A magyar vadászrepülés hőse: Szentgyörgyi Dezső portréja

„A segítségeteket kérnénk! Vitéz Szentgyörgyi Dezső zászlós Magyarország egykori első számú vadászpilótájának síremlékéről ellopták a Me 109-es márvány repülőt, ami a síremlék részét képezte! Ha valaki látná vagy felkínálnák neki megvételre, kérem, jelezze!” – a Facebookon augusztus 29-én megosztott felhívás továbbra sem vesztett aktualitásából. Eddig több mint tízezren osztották meg a barbár tolvajlást bizonyító fotókat! 

A sírrablónak aligha volt fogalma róla, hogy a Farkasréti temetőben

a gránit Messerschmitt 109-es gránit-makettjét.

Az eredeti és a megrongált síremlék

Szentgyörgyi Dezsőnek a második világháború során összesen 35 légi győzelme közül 30 számít igazoltnak, és ezt Magyarországon azóta sem sikerült senkinek sem túlszárnyalnia. Szentgyörgyi Dezső e győzelmeit 220 bevetése során aratta, ezért keresztelték el róla a kecskeméti repülőbázist 1990-ben. Vitézi címet és vaskeresztet is ezért kapott, de idén augusztus 20-án Enying díszpolgárává is felavatták – posztumusz. A kitüntetést a szintén pilóta fia, Szentgyörgyi Dezső vette át.

Vitéz Szentgyörgyi Dezső ugyanis itt, Enyingen járt iskolába, ahol születésének 100. évfordulója, 2015 óta tér viseli a nevét. Az első doni bevetéseken 1942-ben a későbbi ász-pilóta Horthy Istvánnal együtt még olasz gépeken repült, de a kormányzóhelyettes 1942. augusztus 20-i légi balesete meggyőzte a magyar elitet, hogy a német repülőgépek jobbak. A világháború során a Dongó vadászrepülő század, később a Puma vadászrepülő osztály nagyobbik része már javarészt olyan Messerschmitteken repült, amelyeknek az utolsó csavarja is Győrben került a magyar pilóták repülőgépeibe! 

Egy-egy ország legjobb, vagyis ász-pilótái amúgy körülbelül azt a teljesítményt „hozták” a világháború során, amelyet Szentgyörgyi Dezsőnek is sikerült elérnie. Egyedüli kivételnek a németek számítanak, akik kiugróan páratlan eredményeit a mai napig nem sikerült lepipálni senkinek sem. Közöttük valóságos „szupersztárnak” számít Erich Hartmann, aki a Bubi becenévre hallgatott, de hívták „Fekete ördögnek” is. Ő 352 igazolt légi győzelemmel máig a világelső. Hartmann húszévesen, 1942-ben a kaukázusi fronton kezdett el harcolni és legjobb eredményeit – miként Szentgyörgyi Dezső – a legelterjedtebb német vadászrepülőgéppel, a Messerschmitt-109-essel aratta. A szovjetek 10 ezer rubeles vérdíjat tűztek ki a fejére, de hasztalan. Hartmann specialitása volt, hogy egészen közel merészkedett kiszemelt áldozatához és úgy semmisítette meg. Ez néha számára sem volt veszélytelen, hiszen tizennégyszer pont a megsemmisített ellenséges gép szétrepülő roncsdarabjai miatt kényszerült repülőgépe a földre, és egyik ilyen alkalommal került a szovjetek fogságába, de szerencséjére sikerült megszöknie. Hartmann még a háború utolsó napján, 1945. május 8-án is lőtt le ellenséges repülőgépet Drezda felett.

Szentgyörgyi Dezső a „mi Hartmannunk”, aki a sikerét nem kis mértékben köszönhette annak, hogy

Horthy Miklósnak például nemcsak István fián keresztül volt jelentős szerepe a honi repülés meghonosításában, hanem közvetlenül is. Ő hozta létre ugyanis Magyarországon a Horthy Miklós Repülő Alapot – mivel úgy gondolta, hogy a sportrepülő-képzéstől csak egy lépés a vadászpilóta-képzés; és nem csodálkozhatunk rajta, hogy a még ma is élő, majdnem száz esztendős Puma század pilótái szinte istenként tisztelik az egykori kormányzót. Horthy Miklós sokat idézett mondása mellett, miszerint „Lovasnemzet voltunk, repülőnemzet leszünk!”, kitüntetett figyelmet szentelt a légierőnek. 

A pumásoknak csupán töredéke élte túl a második világháborút. Jelmondatukat a „Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse!” az ász Szentgyörgyi Dezső fia, aki ugyancsak apja nevét viseli és foglalkozását tekintve szintén pilóta, a saját autójára is ráfestette. Tőle tudom, ami kevéssé ismert: a második világháború során vadászrepülőinknek annak ellenére sikerült gyakran eredményt elérniük, hogy az ellenfél többszörös túlerővel támadott. A sikerhez persze kellett, hogy a jellemzően 500-600 bombázóval és több száz vadászgéppel Magyarországra érkező amerikai egységekkel ne csak az egy-két tucatnyi magyar repülő, hanem mellettük még száz német vadászgép is felvegye a harcot, mert csak így sikerült nem egy alkalommal szétszórniuk a támadó szövetségesek rajait.

Maga Szentgyörgyi Dezső édesapja, akinek a síremlékéről idén a gránit Messerschmittet lelopták, azon kevés szerencsések közé tartozott, akik a túlélték a második világháborút. 1945-öt követően a Maszovlet, a magyar-szovjet közös légitársaság pilótájaként egészen 1950-ig békén hagyták.

Csak 1956-tól lehetett ismét pilóta, immár a Malévé. Több mint ötmillió kilométert repült, amikor 1971. augusztus 28-án, 56 évesen Koppenhága előtt – egy addig ismeretlen meteorológiai jelenség hatásmechanizmusának következményeként – repülőgépével a tengerbe zuhant és meghalt.

Sírját a Farkasréti temetőben kezdetben a hullámsírba eső Iljusin 18-as bronzmása díszítette, de a II. világháború során – az eredetileg szintén repülőtisztként szolgáló – Varga Imre szobrászművész alkotását a  temető színesfém tolvajai már évekkel korábban ellopták.

A Szentgyörgyi Dezső nevét viselő kecskeméti 59. Repülőbázis PUMA század pilótái 2011-ben, Ádám Róbert kőfaragónak megbízást adva, gránitból elkészítették az ászpilóta síremlékét, amelynek anyagköltsége akkor, halálának 40. évfordulóján összesen mintegy 440 ezer forint volt. Nemcsak ők, a család is meg volt győződve róla, hogy Szentgyörgyi Dezső II. világháborús vadászgépe – a síremlék részeként – onnan immár eltávolíthatatlan lesz. Idén augusztus 28-án viszont meglepve kellett megtapasztalniuk, hogy ez nem így van... A Nemzeti Kegyeleti Bizottság tud róla, hogy nemcsak a Farkasréti temetőben, hanem másutt is van, aki kifejezetten a sírrablásra „szakosodott”, de eddig nem tudtak még senkit sem tetten érni.