Biszku-ügy: válasz Gellért Ádámnak

2017. szeptember 20. 10:49

Fel kell hívnom Gellért Ádám figyelmét arra az alapvetésre, hogy élesen el kell választani a történelmi felelősséget a büntetőjogi felelősségtől.

2017. szeptember 20. 10:49
Dr. Ibolya Tibor
Index

„A Fővárosi Ítélőtábla új eljárásra utasító törvénysértő végzését követően a Fővárosi Törvényszék Steiner Gábor vezette tanácsa egy olyan hadtörténészt rendelt ki szakértőként, akiről a tárgyalás során bizonyítást nyert, hogy a Magyar Néphadsereg Kiképző Központja Politikai Osztályának vezetőhelyettese volt, s aki a tárgyaláson mindezt elismerve úgy nyilatkozott, hogy a rendszerváltás körül élt a lehetőséggel, és kiemelte a Néphadseregben betöltött tisztségével kapcsolatos dokumentumokat.

A Törvényszéknek tehát sikerült egy olyan személy szakvéleményére alapozni a döntését, aki a saját múltját – általa is elismerten – meghamisította. Az említett szakvélemény egyébként ellentétes volt a »szakértő« saját korábbi, nyomtatásban is megjelent véleményével. Az már a sors furcsa játéka, hogy ez a szakértő ma az elhíresült Pruck–Dózsa-fénykép »háborúban« tölt be dicstelen szerepet, köszönhetően annak, hogy ennek kapcsán sem végezte kellő körültekintéssel szakmai munkáját.

A Kúria korábban citált döntése teljes mértékben igazolta a Fővárosi Főügyészség – a szerző által kifogásolt – azon álláspontját, hogy az említett ügyekben nincs szükség történész szakértő kirendelésére köztudomású tények vonatkozásában.

Fővárosi főügyészként – talán új szemléletet is képviselve – hiszek az egyén közvetlen nemzetközi jogon alapuló büntetőjogi felelősségében, így a Genfi Egyezmények közvetlen alkalmazhatóságában. Példaként tekintek az újra egyesült Németországban a volt keletnémet pártállami vezetők ellen lefolytatott büntetőeljárásokra.

Azonban a szerző által megemlített, Nagy Imrével összefüggő eljárással kapcsolatban fel kell hívnom Gellért Ádám figyelmét arra az alapvetésre, hogy élesen el kell választani a történelmi felelősséget a büntetőjogi felelősségtől.

E distinkciótól az ügyészség – ellentétben Gellért Ádámmal – nem tekinthet el sem most, sem a jövőben.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Harangláb
2017. szeptember 21. 19:52
Nagyon alapos, meggyőző érvelés a főügyész úr részéről!!
istvanka
2017. szeptember 21. 07:36
Úgy látom,hogy magyarország ezeréves fennállása alatt kinevelődött egy olyan réteg ami,a történelmet a saját szája ize szerint értelmezi!Nem véletlen tehát,hogy a Vajkot megőlte a szenttestvére,akit máig is igen nagy tisztelet övez!A tömeggyilkost összekeverik a tisztét rosszul értelmező emberrel,de a neki tetves hatalomnak elnézik még a hazaárulást is!
fogd a pénzt és kuss
2017. szeptember 20. 14:03
Törvényszék Steiner Gábor vezette tanácsa egy olyan hadtörténészt rendelt ki szakértőként, akiről a tárgyalás során bizonyítást nyert, hogy a Magyar Néphadsereg Kiképző Központja Politikai Osztályának vezetőhelyettese volt, s aki a tárgyaláson mindezt elismerve úgy nyilatkozott, hogy a rendszerváltás körül élt a lehetőséggel, és kiemelte a Néphadseregben betöltött tisztségével kapcsolatos dokumentumokat. A Törvényszéknek tehát sikerült egy olyan személy szakvéleményére alapozni a döntését, aki a saját múltját – általa is elismerten – meghamisította. Az említett szakvélemény egyébként ellentétes volt a »szakértő« saját korábbi, nyomtatásban is megjelent véleményével. Az már a sors furcsa játéka, hogy ez a szakértő ma az elhíresült Pruck–Dózsa-fénykép »háborúban« tölt be dicstelen szerepet, köszönhetően annak, hogy ennek kapcsán sem végezte kellő körültekintéssel szakmai munkáját. miiiiiiiiiiiiiiiiiiiii???????????????????????????????????????????
Berecskereki
2017. szeptember 20. 12:50
Ez miért lett lerövidítve a szemlézésben? "A Kúria határozottan és egyértelműen megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla által iránymutatásként előírt történész szakértő kirendelése eleve hibás, ugyanis az vádirati tények tisztázására irányul. Attól, mert a vádirat és ítélet történeti tényállásába tartozó események az idő múlása által az elbírálás időpontjában már történelemnek tekintendők, nem különleges szakértelmet, hanem bírói megítélést, megállapítást igényelnek. Nem is untatnék tovább a Kúria által megállapított egyéb törvénysértésekkel, inkább idézem azok összegzését. „A megismételt eljárásra vonatkozó előírások törvénysértőek, feleslegesek, és azoktól nem volt olyan eredmény elvárható, amely (...) az eljárás előre vitelét szolgálták volna.” A Kúria tehát megállapította, hogy a hatályon kívül helyezés törvénysértő és indokolatlan volt. Tegyük hozzá, hogy ez a törvénysértő végzés egyben az ügy halálát is jelentette."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik