„Le lehet győzni a rendszert” – A Momentum Mozgalom a Mandinernek

Hétfőn hírt adtunk róla, hogy helyi népszavazást kezdeményezett a Momentum Mozgalom a budapesti olimpiáról – céljuk az, hogy visszavonják a város olimpiai pályázatát, mivel szerintük jobb helye van annak a több százmilliárd forintnak, amit erre költene az ország.

A kampány elkezdődött, egy kérdés azonban homályban maradt: mi az a Momentum Mozgalom? Erről beszélgettünk a szervezet elnökével, Fekete-Győr Andrással és az elnökség egyik tagjával, Hajnal Miklóssal, akik a Mandinernek nyilatkoztak először.

2015 elején kilenc fiatal alapította a Momentum Mozgalmat: úgy érezték, hogy egy civil kezdeményezés nem elég ahhoz, hogy bármiféle rendszerszintű változást elérjen, ezért a kezdettől fogva politikai közösség alapításában gondolkodtak, ami hosszútávon az egész politikai elitet leválthatja. Kezdetnek azon a nyáron szerveztek egy tábort, ahol elkezdett formálódni egy közösség. Online platformokon és élőben vitatkoztak politikai kérdésekről, szerveztek pár rendezvényt, majd 2016 tavaszán elegen lettek ahhoz, hogy egyesületet alapítsanak, különböző munkacsoportokkal. Most, 2017 elején már százötvenen vannak az egyesületben, és nem csak Budapesten: jelen van a Momentum Szegeden és Miskolcon is, és további terjeszkedést terveznek.

Fotó: Momentum Mozgalom Facebook

A szervezet mögött elmondásuk szerint nem áll Soros György, sem már létező párt – az ő segítségüket nem is kérték a népszavazási kampány aláírásainak összegyűjtéséhez, bár nem is akadályozzák meg, ha valaki aláírást szeretne gyűjteni nekik. Vannak olyan civil kezdeményezések, akik már jelezték, hogy szívesen segítenek. Az egyesületet és a NOlimpia kampányt a tagdíjakból, egyéni felajánlásokból és mikrodonációkból tartják fenn, és ez a cél a továbbiakban is. Fekete-Győr András egyébként jelenleg teljes munkaidőben az egyesület elnökeként dolgozik.

Politikai árvák

„Az hozott össze minket, hogy politikai árvák voltunk. Nem csak úgy éreztük, hogy a mi hangunkat nem hallják, hanem azt, hogy rengetegen vannak így. A Momentumon belül meghallgatjuk egymást, mostanra pedig úgy érezzük, hogy érdemes hallatni a hangunkat adott ügyekben” – válaszolt Hajnal Miklós arra kérdésre, hogy miért nem valamelyik már létező pártba léptek be.

Fekete-Győr András kiemelte, hogy olyan embereket kerestek, akik felelősséget akarnak vállalni és tenni is akarnak az országért. A jelenlegi bal- és jobboldali pártok szerinte nem tudnak ajánlani semmit a fiataloknak, nincs mondanivalójuk a jövőről; a Jobbikkal pedig a Momentumhoz csatlakozók jelentős része nem ért egyet.

Rendszerellenes szervezetnek tartják magukat, de ez alatt első sorban nem a Nemzeti Együttműködés Rendszerére gondolnak, hanem összességében azokra, akik a rendszerváltás óta kialakult, „hazug, lojalitáson alapuló politikai kultúrát” kialakították. Szerintük alapvető elvárás a politikai elittel szemben, hogy a jövő kihívásaira is felkészítsék az embereket, arra pedig ez a politikusgeneráció már alkalmatlan.

A Fidesz politikájával sincsenek kibékülve: szerintük a kormánypárt kudarcot vallott, hiszen a példátlan felhatalmazást nem követte a nagy, rendszerszintű problémák megoldása, a fent említett, „lojalitáson alapuló politikai kultúrát” pedig csak kiteljesítették. „Ekkora hatalommal sokkal többet el lehetett volna érni. Nem csak nem teljesítettek, de ki is szipolyozták a pénzt a rendszerből” – mondta Hajnal. A munkaalapú társadalmat abszolút zsákutcának tartják, mivel a technológiai és információs forradalom szerintük egy sor munkakört fog megszüntetni, erre pedig fel kéne készülni.

Hajnal Miklós (Forrás: Facebook)

A rendszerellenesség ellenére az egyesület tagjai célként tűzték ki maguknak, hogy elinduljanak a 2018-as parlamenti választáson, ha erre lehetőségük lesz. Kérdésünkre hangsúlyozták, hogy egyáltalán nem forradalomban gondolkodnak: ahhoz egyébként is tapintható feszültség kéne, Magyarországon pedig politikai apátia van. „Választások útján kell legyőzni ezt a kormányt, ezt a rendszert. Le lehet” – jelentette ki az egyesület elnöke.

