Bemutatkozik Macedónia új miniszterelnöke

Hosszú és emlékezetes politikai válság eredményeképp nevezték ki miniszterelnökké a 42 éves üzletembert, a szociáldemokrata Zoran Zaevet Macedóniában. Az újdonsült kormányfőnek pedig még balkáni viszonylatban is rengeteg tennivalója lesz – írja a Politico.

A nehéznél is nehezebb helyzet

Az alig két milliós Macedónia Európa egyik legszegényebb országa, melynek belső konfliktusain (korrupció, szervezett bűnözés, a jogállamiság hiánya) felül a külkapcsolatokban sem áll jól a szénája. 

A kicsiny balkáni ország keleti szomszédja, Görögország még csak a nevét sem ismeri el, és blokkolja a nemzetközi szervezetekbe, az EU-ba és a NATO-ba való felvételét is. Tudniillik, Athén számára elfogadhatatlan a Macedón Köztársaság elnevezés, mivel a görögök szerint a jelenlegi Macedóniának semmi köze az ókori macedónokhoz, így a görögök közbenjárása miatt Zoran Zaev állama a legtöbb nemzetközi szervezetnek FYROM, vagyis Macedónia Volt Jugszláv Köztársaság elnevezéssel a tagja.

Hiába hellyel-közzel megegyező nyelv és kultúra, az északi szomszéd Bulgáriával sem fényes a viszony – a bolgárok nem ismerik el külön nyelvként a macedónt, csupán dialektusként tekintenek rá. Az ország egynegyedét kitevő albán kisebbség pedig már nem egyszer okozott nehézségeket a saját identitásukat kereső macedónok számára.

Politikai válság

Tehát a politikai konfliktusokkal és rossz gazdasági környezettel terhelt balkáni kis ország így igyekszik Európa után – egyelőre kevés sikerrel. Az évet Macedóniában súlyos politikai válság jellemezte, miután a tavaly decemberi választásokon az országot régóta vezető jobboldali Nikola Gruevszki, és pártja, a VMRO-DPMNE csupán kevéssel, de megnyerte a választásokat. Győztesként azonban mégis a szociáldemokraták és Zoran Zaev kerültek ki, mivel a párt megállapodást tudott kötni az albán kisebbségi pártokkal – így többséget szerezve a parlamentben. Az előző kormányhoz hű elnök, Gjorge Ivanov ugyanakkor nem volt hajlandó kinevezni Zaevet, mondván, hogy működése veszélyt jelentene Macedónia egységére.

A hosszas politikai válság végére májusban került pont, mikor külső és belső nyomásra Zaevet végül kinevezték miniszterelnöknek, a politikus pedig ezzel kormányt alakíthatott. Az új kormányfő szerint „más társadalmat kell építeni, több demokráciával, szabadsággal, és nagyobb igazságossággal”.

Nem lesz egyszerű a nyitás

Az inkább patriotizmusra és nacionalizmusra építő előző kormány helyett Zaev új korszakot nyitna. Például Athénnal is hajlandó lenne kiegyezni és engedményeket tenni – úgy fogalmazott, ha a görögök felkészültek segíteni, Macedónia is felkészült „hogy elgondolkozzanak, mindenen, ami előrébb vezethet.” „Nincs kialakult álláspontom egy ügyben sem, szóval minden lehetséges” – szögezte le.

Az albán kérdésben is előrébb kell lépnie a kormánypártnak: koalíciós partnerei nyomást gyakorolnak rá, hogy ismerjék el teljes körű hivatali nyelvként az albánt egész Macedóniában. A bolgárokkal is törekedni akarnak a jobb viszonyra: Szófiát Szkopje szilárd támogatójává tennék, így elérve, hogy Bulgária a soros EU-elnökség idején Macedónia hűséges támogatója legyen.

Otthon sem sima a helyzet: Macedóniában a legnagyobb munkaadó az állam, az államapparátus márpedig hemzseg az előző Gruevszki-kormány híveitől. Egy VMRO-DPMNE-képviselő szerint Zaev egyszerűen „túl sokat ígért” és egy ilyen töredezett politikai közegben nagy kihívás lesz teljesítenie a szavazók elvárásait.

A nyugati hatalmak eközben teljes mellszélességgel Zaev mellett állnak. Egy diplomata úgy fogalmazott, az új miniszterelnök egyenesen Macedónia legjobb esélye.