Közvélemény

Migrációkutató: Szigorodnia kellene az európai bevándorlási politikának

2017. augusztus 10. 11:55

A migráció az egyik legfontosabb téma az európai közbeszédben – ez derül ki a Migrációkutató Intézet kutatásából, mely szerint a történelmi tapasztalatok alapján az is megállapítható, hogy a bevándorlási hullám erősödését a bevándorlási politika szigorodásának kell követnie.

Egyértelmű törvényszerűség mutatható ki a bevándorlók számának dinamikus növekedése és a bevándorlási politika szigorodása között az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió bevándorlástörténetének vizsgálata alapján a Migrációkutató Intézet két munkatársa, Orbán Balázs főigazgató és Janik Szabolcs kutató által jegyzett elemzés szerint, amely az Origón jelent meg. 

Az USA már létrejötte óta a bevándorlás egyik közkedvelt célországa. A Pew Research Center kutatása alapján elmondható, hogy a bevándorlók számának felfutását követő évtizedekben (az 1920-as évektől) egyértelműen szigorítottak az amerikai bevándorlási politikán, ennek köszönhetően a külföldön születettek aránya az 1920-as teljes népességen belüli 13,2 százalékhoz képest 1970-re 4,6 százalékra csökkent. A szigorítási politika egészen az 1970-es évekig tartott. Ezt követően újra a liberális bevándorláspolitika kezdett el dominálni, amely hozzájárult a külföldön születettek arányának újbóli megugrásához. Jól mutatja a külföldön születettek számána és arányának növekedését az, hogy míg 1970-ben az USA-ban csak a teljes népesség 4,7 százalékát tették ki a külföldön születetettek a maguk 9,6 millió főjével, addig Obama-kormányzására (2010) a teljes népességen belüli arányuk 12,9 százalékra növekedett, a számuk pedig 40 millió főre. Az összefüggés tehát kitapintható. A szigorú bevándorlási politika egyértelműen csökkenti a bevándorlók számát, míg a liberális bevándorlási politika növeli azt. 

Európa a második világháborút követően lett a bevándorlók egyik legnépszerűbb célpontja. Az európai államok saját hatáskörben ösztönözték és szabályozták a harmadik országból jövők elsőrosban gazdasági, munkavállalási célú bevándorlását. Érdemes megemlíteni Németország példáját, ahol kifejezetten törekedtek a külföldi, olcsó munkaerő bevonzására, hiszen a háború utáni újjáépítési kényszer és munkaerőhiány ezt tette indokolttá. Az Európába történő beáramlás azonban nem állt le a háború utáni évtizedeket követően, hanem a 2000-es években tovább folytatódott, tetőpontját pedig a 2015-től megerősödő irreguláris migrációs hullámmal érte el. 

Project 28

A Századvég Project 28 című kutatása alapján megállapítható, hogy az európai polgárok 81 százaléka komoly vagy nagyon komoly problémának tartja az irreguláris bevándorlást. Ennek hátterében az állhat, hogy az elmúlt időszakban az irreguláris bevándorlás mérete és intenzitása jelentősen növekedett, valamint az is érdemi különbség a korábbiakhoz képest, hogy egyre inkább növekednek azok a migrációval kapcsolatos kockázatok, amelyek korábban még nem jelentkeztek (közbiztonság romlása, terrorveszély, kulturális távolságok problémája, gazdasági integráció kihívásai stb.). Mindezek alapján nem meglepő, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint a bevándorlás nyomán nő a bűncselekmények száma, illetve erősödik a terrorveszély. A megkérdezettek 59 százaléka szerint pedig a bevándorlók megváltoztatják a befogadó országok kultúráját. 

Fontos kiemelni azt is, hogy a válaszadók 53 százaléka szerint elsősorban gazdasági okokból érkeznek az EU-ba a bevándorlók az aktuális migrációs hullámban. 

A kutatás a kötelező szétosztási mechanizmus (kvóta) és az EU-Törökország paktum népszerűségét is megmérte. Egyértelműen látszik, hogy az európai közvélemény nagyon megosztott ezekben a kérdésekben. A kvótajavaslatot az EU-s polgárok 48 százaléka támogatja, míg 41 százaléka elleni. A választóvonal egyértelmű, a nyugat-európai országok lakossága támogatja az intézkedést, hiszen saját országának tehermentesítését látja benne megvalósulni. Ehhez képest Spanyolország, valamint a közép-európai országok (balti államok, Románia, Bulgária, Szlovénia, V4-ek) egyértelműen elutasítják a szétosztási mechanizmust. Fontos azt is megjegyezni, hogy a 27 tagállamból 15 tagállamban már relatív többségbe kerültek a kvótát elutasítók. 

Az EU-Törökország paktumot a válaszadók 51 százaléka utasítja el. Ennek az elemzés szerint az lehet az oka, hogy az európai polgárok meglehetősen törékenynek tartják azt, és úgy látják, hogy az EU egy külső partnertől teszi függővé sorsát. Egyes nyugat-európai államok társadalmaiban pedig jelentős ellenérzések vannak a törökök uniós tagsága kapcsán, ami szintén befolyásolhatja a megállapodás megítélését. 

Bevándorlás és terrorizmus – az EU legnagyobb kihívásai

Az Eurobarométer legfrissebb adatai szerint az EU polgárai a legnagyobb kihívásnak a terrorizmus és a bevándorlás problémáját tartják. A közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 44 százaléka a terrorizmust, 38 százaléka a bevándorlást jelölte meg, mint legégetőbb kihívást. Jól látható az is, hogy bár a 2008-as gazdasági világválságot követően az EU legfontosabb kihívásaiként a gazdasági, szociális problémák számítottak, addig ezek vezető helyét mára egyértelműen átvette a bevándorlás és a terrorizmus kérdése. A felmérésből az is kiderül, hogy az uniós polgárok 81 százaléka támogatja az EU-n belüli szabad mozgáshoz való jogot. 

A Chatham House kutatásai szerint tíz EU-tagállam közül nyolcban a polgárok többsége leállítaná a muszlim vallásúak európai beáramlását. A brit agytröszt egy másik kutatása szerint hatalmas a szakadék az európai elitek és a választópolgárok véleménye között a bevándorlás kérdésében. 

A kutatások alapján megállapítható, hogy a migráció az egyik legfontosabb téma ma Európában. Az európai közvélemény nem több, hanem kevesebb bevándorlót akar, ehhez képest Európában az elmúlt években folyamatosan növkedett a bevándorlók száma. Jól látszik tehát, hogy az európai politikai elitek és a választóik között hatalmas űr tátong ebben a kérdésben. Ha a történelmi tapasztalatok beigazolódnak, akkor várható, hogy a liberális bevándorlási politika helyett az európai polgárok szigorúbb politikát fognak kikényszeríteni az elittől. 

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/115934