A Tranzit mindenben különbözik attól a sztereotípiától, amit rá akarnak erőltetni a polgári oldal ilyen jellegű rendezvényeire. A résztvevők között a strandpapucsos, rövidnadrágos politikusok, főszerkesztők, közéleti arcok jöttek-mentek. Spontán és kötetlen beszélgetések alakultak ki, tényleg működött a szabadegyetemi hangulat. Ismeretlen emberek is úgy beszélgettek, vitáztak egymással, mintha 15 éve szomszédok lennének. Politikusék zavar nélküli nyíltsággal beszéltek stratégiáról, a parlamenti munkáról, a háttérről, az oldott hangulat pedig az esti borozás közben csak fokozódott.
A közvetlen hangulatra jellemző, hogy a szervezőkkel: Gyürk Andrással, Hollik Istvánnal vagy Dömötör Csabával olyan természetességgel reggelizel együtt, mintha legalábbis egy háztartásban élnétek. Nyoma sincs körülöttük a VIP-hangulatnak, a szervezők is résztvevőként vannak jelen, aminek az üzenete számomra az volt, hogy a Fidesz fiatal generációja, amely a rendezvényt szervezte, a fiatal értelmiséget egyenrangú partnerként látta vendégül. Maguk is abból a közegből érkeztek a politikába, a kapcsolat pedig sosem szakadt meg. Ennek a politikusi generációnak éppen ez a jobboldali, gondolkodó értelmiség a legfőbb bázisa.
A Tranzitban ér össze a politikai cselekvők és a jobboldali, fiatal értelmiség világa.