A törvényjavaslat a személyes adatok védelmét nem érinti, mert személyes adatok kezelését nem írja elő. A kötelező adatkezelés kizárólag olyan, a törvényjavaslat 1. §-a szerinti egyesületekre és alapítványokra vonatkozik, amelyek nem rendelkeznek információs önrendelkezési joggal.
A törvényjavaslat indokolása értelmében azért szükséges a külföldről támogatott szervezetek e minőségének az eddigieknél nagyobb nyilvánosságot biztosítani, mert a törvény hatálya alá tartozó szervezetek felhasználásával külföldi érdekcsoportok befolyásolhatják Magyarország politikai és társadalmi életét, ami az ország szuverenitását érintő nemzetbiztonsági kérdés, továbbá a szervezetek külföldi finanszírozásával együtt járó pénzmozgások a pénzmosás elleni küzdelem szempontjából is nyilvánosságot érdemelnek.
Hatóságunk egyetért azzal, hogy a szervezetekre vonatkozó információk kötelező nyilvánossága hasznos és megfelelő eszköz lehet annak érdekében, hogy a civil szervezeteket ne lehessen különféle érdekcsoportok leplezett befolyásolási törekvéseinek érvényesítéséhez felhasználni. Ugyanakkor véleményünk szerint e közérdekű szabályozási cél elérése érdekében tovább lehetne szélesíteni az adatok közzétételére kötelezettek körét a következők figyelembe vételével:
- A független véleményformáló szerepkörben fellépő civil szervezetek esetében nemcsak a külföldről érkező finanszírozás átláthatósága lényeges, hanem a belföldi – a vállalati, az állami, vagy az intézményes politikai szférából érkező - támogatások transzparenciája is, hiszen a függetlenként fellépő civil szervezetek a közvélemény befolyásolása révén vállalati lobbiérdekek érvényesítésére vagy kormányzati, illetve politikai propagandacélból is felhasználhatók. Ezért felmerülhet, hogy a »külföldről támogatott szervezet« kategóriához hasonló módon nyilvánosságot kellene biztosítani a »gazdasági szereplő által finanszírozott szervezetekre«, illetve »a kormányzat által támogatott szervezetekre« vagy »politikai párt által támogatott szervezetekre« vonatkozó információknak is.
- A törvényjavaslat 1. § c) pontja szerint annak hatálya nem terjed ki a vallási tevékenységet végző szervezetekre. Ezzel kapcsolatban célszerű lenne figyelembe venni azt, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetek éppúgy felhasználhatók a közvélemény rejtett manipulálására, illetve befolyásszerzésre, mint a civil szervezetek, ezért a külföldről származó finanszírozásra vonatkozó információk nyilvánosságához ugyanolyan közérdek fűződik, mint a civil szervezetek esetében.