva ma Székelyszentistvánnal és Atosfalvával összenőve alkotja Hármasfalu települést.

Herkulesfürdő – Az impozáns nevű település a monarchia egyik kedvelt üdülőhelye volt Krassó-Szörény megyében.  Neve onnan ered, hogy a rómaiak templomot emeltek itt Herkulesnek, úgy tartották ugyanis, hogy a hévizek Herkulestől függenek; és a környék gyógyvízkincseit ők is ismerték. Most is érdemes ide látogatni, a természeti környezet csodálatos, az épített örökségünket viszont herkulesi erőfeszítéssel tudnánk csak megmenteni. Szerencsére a román impérium meseszép panelekkel kárpótol minket, az elődeink múlékony hagyatékának romlása miatt. A nyitóképen Herkulesfürdőt látják.

Tövis – Nevének eredetét nem kell sokat magyarázni. Érdekes anekdota kapcsolódik a település nevéhez. A kommunista diktatúra idején tilos volt használni a települések eredeti, magyar nevét. Ezen indok alapján tiltotta meg a szigorú cenzor, hogy egy színházi darabban elhangozzék az a mondás, miszerint: „nincsen rózsa tövis nélkül”. A történelmi megbékélés szellemében, csak a város román nevével hangozhatott el a revíziós érzelmek táplálására alkalmas mondat: „nincsen rózsa Teius nélkül”. Ugye mennyivel jobb?

Mese – Egy echte szász település Brassó megyében. Nevét a magyarok rövidítették le Mesére, német eredetiben Meschendorfnak, még szászabbul Meschenderfnek nevezték. A mese akkor fejeződött be, amikor a szászokat egyszerre kitelepítették Erdélyből. Azóta Mesendorf, románosan. Emléküket és vagyonukat megtört szívvel őrzi Románia. 

Négerfalva – A település nevének hallatán nem kell azonnal a szívünkhöz kapni. Nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok színesbőrű lakóinak megalázása él tovább a Beszterce megyei település nevében. A politikailag korrekt elnevezése nem Afroamerikaifalva. A falu neve alapítója után lett „fekete”. Radu Negru egy román bojár volt, aki időlegesen menekült a Máramaros vidékére, s a magyarok megengedték, hogy ideiglenesen letelepedjen háza népével. A történet folytatása közismert. 

Csíkszépvíz – Ez a Hargita megyei település a Gyimesek és Csík között helyezkedik el. A monda szerint Szent László itt itatta meg a lovát és nevezte a helyi forrást szép víznek. Régebben Szépmezőnek is nevezték. 

Ördögkeresztúr – Mi a fenéért nevezi el valaki a faluját az ördög után? Azt nem remélhette senki, hogy ez a név majd szerencsét hoz nekik, ettől rokonszenvesebbnek tűnnek majd a lakói. Pedig pont ez történt, vagyis, hogy Ördög András, a falu tulajdonosa után keresztelték a települést Ördögkeresztúrnak. És hogy ne tűnjenek olyan istentelen pogánynak, a szent kereszt tiszteletére, keresztúr is lettek az ördög mellett. 

Szarvaszó – Ezt a falunevet többféleképpen lehet olvasni. Miután nagyapám történeteinek egyik helyszíne volt ez a Máramaros megyei település, én szívesen gondoltam azt, hogy a szarvas szóból ered. A valóság azonban az, hogy a falu neve az elágazó vízmedrű patakjából ered, azaz szarvból, az aszó pedig a vízfolyás időszakos jellegére utal. Én továbbra is szarvasokat képzelek oda, ami nem is nehéz, ha az ember tudja, hogy a máramarosi rengeteg sok vadállatnak nyújt otthont. 

Szeretfalva – A Szeretfalva és Csókfalva akár egymás mellett is lehetnének, szinte édestestvér a kettő. A szeretet és a csók közeli viszonya ellenére jelentős földrajzi távolság van a két település között, arról nem is beszélve, hogy a szeretet faluja román, míg a csóké magyar többségű település. Szeretfalva Beszterce-Naszód megyében van, a név eredete talán egy személynévre utal. 

Vércsorog – Ez a településnév hiába várja, hogy dicsérjük. Az ördög után nevezett faluval egyetemben az ember inkább elkerüli, hogy ilyen helyen kelljen laknia. Illetve annak is kevesen tudnának őszintén örvendeni, ha a személyi igazolványukban születési helyként az lenne megjelölve, hogy Vércsorog. De ez leginkább a románok baja, a falu egy ideje ugyanis teljesen elrománosodott. Nevét állítólag a környékre jellemző lilás, agyagos közetről kapta. Bihar megyében fekszik.

Plusz 1:
Szencsed – A Szencsed névvel, ugyan az történt, mint Csókfalvával, de ebben az esetben az eredeti név kárára. A semmit nem jelentő Szencsed ugyanis korábban Szentcsend volt. Az ember szívesen ellátogatna olyan helyre, aminek az a neve, hogy Szentcsend. Lehet, hogy a település lakói éppen ezt a csalogató nevet akarták megváltoztatni, hogy a szent csendet megőrizzék, a csendre áhítozó, ám mégis hangos kirándulóktól. A településnek manapság tizenkét állandó lakója van, nem sokat lármáznak. Ideje lenne, hogy visszakapja eredeti nevét.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/122239