Elmondták: a baloldali előválasztáson nem vennének részt, még akkor sem, ha már párt lennének, mert nem tartják magukat baloldalinak; a belengetett előválasztási koncepciókat pedig egyrészt félrevezetésnek tartják, másrészt szerencsétlennek, ami nem vonzza az embereket. „Mi a saját közösségeinket akarjuk kiépíteni országszerte, és ezekben a közösségekben ott lesznek azok az emberek, akik el tudnak majd indulni egyéni körzetekben 2018-ban” – mondta Fekete-Győr.

Hajnal ezzel kapcsolatban arról is beszélt, hogy az elmúlt években gombamód szaporodó ellenzéki pártok logikája szerintük téves: nem elég bejutni a parlamentbe, aztán ott bezárkózni a falak közé és a tévéstúdiókba. A Momentum Mozgalom azt vallja, hogy politizálni nem csak a parlamentben lehet, sőt, elsősorban talán nem is ott kell. Ők egyfajta szolgálató közösséget akarnak létrehozni, ami nyit az állampolgárok felé. „Mi elvek és értékek mentén politizálunk, nem ideológiai alapon. Ez a huszonegyedik század, nem akarunk baloldalról, jobboldalról beszélni. De ha mégis muszáj, akkor azt szeretnénk, hogy a baloldalnak is része legyen egy egészséges nemzettudat, a jobboldalnak pedig a szolidaritás. Szolidaritás, teljesítményelvűség és egészséges nemzetkép – ezt akarjuk összehozni” – mondta Fekete-Győr.

A teljesítményelvűséget elmondásuk szerint nem csak piaci értelemben értik: szerintük egyenlő mértékben értékelni kell azt is, ha valaki háztartást vezet és gyereket nevel, vagy olyan szakmát választ, amit a piac nem jutalmaz: például tanár, tanító vagy óvónő lesz. Fekete-Győr szerint nonszensz, hogy milliók nélkülöznek Magyarországon, ahogy az is nonszensz, hogy több százezer ember azért kényszerül külföldön dolgozni, mert a szakmájában elvárnák a politikai lojalitást, vagy mert nem tud megélni itthon. „Ez hihetetlen mértékben károsítja a magyar társadalmat” – tette hozzá.

Ez a kormány olimpiája lesz

Rákérdeztünk arra is: miért pont az olimpia kapcsán érezték úgy, hogy elő kell állniuk, mikor az elmúlt egy évben rengeteg ügy polarizálta a magyar társadalmat. „Ez az az ügy, amivel leginkább meg tudjuk mutatni azt, hogy a magyar politikai rendszer, a magyar gazdaság, a magyar társadalom milyen problémáktól szenved. Az olimpiát öt karika szimbolizálja, mi pedig öt olyan ügyet azonosítottunk, amire érdemes lenne kicsit nagyobb figyelmet fordítanunk: a lakhatás, megélhetés, oktatás, egészségügy és a közlekedés, vagyis a vidéki infrastruktúra” - válaszolta Fekete-Győr.

A NOlimpia kampány logója (NOlimpia Facebook)

Felvetettük azt is, hogy az olimpiára pozitív, nemzetet egyesítő dologként is lehet tekinteni, a Momentum első kampánya viszont rögtön egy negatív előjelű ügyet próbál keresztülvinni.

Fekete-Győr András szerint azonban nem erről van szó, hiszen a szlogenjük az, hogy ugyan nemet kell mondani az olimpiára, de ezzel igent mondunk a jövőnkre. A népszavazáson is, ha lesz, igennel kell szavazni, ha valaki nem akar olimpiát. Hajnal Miklós szerint minden budapesti lakos félmillió forintot spórol, ha nem lesz olimpia; ráadásul ez lenne Budapest első helyi népszavazása. „Egyébként szeretjük az olimpiát. Azt szeretnénk, hogy egy budapesti olimpia egy évtizedes építkezést, sikeres társadalmat koronázzon meg két évtizedes széthúzás helyett” – emelte ki Fekete-Győr.

És mi történik, ha nem jön össze a népszavazás? Szerintük már az is siker, ha felhívják a figyelmet arra a problémára, hogy nem támogatja mindenki az olimpiát – ezt még akár a NOB is figyelembe veheti a döntésnél.

A Momentum tagjai úgy gondolják, hogy fennáll az a helyzet, ami a kvótareferendumnál jogos érv volt a kormány kezében: a kormány megválasztásakor ugyanúgy nem volt szó a budapesti olimpiáról, mint ahogy a migrációról sem volt. „Úgy gondoljuk, hogy annál fontosabb alapja a nemzeti egységnek nem lehet, hogy kérdezzük meg az embereket az őket érintő kérdésekről” – mondta Hajnal, mire Fekete-Győr zárásképp hozzáfűzte: „Azzal, hogy a kormány félt kiírni népszavazást a kérdésben, gyakorlatilag azt mondta, hogy ez nem az emberek olimpiája, hanem a kormány olimpiája. Nekünk, polgároknak kell kezdeményeznünk egy népszavazást. Mi pedig elfogadtuk a kihívást”.