Társadalmi problémák

A polgári létre tanít a család – Családvédelmi konferenciát tartottak Brüsszelben

2017. december 7. 12:42

Írta: Leimeiszter Barnabás

Miért fontos a huszonegyedik században a családi értékek védelme? Miként szállhatunk szembe hatékonyan a hagyományos családot övező támadásokkal? Hogyan lehetne a fiatalokat gyerekvállalásra bátorítani? Ezekre a kérdésekre kerestek választ azon a konferencián, melyet a brüsszeli Európai Parlamentben tartottak december 4-én Hölvényi György, a Fidesz-KDNP EP-képviselője és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége szervezésében. Stephen Baskerville amerikai professzor elmondta: reménnyel töltik el a kelet-európai fiatalok, akik számára továbbra is fontosak a családi értékek. Tudósításunk.

Miért fontos a huszonegyedik században a családi értékek védelme? Miként szállhatunk szembe hatékonyan a hagyományos családot övező támadásokkal? Hogyan lehetne a fiatalokat gyerekvállalásra bátorítani? Ezekre a kérdésekre kerestek választ azon a családvédelmi konferencián, melyet a brüsszeli Európai Parlamentben tartottak december 4-én. A Family first? Dilemmas of the modern youth (A család az első? A modern ifjúság dilemmái) címre hallgató eseményt, amely kiemelt figyelmet fordított a fiatalok és a család kapcsolatára, Hölvényi György, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjének irodája és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) szervezte.

A gyermekek 42 százaléka házasságon kívül születik

Hölvényi György nyitóbeszédében felidézte: harmadik alkalommal rendeznek a KCSSZ-szel közösen konferenciát a családi értékekről, és mint legutóbb, most is a fiatalok kerülnek a középpontba. A képviselő szerint a fiatalok – a leendő szülők – kezében van Európa sorsa, ezért az Európa jövőjét érintő stratégiai döntések meghozatalakor elengedhetetlen, hogy meghallgassák őket, figyelembe vegyék vágyaikat, aggodalmaikat. „A családok védelme éppen ilyen stratégiai fontosságú kérdés, mivel kulcsszerepet játszanak Európa globális vezető szerepének megőrzésében” – fejtette ki Hölvényi, hozzátéve: az Európai Uniónak prioritásként kell kezelnie a családok támogatását. A képviselő elmondta: a korábbi konferenciák is hatalmas élményt jelentettek számára, sokféle, összetett gondolatokat köszönhet az ezeken résztvevő fiataloknak.

A KCSSZ nemzetközi projektvezetője és a konferencia társszervezője, Mihálffy Andrea egy harvardi kutatás eredményeit ismertette, miszerint a közösségi kapcsolatok felvirágoztatása boldogabb, teljesebb életet eredményez, ezek – és nem a karrier vagy a hírnév – jelentik a lelki és testi egészség zálogát. Számos más kutatás is arra jutott, hogy a házasságban élő emberek sikeresebbek, boldogabbak, produktívabbak.

Mihálffy ugyanakkor rámutatott: a házasság intézménye válságban van, a demográfiai tél időszakát éljük, ennek alátámasztására Eurostat-adatokat idézett, ezekből például az is kiderült, hogy ma Európában a gyermekek 42 százaléka házasságon kívül születik. Mihálffy szerint mindannyiunk felelőssége, hogy támogassuk a családot és a házasságot, az intézmények is osztoznak ezen a felelősségen, magán- és szakmai életünkben egyaránt ki kell állnunk a család mellett. A stabil házasság minden nehézség ellenére valódi örömforrás, a családi értékek állandóak, át kell adnunk őket a következő generációknak – jelentette ki Mihálffy, kifejtve: a KCSSZ aktívan együttműködik a fiatalokkal, workshopokat rendeznek, tavaly pedig megtartották az első Európai Ifjúsági Hétvégét, ahol megállapították, hogy a család Európa legfőbb kincse. „Ha olyan tehetséges és nyitott fiataljaink vannak, mint a workshopokon résztvevők, a jövó jó kezekben van” – fogalmazott.

