Mit csináljon az aktivista nyáron?

2017. július 3. 08:31
Sebály Bernadett
Kettős Mérce

Egy mozgalom akkor lesz erős, ha vannak benne olyan aktivisták, akik közösségszervezőként gondolnak magukra.

„Van a közösségszervezésnek még egy oldala, ami legalább annyira lehet előremozdító, mint hátráltató: az, hogy az emberek személyes érintettségére és érdekeire alapozva olyan ügyeket is felvállalandónak tartunk, amelyeknek – legalábbis elsőre – nincsen rendszerszintű vonatkozása. Közösségszervezőként több tucat ember megkérdezésével ahhoz járulunk hozzá, hogy a helyi csoportok saját maguk döntsék el, milyen ügyek megoldásába akarnak belekezdeni, és ez lehet a buszmenetrend módosítása vagy egy út felújítása is. A »kisebb« ügyek a szervezeti építkezés és a tanulás szempontjából fontosak.

Mi köze ennek a tüntetésekhez? Az előző évekre jellemző, hogy egy-egy budapesti tüntetés hatására elindult országos kezdeményezés nem igazodott a helyi emberek igényeihez. Elérhetetlen, »elvont«, érték alapú célokért pedig csak egy szűk réteg tud hosszú távon lelkesedni, különösen most, amikor szakpolitikai szinten már alig lehet változást elérni. A CEU bezárása vagy a civil törvény elleni tiltakozás mellett ezért is fontos, hogy olyan csoportokat is szervezzünk, amelyek a rendszerszintű kérdéseket helyi ügyeken keresztül képesek megragadni. A közösségszervező szemlélet sok újat tud mondani a mindennapi életben »megfoghatatlan« célok átkeretezéséhez, de úgy, hogy közben ne veszítsük szem elől a tágabb összefüggéseket. Ilyen lehet például egy-egy vidéki kórház vagy iskola ellátásának a javítása, egy-egy befogadó vidéki iskola vagy óvoda kialakítása, a helyi közlekedési vagy közterületi viszonyok javítása, egy hátrányos helyzetű csoport érdekeinek érvényesülése a helyi esélyegyenlőségi programban vagy a helyi költségvetésben, egy-egy helyi korrupciós ügy feltárása vagy egy-egy kilakoltatás megakadályozása. Így olyan helyi, az ott élő emberek jólétére közvetlenül is hatást gyakorló, konkrét eredményekkel kecsegtető célokat határozhatunk meg, amelyek hosszú távon rendszerszintű változásokhoz is hozzá tudnak járulni.

Amennyiben ezek a helyi kezdeményezések elég időt tudnak fordítani a bázisépítésre, és kapcsolatban vannak olyan szerveződésekkel, amelyek országos szakpolitikai változást követelnek, a helyi és az országos kezdeményezések kölcsönösen tudnak támaszkodni egymásra, és egy-egy ügyben létrejöhet az a közösségi vagy mozgalmi infrastruktúra, amelyek alapköveit az emberek közötti bizalom és az együttműködés kultúrája alkotja. De ehhez egyaránt érvényesülnie kell az aktivista és a közösségszervező szemléletnek. Ez adhat struktúrát a képlékenyen alakuló tömegmozgásoknak, és így hatékony, fenntartható szervezettséget és szerveződéseket hozhat létre.

Egy szerveződés vagy végsősoron egy mozgalom akkor lesz erős, ha vannak benne olyan aktivisták, akik közösségszervezőként gondolnak magukra.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/114116