Gyurcsány Ferenc az ellenzéknek: „Tessék elvinni a szavazóinkat!”

„Szociáldemokrata-e Gyurcsány Ferenc?” címmel tartott beszélgetést az Új Egyenlőség nevű magazin, ahol Pogátsa Zoltán közgazdász, az Új Egyenlőség főszerkesztője faggatta Gyurcsány Ferencet több órán keresztül. A beszélgetést követően kaptuk el a DK elnökét egy rövid interjúra.

*

A beszélgetés során azt mondta: nem vállalna szerepet egy esetleges szocialista kormányban. Miért nem?

Mert nem jó, ha egy volt miniszterelnök ott van az új miniszterelnök mögött. Akarva-akaratlanul többet figyelne rá, mint a többi kormánytagra. Szerintem viszont engedni kell a lehető legnagyobb szabadsággal kormányozni az új miniszterelnököt.

Ennyire jó fej lenne az új kormányfővel? Nem arról van szó, hogy degradáló lenne önnek egy miniszteri vagy esetleg egy még alacsonyabb poszt?

Nekem semmi sem degradáló. Ha egy egyszerű képviselőség nem degradáló, akkor egy miniszteri poszt miért lenne az? Én azzal tudom segíteni a legjobban egy baloldali, demokrata kormányfő dolgát, ha nem vagyok ott a környékén sem kormánytagként, sem frakcióvezetőként.

És a baloldal, meg úgy általában az ellenzék helyzetét nem azzal segítené, ha a politikai közéletben sem lenne ott?

És ezt honnan tudjuk? Én ennek épp az ellenkezőjét képviselem: jöjjön mindenki inkább.

2014-ben se nagyon működött ez a teljes körű összefogás.

Továbbra sincsen ebben más véleményem, mint eddig: nem én akadályozom az Együttet, hogy ne 2 százalékon álljon, nem én akadályozom a Párbeszédet, hogy ne 1 százalékon álljon. Nem én akadályozom a Liberálisokat. Mondjam végig a listát? Tessék nagy pártnak lenni! Tessék elvinni a szavazóinkat!

A DK-ból legyen egy egyszázalékos párt, akkor nem kerül be a parlamentbe és vége van a sztorinak.

A beszélgetésen felmerült a vagyonadó kapcsán, hogy mivel a többség nem támogatná, ezért nem vezetné be. Ehhez képest van több olyan szimbolikus kérdés, amit a DK annak ellenére szeretne, hogy jelenleg nem támogatja a társadalom többsége. Egyik ilyen ügy például a melegházasság.

Ebben a kérdésben óvatos vagyok: én azt mondom, hogy különösen erkölcsi kérdésekben nem lehet visszaélni a törvényhozási többséggel. Hogy én melegházasságpárti vagyok-e személy szerint? Igen. De ha nekem lenne többségem most, és azt látnám, hogy az ország 70-80 százaléka elutasítja a melegházasságot, hát 15-ször meggondolnám, hogy a többségemet alkalmazom-e. És azt hiszem, hogy inkább nem tenném.

Közben viszont több vezető DK-s politikus is elmondta már, hogy támogatják a kérdést.

És? Adóügyben nem mindig kell a többség támogatását megszerezni, mert hogy nincs olyan őrült választópolgár, aki szereti, ha emelik az adót. Ott néha muszáj élni a kormányzati hatalommal. Erkölcsi kérdésekben én minden kormányt óvatosságra intenék ma már az őszülő fejemmel. Azok a politikusok járnak el helyesen, akik ezekben az ügyekben megvárják: megérik-e a társadalom arra, hogy ilyen jogintézményekbe belefoglalják ezeknek az erkölcsi kérdéseknek a változását.

Itt van aztán a határkerítés kérdése is, amelyről a minap Niedermüller Péter, a párt alelnöke azt nyilatkozta, hogy lebontaná, miközben a társadalom többsége támogatja azt.

Így bizony, ezért én a Péternél óvatosabban is fogalmaznék. Azt nagyon fontosnak gondolom, hogy a határokat védeni kell, ez természetes. De azt is komolyan gondolom, hogy meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy aki a nemzetközi menekültügyi egyezmények értelmezésében valóságosan menekültstátuszra jogosultnak tekinthető, az tisztességes jogi eljárásában megpróbálja érvényesíttetni ezt a státuszát Magyarországon. Ezt a mostani kerítés lehetetlenné teszi.