Reményt adnak a kelet-európai fiatalok

A család nem egy elvont fogalom, melyet önmagáért kell megőriznünk, hanem a társadalom alapköve, elsődleges védőbástyája, a polgári együttműködés legfontosabb eleme” – jelentette ki Stephen Baskerville, az amerikai Patrick Henry College professzora. Baskerville a puritánok elképzelésére utalva „kis nemzetközösségként” nevezte meg a családot, ahol megtesszük a polgári lét első lépéseit. A professzor rámutatott: a családvédelmi és a családellenes mozgalmak egyaránt az angolszász országokból származnak. A család nem az állami tisztviselők, hanem a szülők cselekvésének területe – hangsúlyozta Baskerville, és Chestertont idézve elmondta: fontos, hogy a család meg tudjon újulni az idő előrehaladtával, és továbbadja az erényeket és eszményeket egyik nemzedékről a másikra. Amennyiben ez a tanulási folyamat elmarad, az következik be, amit a hatvanas években láttunk: a fiatalok a családdal ellenséges ideológiák zászlói alatt fellázadnak az előző generációk látásmódjával szemben. A marxizmus, a feminizmus, a homoszexuális mozgalmak el akarják venni a családtól azt a jogot, hogy saját maguk felett irányítást gyakoroljanak – jelentette ki Baskerville.

Most viszont szeretném éppen az ellenkezőjére bátorítani a fiatalokat, mint amit eddig mondtam” – folytatta a professzor, az előző nemzedékkel szembeni lázadásra szólítva fel a fiatalokat a családvédelem jegyében. A fiataloknak a szokásostól eltérően kell gondolkodniuk, hogy szembeszállhassanak a szőnyeg alá söpört gondokkal. Baskerville szerint Európában jobb a család helyzete, mint az Egyesült Államokban. Úgy véli, számos ügyben harc nélkül megadták magukat a családpártiak, így például a válás kérdésében, amelyet számottevő ellenállás nélkül legalizáltak. Márpedig ha a házasságra nem mint egy életen át tartó szeretetszövetségre tekintünk, nem tudunk rá építeni, károk esnek a gyermekek és a polgári társadalom életében.

Baskerville a problémák közt említette még a házasságon kívül született gyermekek számának emelkedését, a szülői jogok erózióját, a jóléti állam hatalmának korlátlan kiterjesztését, a keresztények elleni támadásokat. „A keresztényeknek büszkén ki kellene állniuk a nézeteik mellett, azonban elbújnak, vagy kiszorítják őket a közéletből” – tette hozzá. A professzor elmondta: számos kelet-európai országban élt, reménnyel töltik el az itt élő fiatalok, akik számára továbbra is fontosak a családi értékek, még ha a Nyugat nyomást is fejt ki rájuk, hogy adják fel ezeket.

Fontosak a pozitív példák

Marijana Petir, az Európai Néppárt horvát képviselője azokat a problémákat érintette felszólalásában, melyek a fiatalok családalapításának útjába állnak. A modern társadalom változásai nyomán sok gyereknek nincs rendes családja, a fiatalokat pedig pénzügyi bizonytalanság, munkanélküliség sújtja – fejtette ki, hozzátéve: becslések szerint nyolcvanezer, főképp vidéki fiatal hagyta el Horvátországot, hogy Nyugat-Európában keressenek állást.

Petir rámutatott: az Európai Parlament 500 millió eurót szán a fiatalok munkavállalási helyzetének javítására, biztosítanák a munkapiachoz való egyenlő hozzáférést, az egyenlő elbánást és a megfelelő szociális védelmet. A képviselő hangsúlyozta: nagyon sok nő nehezen tudja egyensúlyban tartani a magánéletet és a munkát, ezért azt szorgalmazza, hogy vezessék be a szabad vasárnapot és a rugalmas munkaidőt. A média is gyengíti a család intézményét, szinte csak negatív családi élethelyzeteket mutat be, nem bátorít a családalapításra – fűzte hozzá Petir. Úgy véli, fontos, hogy pozitív példákat is lássunk, és ezek a példák hassanak a fiatalokra. A család és a házasság megszilárdítása fontos feladat, amelyben nem bukhatunk meg – jelentette ki.

