Kenneth Tse

Így hasít Hongkongban a magyar néptánc – Kenneth Tse a Mandinernek

2017. augusztus 9. 13:20

Nagyszabású műsorral és turnéval ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját a hongkongi Knack Cordial Folk Group, amelynek a magyar néptánc a specialitása. A 2018-as műsor vendégei a Hungarian FolkEmbassy népzenekar és Kubinyi Júlia népdalénekes lesznek. A tánccsoport vezetőjével, Kenneth Tsevel a Kobuci táncházban találkoztunk; őt kérdeztük arról, miért is érdekli a kínaiakat a magyar néptánc.

Milyen Budapest?

Nyolc éve jártam utoljára Budapesten. Sok minden változott, sokkal többen beszélnek angolul, az emberek nagyon rendesek, nem sietnek annyira, mint más nagyvárosokban. S nagyon jók az éttermek, szórakozóhelyek. Nyolc éve voltam a Fonóban, meg a jászberényi tánctáborban. Párszor voltam Erdélyben is, 2006-ig évente visszajártam, s vettem rengeteg eredeti népviseletet.

Hogy találkozott a magyar néptánccal?

Hongkongban sok lehetőség van arra, hogy nyugati, európai, s azon belől akár magyar néptánccal is foglalkozzunk. Ez az egész igazából a hatvanas években kezdődött. Néha jönnek tanárok is Európából tanítani. 1984-ben kezdtem néptáncolni, s rá tíz évre futottam bele a magyar néptáncba. 1997-ben jöttem először Magyarországra és Erdélybe. Nagyon érdekesnek találtam, főleg a kalotaszentkirályi tábort, az eredeti népviseleteket, meg ahogy az öregasszonyok öltöztek, s hogy a zenészek csak úgy zenélnek nekünk. 1998-ban pedig megalapítottam a saját tánccsoportomat, a Knack Cordial Folk Groupot, ami 80 százalékban magyar, azon belül is főleg erdélyi táncokat táncol, de táncolunk szlovák, román és török táncokat is. Most lesz a huszadik évfordulónk, úgyhogy meghívtam a Hungarian FolkEmbassyt és Kubinyi Júlia népdalénekest, hogy ünnepeljünk együtt. Ilyen nagy műsort csak nagyjából öt évente csinálunk. És a mostani a legelső alkalom Hongkongban, amikor egy profi népi zenekarral és népdalénekessel lép fel egy magyar táncokat bemutató tánccsoport. A produkcióhoz csatlakozni fognak talán másodgenerációs ausztráliai magyarok is, akik ottani csoportok vezetői.

Honnan ismeri őket?

Ugyan Hongkongban születtem, de a Nyugat-Ausztráliai Egyetemre jártam, ott találkoztam velük. Hongkongban születtem és nevelkedtem, de Ausztráliában jártam egyetemre, szóval ausztrál is vagyok: az utolsó évre hazamentem Hongkongba, de mint bevándorló kérelmeztem a felvételemet. Mivel Hongkongot ötszáz év brit uralom után 1997-ben visszacsatolták Kínához, politikai okokból van ausztrál útlevelem is az egyetemen való végzésem óta. Aztán Sydneyben dolgoztam sokáig. A nászutunkon a feleségemmel pedig a brisbane-i magyar néptánctáborba mentünk. Azt hitték, eltévedtem, de miután látták, hogy tudok táncolni, nagyon örültek nekem. 

Mi az, ami ennyire megfogta a magyar néptáncokban?

Mindenekelőtt imádom a magyar népzenét. Az erdélyi zenét különösen, a bonchidai zene igazán szívbe markoló, érti, mire gondolok. Még ha nem is tudsz táncolni, akkor is ülsz és hallgatod… Szóval a zene volt az első, és ugyanakkor lenyűgüztek a táncosok is. A legényesezők maszkulin stílusa is fantasztikus volt. Viszont amellett, hogy nagyon látványos, nem olyan irgalmatlan nehéz megtanulni, mármint nem kell kiskorod óta csinálnod, hogy el tudd sajátítani, bármikor elkezdheted, s két-három év alatt fel lehet szedni. A grúz táncok például nagyon virtuózok, de nem tudod őket megtanulni, ha nem nőttél bele. Ha elmúltál húsz, reménytelen, hogy értékelhető szinten el tudod sajátítani. És nagyon élvezetes, hogy a magyar néptánc változatos, régióról régióra más, valamint improvizatív. És a férfinek kell vezetnie, így az se baj, ha a lány nem annyira jó táncos, mégis élvezetesen lehet táncolni. 

Mi a helyzet a hongkongi néptánccal?

A hongkongi néptánc nem annyira népszerű. Összesen kétezren táncolnak szórakozásból a városban, de hetente szervezünk összejöveteleket. Sokan jönnek más országokból is, és az izraeli táncok nagyon népszerűek, mivel egyszerűek. Szokott lenni bulgár, román, szlovák is, meg egy kis magyar is. Csak az én csoportom van, amelyik magyar táncokra specializálódott. S meghívtuk Tímár Sándort, a Magyar Állami Népi Együttes volt vezetőjét, illetve Nagy Zoltánt, a Bartók Táncegyüttes rendezőjét is, hogy csináljon nekünk koreográfiát.  A balettiskola nagyon népszerű Hongkongban, főleg a lányok körében.

Mit szóltak a táncosai, amikor közölte velük, hogy magyar néptáncokat kell majd tanulniuk?

A hongkongiak nagyon nyitottak mindenre, amikor fiatalok, próbálnak mindent felszívni. S vannak táncversenyek is, mármint mindenféle táncra gondolok, amiken 25 ezren szoktak indulni. Több szekció van: kínai tánc, keleti tánc és európai tánc, balett és modern. A magyar néptánc az európai szekcióban versenyez nyilvánvalóan. Könnyen kapok próbahelyet is, s sok koreográfiát raktam össze. Szóval könnyen belekezdenek a hongkongiak bármilyen táncba. A tánccsoportom fellépett már az Egyesült Királyságban és Tajvanon, de még Erdélyben is. 

Miért pont a Hungarian Folk Embassy és Kubinyi Júlia a meghívottak?

Taipeiben, Tajvan főváros volt tavaly egy nemzetközi könyvkiállítás, a FolkEmbassy ott lépet fel néhány profi budapesti néptáncossal. Naponta kétszer játszottak, s egyszer volt méhkeréki is, amit én is tudok. Másnap átvittem nekik egy néptáncos dvd-met, s azután meghívtak, hogy táncoljak velük a következő napon. Szóval összeismerkedtünk.

S miért egyedi a most következő turné?

A tánccsoportom húsz éves évfordulója lesz, ráadásul az első alkalom, hogy Hongkongban profi, magyarországi zenekarral és énekessel lép fel egy tánccsoport. Ráadásul, mint mondtam, mi vagyunk az egyetlen hongkongi tánccsoport, akik magyar táncra specializálódtak. A koreográfiát én csinálom. lesznek kínai, japán, maláj és tajvani táncosok is. Szóval valami olyasmi lesz, ami még sosem volt korábban. 

 

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/115644