Kamarás István

A politika árulásáról beszél a cigány autonómia szorgalmazója

2017. október 3. 13:55

A magyarságnak sem mindegy, hogy a jövőre nézve a cigánysággal milyen viszonyban vannak – mondja Kamarás István, az Opre Roma Cigány Demokrata Néppárt elnöke a Mandinernek. Kamarás cigány autonóm területet szeretne létrehozni négy északkelet-magyarországi megyében. A cigány politikust jobbikos és KDNP-s múltjáról, valamint a többi roma vezetőhöz való viszonyáról is kérdeztük. Nagyinterjúnk.

Mit gondol a katalán függetlenségi törekvésekről?

Remélem, hogy sikerül nekik, és ugyanilyen jó szívvel szurkolok a székelyeknek is. Európai értéknek kell lennie annak, hogy ha nép vagy nemzet úgy gondolja, hogy autonómiában szeretné leélni az életét, mert úgy több lehetőségük van az önmegvalósításra, akkor azt engedni kell. Egy európai demokratikus kultúrának ez alapja kell, hogy legyen. Az én tudtommal az európai uniós kutatások szerint a legsikeresebb integrációs eszköz az autonómia. Jól jár az is, aki kapja, és az is, aki adja. Ezekkel lehet a legjobban megelőzni a társdalmi problémákat, a gondokat, az összeütközést.

Katalónia függetlenséget szeretne, autonómiája elég széles körű most is. Így is támogatja a függetlenségüket?

Abszolút! Attól függ, mit gondolunk az Európai Unióról: én azt gondolom az EU-ról, hogy azok az emberek, akik ezt kitalálták, azok hasonlót szerettek volna, mint az Európai Egyesült Államok, s ennek a nagy ideálja az, hogy a nemzetállami ideál, ami több évezreden keresztül egymásnak ütköztette az érdekeket, vérontás lett a következménye és két világháború is kirobbant is emiatt, az idejétmúlt dolog. Ha Európai Egyesült Államokban gondolkozunk, abban nincs helye, hogy ha valaki megfogalmazza az önállósi igényét, akkor azt letörjük. Ha Texasról le akar szakadni egy rész, akkor miért kéne a texasiaknak agyonverniük a leszakadókat? Vagy ha Miskolcról le akar szakadni egy rész, önálló faluvá akarna válni, akkor miért kéne ennek keresztbe tenni? Mert erről van szó, csak nagyban. 

Az ön pártja, az Opre Roma Cigány Demokrata Néppárt is önálló cigány autonóm területet szeretne négy északkelet-magyarországi megyében. Viszont nincs cigány többség ezekben a megyékben. Hogyan érdemes így területi autonómiát csinálni, miközben személyi autonómia van, hiszen vannak országos, megyei és települési kisebbségi önkormányzatok?

Szerintem személyi autonómia nincs, kulturális autonómia valamilyen szinten működik, de igazából behalt. Az a probléma, hogy olyan sok többletterhet raktak rá a kisebbségi önkormányzatokra, hogy abba belebuknak. Hemzsegnek a korrupciótól, az aktuális magyar kormány kiszolgálóinak számítanak, soha nincs önálló gondolatuk, végrehajtó szerepük van. Nem is értjük, hogy ez mire jó. Azt gondolom, hogy ez egy jól átgondolt taktika arra, hogy miként kell megosztani a cigányságot. Ez hosszú távon visszafelé fog elsülni. Ennek a következménye az is, hogy mi most autonómiáról beszélünk.

Ha az integráció bármilyen szinten megvalósult volna Magyarországon, akkor a cigány autonómia se jött volna.