A család nem csak egy szlogen, hanem a szolidaritás forrása, amelyre a társadalomnak szüksége van ahhoz, hogy virágozzék” – fogalmazott Anna Záborská szlovák néppárti képviselő. Záborská elmondta: azok a példák, melyeket a szülők átadnak gyermekeiknek, megtanítják őket arra, hogyan építsenek kapcsolatokat, hogyan kössenek kompromisszumokat. Ma az elöregedő társadalom jelenti a legfőbb kihívást Európában – hangsúlyozta a képviselő, felidézve: amikor Németországban bevezették a nyugdíjrendszert, a várható élettartam nemigen érte el a nyugdíjkorhatárt, csupán a második világháború után változott meg ez a helyzet. Az elmúlt évtizedekben a termékenységi ráta egyre csökkent, míg a nyugdíjasok száma nőtt. Záborská kiemelte: úgy tudjuk előtérbe helyezni a családot, ha átgondoljuk és megerősítjük alapértékeinket. A demográfiai trend megállítása érdekében fontos visszahelyezni a családot a szakpolitikák központjába, a család kérdésében hosszútávú döntéseket kell hozni. A képviselő elismerését fejezte ki a magyar kormánynak családbarát politikája okán.

A család a magányos és fájdalmas világ alternatívája

Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára a magyar családpolitikát ismertette. Szerinte a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy családbarát államot hozzon létre. 2010 óta számottevően emlekedett a házasságkötések száma, a termékenységi ráta 1,49-re emelkedett, Beneda ugyanakkor hangsúlyozta: a cél a 2,1-es ráta, ekkor tudunk demográfiailag kiegyensúlyozottá válni, ezt a számot egyetlen európai állam sem éri el.

2018-tól azok esetében, akiknek megszületik a második gyerekük, a diákhitel felét elengedik, ha pedig a harmadik jön világra, az egész tartozás visszafizetése alól mentesül az édesanya, ez hozzájárulhat az egyetemisták gyermekvállalásához – számolt be Beneda, ismertetve emellett az első házasok adókezdvezményét, a családbarát adózást is. Hozzátette: lehetővé tették, hogy negyven év munkaviszony után nyugdíjba vonuljanak a nők, így ők is kivehetik a részüket a gyereknevelésből, a munkavédelmi akcióterv pedig a fiatal munkavállalókat védi az elbocsátástól. Beneda beszélt az egyetemisták gyedéről, valamint a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért és a családügyért felelős államtitkárság létrehozásáról is. Elmondta azt is: a különböző intézkedések fogaskerekekként működnek, egymást támogatják. „A legtöbb, amit megadhatunk a gyermeknek, az a testvér” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Két fiatal családaktivista, Maria Krupska és Enyedi László az ifjúság kihívásairól beszélt. A lengyel Krupska, a cambridge-i egyetem családkutató központjának gyakornoka elmondta: hat testvére van, ezért a család nagyon fontos számára. Kifejtette: a pénzügyi helyzet rendkívül fontos, más szempontokat is figyelembe kell azonban venni. A nők számára biztosítani kell, hogy folytathassák karrierjüket a gyerekvállalás mellett. Nem meglepő, hogy számos nő nem hajlandó gyereket szülni, amikor ez pályafutásukat veszélyezteti. Emellett az apákat is nagyobb tiszteletben kell részesíteni. A fiatalok pozitív képre van szükségük a családi életről, különben félni fognak egy életre elkötelezni magukat – fűzte hozzá. A varsói ifjúsági workshopon arról tárgyaltak, miképpen lehetne hosszútávú megoldásokat találni a problémákra. A túlzott individualizmus, az egymásra oda nem figyelés korában ápolnunk kell közösségi kapcsolatainkat, hiszen kölcsönös függésben vagyunk egymástól.

