Félek, itt arról van szó, hogy a magyarországi nemzetiségeknek járó állami támogatásra szeretnének rákönyökölni, ugyanis az egész felhajtás a székelyek ügye szempontjából irreleváns.
A kezdeményezés értelmi szerzői nyitott kapukat döngetnek a székelyek külön nemzetiségként való elismertetésére – Romániában. A 2011-es népszámlálás alkalmával
maguk a románok akarták elérni azt, hogy a székelyek vallják magukat székelynek, magyar helyett.
Erre készséget megközelítőleg ezer ember érzett a 650 ezer erdélyi székelyből. A látványos bukás után a románok sem firtatták tovább a dolgot, az eredmények összesítésekor hozzá is csapták azt az ezret a többi magyarhoz.
Az Erdélyben élő székelyek maguk döntöttek úgy, hogy nem kívánnak külön nemzetiséggé válni, az igazsághoz hűen magyarnak vallották magukat. Azt nem kétlem, hogy Magyarországon is lehet ezer holdkórost keríteni, aki majd székely nemzetiségűnek vallja magát, de kis energiaráfordítással bárhol lehet keríteni ugyanennyi embert, aki márklár vagy gizmó nemzetiségűnek adja ki magát.
Kérdéseket vet fel az is, hogy miért éppen Magyarországon kívánják nemzetiségként bejegyezteteni a székelyeket. A székelyek Magyarországon a többségi társadalom tagjai, ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyan az a kulturális és etnikai hátterük. A külön nemzetiségként való elismerés egyik feltétele, hogy a kérvényezőknek a többségitől eltérő anyanyelvvel kell rendelkezniük.
Ha a székely dialektus egy külön nyelv, akkor a budapesti is, a szabolcsi is az, a palóc pedig pláne.
Ahogy a magyarországi nemzetiségi törvény meghatározza a nemzetiséget, az nem vonatkoztatható a székelyekre.
Nem létezik székely nemzet vagy nemzetiség, csak egy magyar nemzet van. A magyarság egységes, de kétségtelenül sokszínű. Létezik székely identitás, azonban az nem különbözik a Kárpát-medence többi lokális magyar identitásától. Ezek nem képeznek külön nemzetiséget, a kis különbségek ellenére is mind magyar nemzetiségűek vagyunk.