Párhuzamos életrajzok a széleken

„Ugye mindenkinek megvan Budaházy György? A jobboldal fenegyereke, különböző kisebb-nagyobb garázdaságok elkövetője, akit végül terrorizmus vádjával a hatalom egyelőre »lekapcsolt«. A radikálisok szemében hős, a mérsékelt jobboldaliak számára inkább egy ballaszt, teher; ráadásul kiváló eszköz a baloldal kezében a teljes jobboldal ellenszenvessé tételére, lejáratására. Összességében: zavaros indíttatású és hátterű provokátor.

És most Gulyás Márton személyében végre a baloldalnak is megvan a maga Budaházy Györgye. Egyszerre tökéletes párhuzam és tökéletes antitézis – utóbbiban pontosan leképezve a két oldal alapvető különbségeit. Budaházy a nép egyszerű gyermeke, a tenyeres-talpas parasztlegény, a »bőgatyás mélymagyar«, a nyers, igazi férfi; hosszú hajú, picit igénytelen, spontán és természetes módon, szerethetően egyszerű.

Gulyás ellenben a nyeszlett, férfiatlan antihős, nagyon trendi, épp csak annyira gendersemleges, amit még kellően tud ellensúlyozni a gondosan fazonírozott szakáll, hogy azért a kevésbé radikális, kevésbé progresszív közönség számára is jól eladható legyen. Nyegle, műlaza, hangos aktivista, aki vállaltan sosem dolgozott; a budapesti globalista fiatalok, a mamahotelek büszke lakói számára tökéletes eszménykép.”