„Több mint ezer főnyi amerikai diplomáciai és kiszolgáló személyzet dolgozik Oroszországban. Most 755-nek be kell fejeznie a tevékenységét” – jelentette be Vlagyimir Putyin vasárnap. Ez az orosz elnök válasza az USA újabb szankcióira.
Hétszáz ötvenöt amerikai külügyminisztériumi alkalmazottnak kell távoznia Oroszországból Moszkva azon döntésének értelmében, hogy 455 főre kell csökkenteni az oroszországi amerikai nagykövetség és konzulátusok létszámát – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap. Putyin a Rosszija 24 tévécsatornán jelentette be az érintettek számát. „Több mint ezer főnyi amerikai diplomáciai és kiszolgáló személyzet dolgozik Oroszországban. Most 755-nek be kell fejeznie a tevékenységét” – mondta az elnök egy interjúban.
Moszkva pénteken már közölte, hogy az Egyesült Államokban dolgozó orosz külügyi alkalmazottak létszámával egyenlőre kell csökkenteni az amerikaiakét szeptember 1-ig. Ezt válasznak szánta arra, hogy az előző nap az amerikai képviselőház után a szenátus is nagy többséggel megszavazta az Oroszország elleni újabb szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot, valamint hogy tavaly év végén 35 orosz diplomatát utasítottak ki és orosz állami tulajdonban lévő ingatlanokat foglaltak le az Egyesült Államokban. Az akkori, az elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozással indokolt amerikai intézkedésekre Moszkva mindeddig nem válaszolt. „Meglehetőse sokáig vártuk, hogy a dolgok jobbra forduljanak, olyan reményt tápláltunk, hogy a helyzet valahogy megváltozik. De úgy tűnik, hogy ha az meg is változik, az nem lesz egyhamar. Úgy döntöttem, hogy meg kell mutatnunk: mi sem hagyunk semmit válasz nélkül” – jelentette ki Putyin televíziós nyilatkozatában.
Hozzátette, hogy Oroszország képes lenne további intézkedéseket hozni az Egyesült Államok ellen, és az amerikaiak számára érzékeny területeken korlátozni az együttműködést, de ő ezt a jelenlegi helyzetben nem tarja célszerűnek, mert nemcsak a kétoldalú kapcsolatoknak, hanem Moszkvának is ártanának. Az elnök nem zárta ki annak az elméleti lehetőségét, hogy eljöhet a pillanat, amikor az Oroszországra való nyomásgyakorolási kísérletek okozta kár összevethető lesz azzal, amit az együttműködés korlátozása eredményezhet, de kifejezte reményét, hogy nem fajul el ennyire a helyzet.
A válaszlépések időzítését azzal indokolta, hogy amerikai részről újabb lépést tettek a kétoldalú viszony megrontása érdekében, amit pedig semmi sem provokált ki. Putyin „törvénytelennek” nevezte az új amerikai korlátozásokat, amelyekkel Washington befolyásolni kíván más országokat, köztük a saját szövetségeseit, amelyek érdekeltek a kapcsolatok fejlesztésében Oroszországgal.
Putyin mindemellett „nagyon fontosnak” nevezte az orosz-amerikai együttműködést a tömegpusztító fegyverek korlátozása és a terrorizmus elleni harc terén. A szíriai „feszültségmentesítési övezetek” létrehozását „a közös munka konkrét eredményének” nevezte. A lehetséges kétoldalú kooperáció terepeként nevezte meg az energetikát, a repülőgépipart és az űrkutatást, azon belül is a Vénusz megfigyelését, valamint a kiberbűnözés elleni fellépést is.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Európai Néppárt elnöke szerint csak idő kérdése, hogy az Európai Unió felhasználja a pénzeszközöket Ukrajna támogatására.
Zelenszkij a közösségi oldalán figyelmeztetett.
Újabb helyszínre terjed ki az orosz-ukrán háború?
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
„Most, hogy már az EU saját pénze forog kockán, a diplomácia is elkezd elmozdulni.”
A legjobban kereső hölgysportolók között továbbra is a teniszezők dominálnak.
Röhögjön a Népszava inkább azokon a kormányfőkön, akik lehazudják a csillagokat is az égről a saját lakosságuk előtt. Horváth K. József írása.
