Hová tartasz, Európa?

"De nagyon remélem, hogy nem a Children of Men disztópikus világa lesz az." De legalább gyerek az fog születni. Igaz hogy nem európai hanem bevándorló. :)

Mármint 1987-et, amikor Barcelonaban 4 embert ölt meg az őshonos katolikus ETA-sok autós bombája? Vagy 90-et, amikor hat6 embert ugyanők? Vagy 91-et, amikor tizenkettőt, köztük négy gyereket? Vagy 92-t, amikor négy felnőttet? És 2000-ben a négy halott (köztük egy miniszter), sok sebesült? És ezek csak a Barcelonát ért támadások, nincsenek benne a többi spanyol vagy európai város halottjai, akikkel ősi európaiak, nemmuszlimok terrorja végzett. Hol is van az Óvilág Európája?

"Hová tartasz, Európa?" A kormány Brüsszel után Európát is kész megállítani. Már nyomdában az Állítsuk meg Európát! plakátok. A következő pedig az Állítsuk meg Terézanyut lesz!

Rajcsányi Gellért írásában felidézi 2006-ban megjelent egyik írását, melynek mondanivalójába beleszövi az Ember gyermeke c. filmet. Tényleg giccs volna a film témája, vagy egészen más? „A világ anarchiába süllyedt, utolsó szigetként Anglia próbálja feltartóztatni a menekültek és a bevándorlók seregét, akiket internálótáborokba zárnak. A legnagyobb baj viszont, hogy a nők ismeretlen okból meddővé váltak, és évek óta nem született gyermek a Földön. A kifelé-befelé börtönsziget Angliában egy alkoholista hivatalnok belecsöppen egy földalatti ellenállószervezetbe, akik a jövő zálogát: egy várandós kismamát rejtegetnek. Viszont a születendő gyermeket az ellenállók saját politikai céljaikra akarják felhasználni, így a férfi és a kismama együtt próbálnak kimenekülni az országból, amelyben közben kitör az anarchia.. Angol kisváros utcáin Allah Akbar kiáltozással felvonuló fegyveresek; paranoiás, állig felfegyverzett rendőrök; egymás torkának eső civilek között kell megtalálniuk a kiutat a hajdanvolt európai civilizáció romjain.” írja ergé. Most vonatoztassunk el attól, hogy a történet Angliában játszódik, és a történet színhelyét tegyük Európába. Szerintem a regény, a film műfaját tekintve szci-fi. A kérdés, hogy a történetnek van e valóságos alapja és ebből az alapból levezethető e napjaink történései, amely a jövőbe mutat. Szerintem van reális alapja – még akkor is, ha a múltban ez egy fantasztikus történetnek tekinthető – az egyes elemek napjaink történései között is fellelhetők. Ismét felmerül a kérdés; Európa népe a mostani történésekből megtalálja e a kiutat, vagy elsüllyed a történelem mocsarába? A válasznál vegyük figyelembe, hogy az elsatnyult, elpuhult politikai vezetőink nagy része nem a nép, csak a nép része, és nem is a legnagyobb része. Berzsenyi A magyarokhoz c. versében a következőt fogalmazza meg; „Mi a magyar most? – Rút sybaríta váz. Letépte fényes nemzeti bélyegét, S hazája feldúlt védfalából Rak palotát heverőhelyének; Elődeinknek bajnoki köntösét S nyelvét megunván, rút idegent cserélt, A nemzet őrlelkét tapodja, Gyermeki báb puha szíve tárgya.” Berzsenyi ezt a versét 1810 előtt írta és 1836-ban hunyt el. Ebben az időszakban igaza volt? Látszólag igen. A nép hallgatott, magába fordult, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Petőfi írja a Nép nevében c. versében; Még kér a nép, most adjatok neki! Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad? 1848 tavaszán Anglia és Oroszország kivételével aztán egész Európában „láncreakcióként”, robbantak ki a forradalmak. 1945-1956 sokban hasonlít az 1848-at megelőző időszakhoz. A nép 10 évig tűrt, majd elemi erővel tört fel benne az elégedetlenség és ismét kitört a forradalom. Mindezek, a múlt történelmének eseményei hosszú távon nem igazolják Berzsenyi által megfogalmazottakat. Egy elhunyt és sokat szidott politikusunk mondta: „… egyesek úgy vélték, a tömegek arra valók, hogy elméleteket próbáljanak ki rajtuk. A tömegek nem azért vannak, hogy az élettől elvonatkoztatott, jól vagy rosszul összetákolt elméleteket vagy téziseket próbáljanak ki rajtuk. Az ilyen kísérleteknél előfordulhat ugyan, hogy az elmélet megállja a helyét, de ez ritkaság, a páciensek többnyire belehalnak és végül a tömegek agyonütik a tétel kiagyalóját.” Sajnos, a mostani történések ugyancsak egy forradalom, polgárháború kirobbanásához vezethet, amely akár világháborúvá fajulhat. Zárszóként álljon itt egy Albert Einsteintől vett idézet: „“Azt nem tudom, hogy a Harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztosan botokkal és kövekkel.”