De akkor most lebontaná a DK a kerítést vagy nem bontaná le?

Vannak ügyek, amelyek így nem válaszolhatók meg. Nem fekete, meg nem fehér.

De igen, vagy nem? Lebontanák vagy nem bontanák le?

Akkor még egyszer: ez a kérdés igennel vagy nemmel nem válaszolható meg.

Akkor hogy válaszolható meg? Valamit csak csinálna a DK a kerítéssel, nem?

Valamit igen. A kerítést több helyen megnyitnám annak érdekében, hogy ott ellenőrzött körülmények között a menekültstátuszért jogszerűen folyamadók kérelmét el lehessen bírálni.

A beszélgetés során azt is említette, hogy mára már eltűnt önből a forradalmi hevület. Miért tűnt el?

Mert lehet, hogy

Nem akarom magát megváltoztatni. Nekem jó maga úgy is, ahogy van.

Ezt igazán köszönöm.

Azt gondolom, hogy az emberek nyugalomra vágynak, és a változásoknak lassúnak kell lennie, és megértőnek. Jobban örülök olyan változásnak, ami túlél engem, mert a többség elfogadja, mintsem abban a pillanatban visszájára fordul, mint amikor előbb-utóbb megszűnik az ember megbízása. Jobban örülök két kis lépésnek, ami fennmarad, mint egy nagynak, ami négy év múlva a semmibe hullik. Hű, ez milyen szép kép volt!

Közben viszont például az Alaptörvényt nem fogadják el, és újat csinálnának helyette. Akkor itt most kell a forradalom, vagy nem kell a forradalom?

Az nem forradalom, az népszavazás szerintünk. Az új alaptörvényt népszavazással kell megerősíteni. Meg kell szerezni a többség támogatását hozzá.

Az Orbán-kormányok által az elmúlt évben kiépített rendszer több elemét is eltörölnék, megváltoztatnák.

Ha a többség úgy akarja, igen. De még ez sem olyan egyszerű. Mert a magyar alkotmány szerint – amit én egyébként illegitimnek tartok, de ez most mindegy, mert az Alkotmánybíróság legitimnek gondolja, és ezzel eldőlt a kérdés jogilag, ha csak nincs forradalom, márpedig én nem vagyok forradalom-párti – még egy népszavazás sem tud egy új alkotmányt legalitásba emelni, ha nincsen parlamenti kétharmad hozzá. Ezért aztán mindenkit óvatosságra intek, kétharmados győzelemnek az esélyét pedig nem tekintem reálisnak.

A DK egyébként támogatja az arányos választási rendszert szorgalmazó Gulyás Márton-féle mozgalmat?

A DK a mainál arányosabb, vegyes rendszert támogat két fordulóban. De egyébként is

Egyébként pedig az, hogy a mostaniból egy arányos választási rendszer legyen, az nem szolgálja az ország érdekét. Abból induljunk ki, hogy mi szolgálja az ország érdekét, a másik oldalról pedig nézzük a politikai realitásokat: nincsen politikai realitása a Fidesz mai kormányzása mellett, hogy ez a választási rendszer 2018-ig megváltozzon. Akkor pedig azt javasolom, hogy a politikai küzdelemben az energiát inkább olyanra fordítsuk, ahol esetleg győzhetünk is, vagyis a választásra.

Tehát reálisnak tartja az ellenzék 2018-as győzelmét?

Én ma teljesen őszintén azt gondolom, hogy a Fidesznek 35 százaléknál nincs többje, bármit is mérnek. Az időközi választások azt mutatják, hogy lényegesen kisebb a Fidesz támogatottsága, mint amiket látunk a mérésekben. A szocialisták nem hoznak többet, mint amennyit mostanában mérnek nekik, 20-22 százalék körül. Mi azt hisszük magunkról, hogy el tudunk jutni a 10-15 százalék közötti sávba, és ha ez így lesz, akkor pariban leszünk, az utolsó hónapokon dől majd el minden. Én a demokratikus ellenzék támogatóinak nagy részénél sokkal optimistább vagyok, és Orbán Viktor helyében nem lennék olyan nyugodt. Ez a meccs nem lefutott.