Krupska az erős családot látja a magányos és fájdalmas világ alternatívájaként. „A család az a hely, ahol megtanuljunk, hogyan kell kapcsolatokat építeni, hogyan oldjunk meg konfliktusokat, hogyan tanuljunk mások hibáiból, hogyan lehetünk hűségesek” – jelentette ki.

Ne meneküljünk a keresztény Isten elől!

Az erdélyi származású Enyedi László, mesterszakos hallgató elmondta: idén házasodott meg, feleségével a gyerekvállalást tervezik. Enyedi saját magát úgy jellemezte, mint nem túl gazdag vagy fontos személyiség, mindennapi ember, és ezért fontos, hogy részt vehet a konferencián. Ő is megfordult ifjúsági workshopokon, örült annak, hogy a fiatalok érdeklődnek a család kérdései iránt, és nem csak ő félt attól, hogy nem találja meg a jövendőbelijét. A workshopok ébresztettek rá arra, hogy a pénz fontos tényező: jelenleg feleségével körülbelül a lakbért és az élelmiszert tudják fedezni keresetükből, és tudja, ha gyereket vállalnának, elég pénzt kell majd keresnie ahhoz, hogy neje otthon maradhasson. Enyedi felidézte, hogy hentes nagyapjának harmincéves korára már két háza volt.

A kormányzatnak segítenie kell a fiatalokat – tette hozzá. Utalt a varsói fiatalok javaslatára, hogy külön minisztériuma legyen a családoknak, emellett a gyerekbarát egyetemek szükségességéről is beszélt, ahol akár gyerekekkel is be lehet menni az előadásokra. Krzysztof Zanussi rendező kijelentését idézve, miszerint a harmonikus életet bemutató filmeket nem lehet jól eladni, Enyedi a média szerepét is hangsúlyozta. „Az újságíróknak, riportereknek, filmeseknek felelősségük van a közvélemény formálásában” – fogalmazott, majd feltette a kérdést: elgondolkozunk azon, hogy az általunk megválasztott politikusoknak milyen a családi életük? Enyedi úgy véli: azok a politikusok, akiknek családjuk van, jobban megértik, hogy mennyire fontos a családbarát állam megteremtése. „Nem hagyhatjuk, hogy gyermekeink szörnyekké váljanak” – jelentette ki, hozzátéve: ne meneküljünk a keresztény Isten elől, abból semmi jó nem fog kerekedni, ha mi akarunk isteni játszani. Vissza kell térni a legalapvetőbb keresztényi szabályokhoz, így tudjuk megvédeni a családokat.

Összefüggésben állnak az ifjúságot érintő problémák

Dr. Szymon Grzelak, az Európai Intézet az Integrált Megelőzésért elnöke arról beszélt, hogy gyakorlatibb megközelítés szükséges a családi értékek megőrzése érdekében. Úgy véli, nincsen elegendő társadalmi kutatás, amely ezt a témát feltérképezné. Intézetének célja az, hogy megelőzzék a különböző, ifjúságot érintő problémákat, melyeknek az egyénre és a közösségekre egyaránt kihatással vannak. Az „integrált megközelítés” fogalma azt az elméletet takarja, miszerint összefüggések vannak a különböző problémák között, így például a drogfogyasztás, az öngyilkosságra való hajlam, a promiszkuitás nagyobb aránnyal fordul elő az alkoholisták körében.

A kutatásokban gyakran csak külön elemzik ezeket a faktorokat – mutatott rá Grzelak, majd kutatási eredményeket ismertetett. A szexualizált tömegkultúrában egyre korábban lépnek kapcsolatba a pornográfiával a fiatalok, így szükség van olyan személyekre, akik egészséges példát mutatnak. Annál is inkább, mert a kutatások szerint a lengyel fiatalok többsége továbbra is szüleit tekinti a legfőbb mintaadónak, azon tíz százalék esetében pedig, akik sem az anyát, sem az apát nem tartja ilyennek, sokkal gyakoribbak az öngyilkos gondolatok, az alkoholizmus. Arra a kérdésre, hogy a szerelemmel és a szexszel kapcsolatban ki a legmegbízhatóbb tudásforrás, szintén a szülőket jelölte meg a fiatalok többsége.