Az a megalázás, kirekesztettség, hogy a saját magunk dolgába semmilyen szinten sem tudunk beleszólni, még az önkormányzati rendszeren át sem, mert ki vagyunk szolgáltatva. Ezért mondjuk, hogy itt vagyunk az országban több évszázada, másfél millióan, a gyerekeink létszáma az lassan eléri a születendő gyerekek felét, s ez igenis nagyon komoly érték olyankor, amikor a nemzetállami Európa saját magát a kihalás szélére sodorta, mert nincs gyerek. A cigányoknál van gyerek. Ez komoly emberi és keresztény érték is. Még a nemzetstratégiai dolgokba is régen be kellett volna vonni a cigányokat, de hogy a saját magunk dolgában nem tudunk döntést hozni, az elfogadhatatlan. Zsigó Jenő szándékos népirtásról beszél a cigánysággal szemben. Én nem fogalmazok ilyen erősen, de én is azt mondom, hogy ennyire nyomorban tartanak minket, az nem a véletlen műve. Meg kell próbálnunk ebből a saját magunk erejéből kitörni.

 

Akar-e Ön autonóm cigány tartományt Magyarországon?

 

Nincs ebben felelőssége a cigányságnak is, főleg a cigány vezetőknek?

Van, megmondom, hogy mi: elpazaroltunk harminc évet arra, hogy nincsen önálló pártunk.

Számos roma párt van, talán nyolc.

Vannak azért kamupártok is: mi nem kamupárt vagyunk, hanem kis párt vagyunk, de persze szeretnénk megerősödni. Ha megnézi, mikor alakultak ezek a pártok, látni fogja, hogy elvesztegettünk harminc évet. Ezek szerintem nem vezetők voltak, hanem a többségi politika számára megfelelő emberek: analfabéták vagy félműveltek, primitívek, sokszor börtönviseltek, lehetett őket zsarolni, lopásokba bevonni. Közben elment harminc év, és a saját közösségéről senki nem gondoskodott. Ez nem a mi hibánk, hanem azoké, akik ebben részt vettek. Valóban számon kellene kérni őket.

Ha megvalósulna az autonómia, nem akarnának elszakadni és önálló Cigányországot létrehozni?

Nem akarunk elszakadni, az ország integritását és szuverenitását szeretnénk megtartani. Az én nagyszüleim, dédnagyszüleim itt vannak eltemetve. Unokanagybátyám az életét adta az országért a Don-kanyarban. Vissza is kérdezhetnék, hogy tud-e egyetlen egy magyar emberről, aki életét adta a cigányságért?

Mi, cigányok nagyon sok embert áldoztunk azért, hogy ez az ország fennmaradjon. Viszont szeretnénk a saját magunk dolgába beleszólni.

Az elit valamiért ebben a témakörben összefogott, s ez arról szól, hogy a cigányságnak megvan a maga helye, és maradjon is ott. Egyszer nekem azt mondta egy magyar politikus, hogy a cigányság annyira fontos ügy, hogy nem engedhetjük, hogy a cigányok képviseljék. Itt eldőlt az, hogy mennyire kell komolyan venni a magyar elitet. Ez visszataszító és lenéző. Ez a párt nem autonómiakövetelésekkel indult, hanem leraktunk az elit elé témákat, hogy miként látnánk szívesen az országot. Leraktuk a programpontjainkat, elküldtük minden pártnak. Például sarkalatos pontunk a mindenkinek járó alapjövedelem. Amikor azt mondja egy fideszes közgazdász, hogy nem tudunk az út széléről mindenkit felvenni, akkor mi tudjuk, hogy az rólunk szól, és egyébként ők állítottak minket oda. Szerintünk mindenkinek meg kell fogni a kezét, mert ebben az országban minden ember egy hatalmas kincs. Robotizáció van, s ennek a következménye az lesz, hogy az emberek sorra elveszítik a munkájukat. Az alapjövedelem komoly baloldali érték. Minden magyar állampolgárnak, aki itt él, adni kell alanyi jogon járó alapjövedelmet. Mi havi százezer forintra gondoltunk nettóban. Az, hogy Csenyétén havi húszezer forintból kell megélnie egy embernek, az tarthatatlan. 

Nem tartanak attól, hogy ebben a négy megyében a magyarok a Jobbik felé sodródnak, ha önök az autonómiát hangsúlyozzák?

