Kutatás

Így radikalizálódnak a muszlim fiatalok

2017. augusztus 3. 11:08

Ednan Aslan, a Bécsi Egyetem professzora készített tanulmányt a fiatal muszlimok radikalizációjáról. A török származású kutató szerint nem igaz, hogy az iszlám radikálisok alig ismerik az iszlám vallást, sőt szerinte az iszlám klasszikus művei jelentik a szalafizmus alapját.

Ednan Aslan, a Bécsi Egyetem török származású valláspedagógia professzora tanulmányt készített a fiatalok radikalizációjának folyamatáról. A tanulmány célja annak a vizsgálata volt, hogy mennyire játszik szerepet a vallás a muszlimok radikalizációjában. A kutatásról az osztrák Die Presse számolt be. 

A professzor a kutatásában 29 személlyel készített életrajzi mélyinterjút. Közülük 26-an osztrák börtönökben raboskodnak, 15 személy pedig egyenesen terrorizmussal összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt lett elítélve.

A vallás szerepe a radikalizációban

A vizsgálat eredménye szerint az alanyok radikalizációjában fontos szerepet játszottak az iszlám tanok szabályai és azok értékrendje. A megkérdezettek többsége az iszlámmal való megismerkedést fontos és pozitív fordulópontnak tartotta az életében. Az alanyok többsége vallásos muszlim családból származik és már az iszlám teológiával való megismerkedés előtt is voltak ismereteik az iszlám alapjairól. Az a társadalomban uralkodó nézet tehát, miszerint az iszlám radikálisok többségének csupán nagyon kevés ismerete van az iszlám vallásról, a professzor szerint nem megalapozott.

A professzor foglalkozik a szalafizmus kérdésével is és leszögezi, hogy a szalafista nézetek alapjául általában az iszlám elismert, klasszikus művei szolgálnak. 

Radikális környezet szerepe

A valláspedagógus szerint az egyének legtöbbször nem elszigetelten radikalizálódnak, hanem radikális közegben. A kutatás szerint ez a közeg amellett, hogy szimbolikus és logisztikai támogatást nyújt, elősegíti a dzsihadista diskurzus terjedését.

A radikális környezet vonatkozásában fontos szerepet játszanak azok a mecsetek, amelyek a radikális (szalafista) tanokat terjesztik. Szintén nagy a jelentőségük a „vallási tekintélyeknek”, ők azok a személyek, akik átfogó teológiai ismeretekkel rendelkeznek. Bár a radikális ideológiák már az interneten is elterjedtek, a kutatás szerint a személyes kapcsolatok (face-to-face Kontakt) fontosabb szerepet játszanak az ideológiák terjesztésében. A kutató kiemeli, hogy a térítő munka is központi eleme ezeknek a radikális közegeknek. A térítő munka a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hívő nem csak gyakorlója a vallásnak, de aktív terjesztője is.

Az elidegenedés érzése 

A szerző szerint a radikális csoportokhoz tartozás erősíti a többségi társadalomtól és más muszlimoktól való elszigeteltséget. Mindezekhez még hozzájön a radikálisok demokráciát elutasító és saríát támogató attitűdje. Az elidegenedés érzésének ideológiai alapjai is vannak, hiszen a nyugati intézmények ellenségként való kezelése fontos szerepet játszik a radikálisok önmeghatározásában.

A megkérdezettek nehéz szociális helyzetből származnak és diszkriminációs tapasztalatokról is beszámoltak, ezek a tényezők szintén szerepet játszottak a radikalizálódási folyamatban. A kutatás alanyai a problémák megoldását a hit megtisztításában, valamint az ideális muszlim társadalomhoz való visszatérésben látják. Az ideális muszlim társadalmi és politikai rendszer alapját pedig szerintük a kalifátus és az iszlám jogrendszer (saría) jelenti. Ezen célok megvalósulását elsősorban térítéssel kell elérni, azonban, ha szükséges erőszak is alkalmazható a mélyinterjú alanyai szerint.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/115608