Egy pénteki híresztelés szerint az MNB túladott a magyar aranytartalékon. A Nemzeti Bank cáfolt, mondván, csak másik sorba került a jegybanki mérlegben. De mi is az a magyar aranytartalék? És mi történt most vele? Utánajártunk és kiderült: nincs is saját birtokunkban aranyunk, csak aranykövetelésünk van – amit nem eladtunk, hanem csak kikölcsönöztünk. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint jól jártunk ezzel.
Magyarország aranytartaléka nagyjából három tonnát tesz ki, mintegy 110 millió euró értékben, ez pedig nem valami nagy mennyiség, főleg nem a 25 milliárd euró értékű összes devizatartalékhoz mérve.
És a nemzet aranyát sem úgy kell elképzelni, hogy a jegybank budapesti alagsorában három tonna aranyrúd pihen! Ez az aranymennyiség ugyanis – a Mandiner által megkérdezett szakértő szerint – egy ún. allokálatlan (unallocated) számlán volt, amely valójában nem aranytulajdont jelent, hanem csak egy aranyra vonatkozó követelést, amelyet elméletben beválthatunk, ha szeretnénk.
A lapunk által megkérdezett, az aranypiacot ismerő szakértő szerint ennek a számlának az aranyfedezete nem Budapesten, hanem – minden bizonnyal – az aranykereskedés központjában, valahol Londonban hever. Bár szakértőnk szerint egyre inkább kifogy London az aranyból, így még az sem biztos, hogy a fedezet megvan egyáltalán.
Az tehát világos, hogy Magyarországnak nincs is fizikai értelemben, saját birtokában aranytartaléka, amit eladhatna, csupán aranyra vonatkozó követelése.
Ám az sem állja meg a helyét, hogy a jegybank eladta volna ezt. Sokkal inkább lízingelte!
Itt ugyanis egy speciális kölcsönügyletről – egy ún. swapről – van szó, a jegybank egy piaci pénzszerzési manőveréről. A swap technikailag egyfajta kölcsönös kölcsönt jelent. Az egyik fél aranyban ad kölcsönt a másiknak, a másik fél pedig dollárban az egyiknek. A lízing értelmében az egyik fél eladja most az aranyát, de megegyezik abban a másikkal, hogy a jövőben meghatározott áron visszaveszi.
Pénzt csinál a Nemzeti Bank
Megkérdezett szakértőnk szerint az arany kamata hagyományosan alacsonyabb volt, mint a dolláré, ez azonban a jelenlegi alacsony dollár kamatkörnyezet mellett megváltozott; ezért elképzelhető, hogy a jegybank akár olcsóbban veszi vissza az aranyat, mint amennyiért eladta. A jegybank részéről az ügylet előnye, hogy olcsóbban jut dollár-finanszírozáshoz ahhoz képest, mintha nem vonna be aranykölcsönt az ügyletbe.
A leginkább elképzelhető forgatókönyv szerint az ügyletet nem a Nemzeti Bank kezdeményezte, hanem valamelyik londoni bank – állítja a szakértő. London ugyanis kezd kifogyni a fizikai aranytartalékból, mert egyre több ország és magánszemély hajtja be rajta az aranykövetelését.
Azzal, hogy kölcsönvették Magyarország aranyköveteléseit egy évre, egy évig biztosan nem kell aranyrudakat szállítaniuk hazánkba. Így valahol ez egy kölcsönösen előnyös ügyletnek számít, hiszen mi a kamatfeltételekkel pénzt nyerünk rajta, London pedig időt.
Kell aranytartalék vagy sem?
Tehát amellett, hogy az ügyet nem kell túllihegni, hiszen kis mennyiségű aranytartalékról van szó, alighanem megvan a magyarázata annak, miért döntött így az MNB.
Az már más kérdés – inkább spekuláció kérdése –, szükségünk van-e több aranyra vagy inkább adjunk túl rajta, lehetőleg jó drágán?
Ez ugyanis attól függ, hogy mi lesz az arany jövője a világgazdaságban. A válság óta többek közt Kína, Oroszország, és Törökország növelik a fizikai aranytartalékukat, így ha tippelni kellene, azt mondanánk, lesz jövője. Ugyanakkor Bretton Woods aranyalapú rendszere aligha jön már vissza.
Ha valakit aggaszt az aranyfedezeti rendszer jövője, vagy a jegybank aranytartalékának alacsony mértéke, természetesen magánszemélyként nyugodtan akár most is bevásárolhat aranyból, főleg, hogy annak ára viszonylag alacsony – ajánlja végül a szakértőnk.
Mindössze néhány hete maradt az ukrán pénzügyminisztériumnak, hogy megállapodjanak hitelezőikkel, akiket hónapok óta képtelenek kifizetni. Amennyiben karácsonyig nem sikerül áttörést elérni, akkor végleg csődbe kerülhet Ukrajna.
Magyar Péter persze – szokásához híven – gyáván menekül, s megpróbál úgy tenni, mintha a kiszivárgott dokumentum nem is létezne.
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében végre kimondja, a konfliktus Kelet-Európa országainak gazdasági növekedését fékezi a legjobban.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
A kormány csak akkor segít, ha Budapest csődöt jelent.
Mark Rutte főtitkár szerint Washington szerepe döntő lehet Európa békéjének helyreállításában.
Kezd nagyon elegem lenni ebből az országból.
