Ilyen fokú baloldali populizmust régen láttunk. Hét év alatt ennyit sikerült összerakni.
A magyar demokrácia szempontjából tragédia, hogy az ellenzék milyen állapotban van a felkészültség tekintetében, meg úgy egyáltalán. Néha lehet hallani olyat tőlem, hogy jó lenne, ha az MSZP elkezdene újra klasszikus baloldali pártként működni, ugyanis ezt a jellegét az SZDSZ-szel való koalíció alatt nagyobbrészt elvesztette. Ilyenkor azonban arra gondolok, hogy nyugat-európai típusú szociáldemokrata pártként kellene viselkedniük, nem pedig a kádárista, versenyellenes és elitellenes, következésképpen kapitalizmus-ellenes retorikát kellene újra felvenni.
Amit Botka László május 1-jei beszéd címén ámokfutott, az még a plakátkampányát („Fizessenek a gazdagok!”) ismerve is megdöbbentő volt.
Hogy valaki, aki elvileg a baloldal nagyobbik részének közös miniszterelnökjelöltje kellene, hogy legyen kevesebb mint egy év múlva, nem tud másról beszélni, mint arról, hogy béremelés kell gyakorlatilag mindenhol, kivéve az egy bizonyos jövedelmi, ill. vagyoni helyzetben levőket, mert őket viszont jobban meg kell adóztatni, az kétségbeejtő. Ezt fejtegeti hosszasan, olyan technikai apróságokat adva hozzá, hogy ne lehessen a vállalatvezetők munkabére a beosztottjaik bérének hétszeresénél magasabb, mivel „egy menedzser sem ér többet a beosztottainál”. A hétszeres szorzóhoz az ihletet valószínűleg a Munka Törvénykönyve szerinti vezető állású munkavállaló egyik definíciója adta, igaz, ott a minimálbér az alap.
Érdekes elgondolni, ha ez megvalósulna, jó eséllyel uniós kötelezettségszegési eljárást indukálna Magyarország ellen, mert közvetve sértené legalábbis a munkaerő szabad áramlásának elvét. A megélhetési minimummal egybevéve pedig azt mondom, hogy ilyen fokú baloldali populizmust régen láttunk. Azt mutatja, hogy a 2002 utáni Medgyessy-féle osztogatáson túl semmilyen gazdasági programja nincsen az MSZP-nek.
Most ehhez képest Gyurcsány beszéde legalább szellemes volt, több ponton is betalált. (Talán a legjobb: „Nem szegődtem Mészáros Lőrinc tanácsadójának, de kénytelen vagyok figyelmeztetni: Iványi Gábor megkeresztelte Orbán gyermekeit, mára Iványi Orbán ellensége. Soros taníttatta Orbánt, mára Soros György Orbán Viktor ellensége, Simicska Lajos éveken keresztül finanszírozta Orbánt és pártját, mára Simicska Orbán ellensége. Mészáros ma Orbán strómanja, holnapra olyan sorsra juthat, mint a többiek. Ne legyél Orbán Viktor barátja, mert földönfutó leszel.”) Természetesen Isten óvjon attól, hogy még egyszer Gyurcsány legyen a miniszterelnök, de ez a veszély, azt hiszem, nem nagyon fenyeget.
Mit várhatunk 2018-ban? A 2018-as választásokig a kisebb sikeres akcióik ellenére sem valószínű, hogy a Momentum széles körben támogatott népmozgalommá tud válni: ha bejutnak a parlamentbe, akkor elsősorban fővárosi szavazatokkal, listáról, és a bejutási küszöb fölött nem sokkal, tehát kispártként fognak bekerülni. A szavazóik nagy része pedig nem a Fidesz-KDNP vagy a Jobbik politikájából kiábrándultak, hanem a tehetetlen baloldali pártokból kiábrándultak és az újra reménykedni kezdő apolitikusok táborából fog jönni. Amivel a többi baloldali kispárt, így a PM, az Együtt, a DK, és valószínűleg az LMP is fog rajtuk veszíteni. Elképzelhető, hogy az Együtt vagy a PM csak egy-két embert tud bejuttatni. Nagyobb ellenzéki frakciót pedig csak az MSZP és a Jobbik fog tudni alkotni.
Mindezek együtt sem fogják azonban a parlamenti helyek felét kitenni (a Jobbik, ill. az LMP pedig amúgy sem köt koalíciót a többiekkel), ami azt jelenti, hogy a Fidesz-KDNP ha a kétharmadot nem is, a stabil kormányzáshoz szükséges egyszerű többséget össze fogja tudni szedni. Könnyedén.
Ez pedig, ha így folytatódik a következő szűk egy évben, akkor CEU-ügy és civilek ide, Mészáros Lőrinc milliárdjai és egyéb ügyek oda, mégis a középosztály-párti Fideszt fogja sok nem törzsszavazó is választani. Az említett botrányok hatása amúgy sem valószínű, hogy széles körben kitart a választásokig, a kormánypártok stabil törzsszavazói bázisa pedig országos szinten most is kétmillió körül van.
Vagyis a miniszterelnökünket a 2018-2022 ciklusban is Orbán Viktornak fogják hívni. Ki-ki döntse el, hogy ez tetszik-e neki. Ha nem, akkor az MSZP-nél reklamáljon, mert Botkáék nagyon-nagyon keményen dolgoznak azon, hogy ne lehessen másképpen.
A Magyar Narancs ezúttal arról írt, Nagy János szigetszentmiklósi polgármester nem cáfolta, hogy megütött egy helyi lakost az adventi vásárban, azonban megkérdőjelezte az erről készült térfigyelő kamerás felvétel létezését. A lap közölt egy képkockát a történtekről.
A Tisza Párt elnöke hiába próbált viccelődni, nem igazán jött be.
Minden tervük dugába dőlt.
A neves amerikai lap rendületlenül hitetlenkedik.
Gulyás Gergely ragaszkodik a magánélet legszigorúbb védelméhez.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Jézus születése, a szeretet, a család ünnepe – keresztények és nem keresztények szerte a világon közösen várják a karácsonyt. Amelyhez jó néhány legenda, anekdota, mese és irodalmi mű kapcsolódik; a magyar vonatkozásokból válogattunk párat.
A több mint tíz éve fennálló különleges formáció ősbemutatóján kiderül!