Minket nem ez érdekel. Ha állandóan azon rágódnánk, hogy a félelmeink hova vezetnek minket, akkor ebből a nehéz helyzetből, ami egy modern rabszolgaság, soha nem tudnánk kijönni, mert mindenki megharagszik ránk. A Jobbik erősödni fog tőlünk függetlenül is. Kolompár Orbán egyedül hozott a Jobbiknak 3 százalékot, amikor nekiment a pártnak. azóta Kolompár Orbán börtönben ült, a Jobbik pedig a Parlamentben. Nem ezzel foglalkozunk, hogy ki fog győzni. A magyar politika elárulta a cigányságot. Kihasználta, de a status quón nem akartak változtatni, hogy esélyünk legyen a beilleszkedésre. Ebből el kell kezdenünk kitörni, akárki akármit gondol is. 

Ön is volt jobbikos, majd KDNP-s. Hogyan került ezekbe a pártokba?

Vona Gábor, Kovács Dávid és Nagy Ervin, akik alapították a Jobbikot, nekem évfolyamtársaim voltak az ELTE-n. Megkértek, hogy segítsek – Kovács Dávidról beszélek –, s azt mondtam nekik, hogy ha garanciát adnak, hogy a Jobbik nem fog elsodródni egy szélsőséges irányba, akkor segítek, mert én büszke vagyok erre az országra és keresztény ember vagyok. Református presbiter voltam Albertirsán. Dávid azt mondta, ő garanciát is ad, és ez be is jött, ő nem csapott be. Ezután jött egy váltás, ami nekem elfogadhatatlan volt, és ott is hagytam őket. Elindultam egy másik úton. Talán Soltész Miklós keresett meg, hogy szeretné, ha a KDNP-ben politizálnék. Ő azt mondta, hogy meg fogják mutatni, miként kell a cigányságot keresztény alapokon tisztességesen képviselni és segíteni. Én keresztény ember vagyok, én bíztam ezekben az úgynevezett keresztény emberekben. De sajnos csalódnom kellett, mert becsaptak ők is: rájöttem, hogy ők is ugyanott tartanak, mint az „elmúlt nyolc év”. kimentem Kanadába, menekültstátuszt kértem és borítottam az asztalt. Eddig senki sem csinált olyat, hogy amikor a saját pártja győzött és a húsosfazék közelébe kerülhetett volna, elment, és azt mondta volna, hogy cigányság számára ez nem jó, és nem kérek belőle. A cigányság számára mindez tanulópénz. Azt gondoltuk, hogy a meglévő pártokba integrálódva tudunk segíteni a cigányságnak. Én fél év után rádöbbentem, hogy ez becsapás. Az előző garnitúra azonban erre harminc év alatt sem döbbent rá. Nem is akart rádöbbenni, mert ebből élt. Én nem ebből élek, én minden nap megdolgozom a pénzemért a feleségemmel együtt, s ebből is politizálok. Nekem a magyar politikai elitből sosem volt pénzem, sem a KDNP, sem a Jobbik idején. 

Budaörsön dolgozik, ha jól tudom. Hogyan van ideje munka mellett politizálni?

Nehéz. Van három lányom, mindegyikkel szeretnék sokat foglalkozni. Építkezünk is. A párt minden vezetője a polgári állásából él, és amellett politizálunk. Harminc évből le kell tudni vonnia egy történésznek konzekvenciákat.

Ez a harminc év bebizonyította, hogy mi, cigányok a politika számára csak játszótér vagyunk.

