A Trump elleni hivatalos eljárás esélye közelít a nullához: az eljárás bonyolult, csak végső esetben vetik be, ha pedig megtörténne, akkor sem lennének előrehozott választások, hanem Mike Pence alelnök lépne elő elnökké. Nem éppen egy demokrata álom.
Váltsák le azonnal! Impeach him now! – nem csak a tengeren túl tüntetnek Donald Trump leváltásáért, hanem itthon is napról napra kiakad valaki az amerikai elnök eltávolítását követelve. A Trump-győzelem annyira megfeküdte sokak gyomrát, hogy nem volt még elnök, aki ellen ennyiszer felvetették volna az impeachment lehetőségét, amit folyamatosan felszínen tart a média is.
Már rögtön a beiktatás után arról álmodoztak a The Independent és a Washington Post szerzői, hogy az üzleti érdekeltségei és az elnökség ütköző hivatala okán el lehet távolítani az elnököt; azóta pedig főleg az orosz befolyás kérdésköre az, ami táplálja az ilyesfajta reményeket. Pedig még a baloldali Guardian is igyekezett hűteni a kedélyeket.
Mekkora ennek az esélye és milyen következményekkel jár?
Az impeachent, azaz megvádolás igazából csak a képviselőház döntése szimpla többséggel, ami után jön a tárgyalás – ha jön egyáltalán – a szenátusban, annak kétharmados beleegyezésével. Az elnök, illetve bármilyen hivatalnok csak ezután tekinthető eltávolítottnak.
Eddig a történelem folyamán 19 szövetségi vezető személyiséget vádolt meg a képviselőház. Közülük 15 szövetségi bíró, egy szenátor, egy kormánytag és két elnök volt. Összesen nyolcukat találták bűnösnek, a többiek, köztük a két elnök, maradt hivatalban.
A két elnök Andrew Johnson volt 1868-ban és Bill Clinton 1998-ban. Johnsont azzal gyanúsították, hogy törvénytelenül váltotta le hadügyminiszterét. Clinton ellen hamis eskü és az igazságszolgáltatás akadályozása volt a vád. Mindkettejüket felmentették. Volt egy harmadik elnök, aki ellen elindult a vádeljárás a képviselőházban, ám ő a szavazás előtt lemondott: Nixon.
Az amerikai alkotmány második cikkelye szerint az elnököt, alelnököt és más hivatalnokokat árulásért, vesztegetésért, más súlyos bűnökért és rossz viselkedésért lehet eltávolítani hivatalából. Elsőre gumiszabálynak tűnik, de
A republikánus Andrew Johnsont a demokrata többség vádolta meg, a demokrata Clintont a republikánus többség. A szenátusi tárgyalás viszont nem találta őket bűnösnek. Jelenleg Trump republikánus elnök egy republikánus többséggel, és bár nem lehetetlen a republikánus képviselők között találni olyanokat, akik nem kedvelik őt, azért egy elnököt megpróbálni eltávolítani igen komoly, végső esetben bevetendő fegyver – nem valószínű, hogy bármilyen republikánus képviselő bevállalná a saját pártjához tartozó elnök ellen. A teljes eljárás ráadásul több hónapot, a nyomozás akár egy évet is igénybe vehet.
Az alkotmány 1967-es, 25. módosítása értelmében van még egy másik mód is az elnök eltávolítására: ha az alelnök és a kabinet tagjai írnak a két ház (képviselőház és szenátus) elnökének, hogy szerintük az elnök nem tudja ellátni kötelességeit. Az elnök azonban megtámadhatja mindezt, ezesetben a törvényhozás két háza kétharmados többséggel dönt az elnök sorsáról.
Az elnök helyébe mindkét esetben az alelnök lép. De esélytelen, hogy Mike Pence az utóbbi kezdeményezésre vetemedne. Még soha nem is alkalmazták ezt a lehetőséget.
Amit pedig itthon sokan nem tudnak még: Amerikában nincsenek előrehozott választások. Ráadásul az előző három évtized rendes választásain is újraválasztották a hivatalban lévő képviselők, szenátorok 90 százalékát, ha hihetünk az amerikai pártrendszerről és választásokról könyvet író L. Sandy Maiselnek.
Ha az elnököt eltávolítják vagy lemond, akkor az alelnök lép a helyébe, majd a 17 személyes „öröklési listán” az utolsó a belbiztonsági miniszter.
Trump impeachmentjének az esélye tehát közelít a nullához, az eljárás bonyolult, csak végső esetben vetik be. Ha pedig megtörténne, akkor sem lennének előrehozott választások, hanem Mike Pence alelnök lépne elő elnökké. Nem éppen egy demokrata álom.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Fehér Ház kétértelmű nyilatkozatot adott ki ezzel kapcsolatban.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Ez a mai gazdatüntetés lényege. Ezért van most Brüsszel utcáin 10 ezer gazda.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