A vallásosság szintén védőfaktor: ha a fiatalok szentmisén vagy más vallásos eseményeken vesznek részt, védettebbek a kockázati tényezőkkel szemben. Grzelak hangsúlyozta: a lengyel fiatalok két gyereket akarnak vállalni, ám még ez sem biztosítaná az egészséges demográfiai helyzetet. A vallásosaknál nagyobb a gyermekvállalási mutató, a hit hozzájárul a termékenységhez. Grzelak intézete eszközöket is kijelölt az integrált megelőzésre: a pozitív gondolatokat kell előnyben részesíteni, támaszkodni kell a helyi közösségekre a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva, valamint építeni kell az ifjúság értékeire és álmaira, figyelembe venni meggyőződéseiket, érzéseiket. Grzelakék létrehozták ún. Kincses-szigetcsoport-programot is, mely ma már a lengyel egészségügyi program részét képezi, az integrált megelőzés kézikönyvét pedig Philip Zimbardo, a neves amerikai pszichológus is támogatja.

A család: társadalmi méh

Vladislav Chvála és Ludmila Trapková cseh családterapeuták „társadalmi méhként” írták le a családot. A hasonlat nem légből kapott: kutatások bizonyítják, hogy a gyerek fejlődése a társadalomban párhuzamba állítható a magzat fejlődésével a méhben, ugyanazok a folyamatok és szabályszerűségek figyelhetők meg. Chvála és Trapková rámutattak: a gyerekek fele házasságon kívül születik Csehországban, a huszonéves fiatalok harmada még mindig a szüleivel él, ami nem annyira gazdasági okokra, mint társadalmi rendellenességekre vezethető vissza.

Az intergenerációs méltányosságról, valamint a családon és a társadalmon belüli szolidaritásról beszélt Joó Kinga, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese. Joó kijelentette: fontos, hogy az agyelszívást tudásáramlássá változtassuk át. Szükséges megtalálni a munka és a magánélet közti egyensúlyt, ez különös fontos a kisgyerekes családoknál. Sok intézkedést hoztak a kisgyermekkori nevelés fejlesztésére, de azokat is támogatni kell, akik idősebb rokonaik ápolásával foglalkoznak. Fontos kérdés még a javak egyenlőtlen elosztása, a fiatalok nehezen tudják elérni, hogy saját házuk legyen, míg az idősek sokszor egyedül élnek lakásukban, és alig tudnak kijönni a nyugdíjukból. A 25-39 év közti korosztály a legjobb képzett, azonban nehéz nekik bejutni a munkaerőpiacra, bizonytalan munkakörülmények között alkalmazzák őket, alacsony fizetést kapnak. Joó hangsúlyozta: a döntéshozóknak biztosítaniuk kell, hogy a fiatalok kihasználhassák a bennük rejlő lehetőségeket.

Másnap a Hotel Bedfordban kapcsolatépítő rendezvénnyel folytatódott a konferencia, ezen minden családvédő egyesület képviselője ötperces előadásban mutathatta be tevékenységét. Márki László, az Európai Nagycsaládos Szövetség elnöke a magyar nagycsaládos egyesület születésének körülményeit is ismertette, valamint arról is beszélt, hogyan lehet megváltoztatni a nagycsaládosokról alkotott negatív képet. Felszólalt a Harmat Kiadó igazgatója, Herjeczki Kornél is, aki kijelentette: könyveikkel szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a fiatalok felkészülhessenek a házasságra. A GROZD nevű horvát konzervatív szexuális felvilágosítási program egyik megalkotója elmondta: a baloldali médiaellenszél ellenére a horvát szülők 88,72 százaléka az ő programjukat választotta.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/121865