Ha véletlenül egy cigány hazavisz egy rőzse fát, akkor megverik vagy börtönbe csukják, mert már minden a cigányé, csak az erdő nem, de az erdőtulajdonos azt se tudja, hogy az az ő erdője. A cigány meg ott lakik, csak az erdő nem az övé, ahonnan vihetne némi rőzsét haza. Mint mikor a nábob nem engedte a makkoltatást a parasztoknak, akkor sem, ha nem tudta, hol az erdeje vége. Most ugyanott tartunk. Újra lettek magyar nábobok, földbirtokosok, urak, s a cigányságnak megvan az a státusza, hogy ebbe születnek és ebbe is kell meghalniuk. Ebből szeretnék kirángatni a cigányságot. Több megbecsülést, több lehetőséget és persze több felelősséget követelünk. Szerintem a magyarságnak sem mindegy, hogy a cigánysággal, ami a jövőképet és a megmaradás lehetőségét adják a gyerekeiken keresztül a magyarságnak, milyen viszonyban vannak. Hogyan várnak el cigánytól felelősséget, amikor erre semmilyen lehetőséget nem is adnak? Magyarországon nincs a cigányságnak még középrétege sem. S akkor azt mondják a cigányok, hogy mi itt vendégmunkások vagyunk, a vendégmunkásoknak pedig semmi nem drága. Utána az özönvíz, mert nincs veszíteni valója. A szabolcsi, hevesi és nógrádi nyomortelepen meg végképp nincs veszíteni valójuk. Voltam a felvidéki és kárpátaljai cigányságnál, és voltam Erdélyországban is, azok is ugyanúgy beszélnek magyarul, mint mi és ugyanolyan cigányok, mint mi. És lehet, hogy csak magyarul beszélnek, színtiszta cigányfaluban. A kitörés Magyarországnak is érdeke. Ez ilyen, egyre erősödő népcsoportot szándékosan nyomorban tartani, az nemzetrombolás. 

A többi cigány vezetővel milyen a kapcsolata?

Hát, nem is tudom, vannak? Én nem tudom, hogy volnának. Nekünk van egy erkölcsi mércénk. Ha valaki kijön a börtönből, ahol emberölésért ült, és másnap pártot alapít, az nem szalonképes. Ha szétlopta a cigányság pénzét, nyolc általánossal, majd ült érte három évet a börtönben, és másnap pártot alapít, az sem szalonképes. Ha mutat egy cigány pártot, ami becsületes, programokon keresztül küzd a saját pénzéből, s nem lopott-rabolt a cigányság kárára, azzal szívesen leülök beszélni. Mindkettőre van példa. A civil szervezett mögé bújtatott, harminc éven át folytatott lopást nem tudjuk értékelni. Van egy morális mércénk, ne lopjunk a cigánytól, ne lopjunk senkitől, ne legyen börtönviselt, akivel esetleg leülünk tárgyalni, és legalább érettségije legyen, a Jóisten áldja meg. Ha ezeknek megfelel, leülünk. Per pillanat ott tartunk, hogy senkivel nem tudunk leülni. 

Kötnének koalíciót a Fidesszel vagy a Jobbikkal?

Senkivel nem kötnénk koalíciót. Nem azért, mert a Fidesz vagy Jobbik a számunkra gusztustalanabb lenne más pártoknál, hanem mert a mi lecsúszásunkat 1990 óta semelyik kormány nem akarta megakadályozni. Azért nem kötünk koalíciót, mert nem így gondolkodunk. Úgy gondolkodunk, hogy ha a programpontjainkat, a szociális biztonság, lakhatási biztonság és fizikai biztonság pontját tudja valaki garantálni, főleg az alapjövedelmet, azzal a párttal leülünk. A Fidesz nem tudja garantálni, mert nem tudja elfogadni az alanyi jogon járó alapjövedelmet, így ő biztos, hogy szóba se jöhet. De a DK és a liberális párt se tudta elfogadni, így ők sem jönnek szóba. Azt szeretnénk, hogy minden egygyermekes család kapjon tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást, két gyerek esetén tizenötöt, három gyermek esetén pediglen húszmilliót. Ki akarjuk hagyni a bankokat. Ebből vegyenek maguknak házat vagy építsenek. Ez a lakhatási biztonság. A fizikai biztonság arról szólna, hogy felelős döntéseket hozhassanak az emberek. Ez a kvóta bevezetésével valósulhatna meg a stratégiai helyeken, tehát legalább a törvényhozásban, a végrehajtó hatalomban, a bíróságokon és az ügyészségen, az önkormányzatoknál, iskoláknál a cigányságnak létszámarányosan kell jelen lennie. Aki ezekben partnerek tudnak lenni, azokkal tárgyalunk, másokkal nem. A cigányság nem eladó.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/118590