Ugyanaz a termék jobb minőségű Ausztriában, mint nálunk
Magyarországon is végzett a NÉBIH olyan vizsgálatot, amely ugyanolyan, vagy nagyon hasonló ausztriai és magyarországi termékeket hasonlított össze. Az eredmény ugyanaz, mint Szlovákiában: a magyarországi termékek rosszabb minőségűek, mint amiket Ausztriában forgalmaznak – írja a Magyar Idők.
Nem a szlovákiai, de a közelmúltban elvégzett magyar vizsgálat eredményei is azt mutatják, hogy a multik más minőségű termékeket forgalmaznak Nyugat-Európában, mint Kelet-Közép-Európában, utóbbi terület országaiban ugyanazon termékek rosszabb minőségűek – írja a Magyar Idők.
A Földművelésügyi Minisztérium a lappal közölte: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrég 24-féle azonos, vagy nagyon hasonló magyar és osztrák termékmintát hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük és a jelölésük alapján.
Ebből kiderült, hogy például az édesipari termékek közül a közismert márkájú csokoládék mindenhol ugyanolyan minőségben kaphatók, de egyebek mellett a Manner édességek, a Nutella, a Coca-Cola, a Nesquik kakaópor, a Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurtital, illetve Knorr porkeverékek esetén egészen látványos, illetve érezhető volt a különbség – mindegyik esetben az osztrák minták javára.
Szlovákia az ottani vizsgálat eredményei után bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak az ügyben. A magyar Földművelésügyi Minisztérium is azt közölte a Magyar Időkkel, hogy az érintett tagállamok összefogásával, uniós szinten kell kezelni a problémát. Mint megjegyezték: az élelmiszer-minőség kettős mércéjével az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának tavaly májusi ülésén is foglalkoztak, ahogy a visegrádi országok tavaly áprilisi találkozóján is felmerült a téma.
Nem pedig arról, hogy mi lehet a háttérben.
Ott ugyanis nem csupán a gonosz multik, a ravasz, Magyarországot szándékosan szarabb cuccokkal elárasztó, profitorientált gaz nyugati cégek vannak.
Hanem bizony a magyar átlagízlés is.
Aki látott már közelről termékfejlesztést az élelmiszeriparban, sejtheti, mi több: tudni vélheti, hogy olyan termékek piacra hozatala a cél, amiket el is lehet adni.
A magyar fogyasztó például szereti, ha valami édes és fűszeres. De nem csak a magyar: ahogy egyre inkább délre és keletre megyünk, az édes ízek egyre erőteljesebben dominálják a termékeket. Fordítva pedig: a savanykás-kesernyésség egyre dominánsabb észak és nyugat felé menve. Gin & Tonic vs. Zwack Unicum.
A nagy cégek egy termékből többféle verziót is tesztelnek, mielőtt azt piacra dobják. A boltba az kerül, amire a legtöbb fogyasztó azt mondja: megvenném, mert jó az ára és íze is. Kóstoltak már görög Fantát? És németet? Ugye, mennyire más a kettő? Mintha nem is ugyanaz a márka lenne. De ahogy a német Fantát nem lehet eladni délen (max delikátüzletekben, ahogy azt egy-egy üdítő nyugati változatával nálunk is teszik), úgy a délit se északon. Sokszor a termékfejlesztők csodálkoznak a legnagyobbakat, amikor a fogyasztók a szerintük leggyengébb terméket hozzák ki győztesnek.
Ez van, kereslet ---> kínálat.
És akkor árérzékenységről még nem is beszéltünk.
Az alapanyagok minőségével való trükközés persze védhetetlen, de az is, hogy a NÉBIH az olcsó PR-sikert keresve kelt hangulatot a külföldi hátterű cégek ellen.