A kormányzati kommunikáció központi témájává vált a béremelés az utóbbi hetekben, szombaton a két illetékes államtitkár, Dömötör Csaba és Cseresnyés Péter részletes tájékoztatást adott a programról. Úgy látják, a munkahelyteremtés és az adócsökkentés is sikeres volt, most ezért nyílik tér a bérek „meglódulására”.
A kormánynak világos célja van, nemcsak azt szeretné elérni, hogy mindenkinek legyen munkája, hanem azt is, hogy mindenkinek megérje dolgozni - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.
Dömötör Csaba hangsúlyozta, a mostani béremelések azért lehetségesek, mert a kormány 2010 óta következetesen csökkentette az adókat. Most is az adócsökkentések teremtik meg a további béremelés lehetőségét. Az adócsökkentéssel a béremelés a célunk - tette hozzá.
Eddig a munkahelyek voltak, most a bérek vannak napirenden
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kiemelte: az elmúlt 26 év legfontosabb megállapodása született meg a munkavállalói és a munkáltatói szervezetekkel a bértárgyaláson. A minimálbér emelése mellett jelentősen csökkentek a bérek adóterhei is - mondta.
Kifejtette: a gazdaság most stabilabb, mint amikor a kormány hivatalba lépett, Magyarország erősödik, megszabadult az IMF hiteltől, 2010-hez képest több mint 600 ezerrel többen dolgoznak, a gazdaság tartós növekedési pályán van, és ezt most már a nagy hitelminősítők is elismerik.
A kormány az elmúlt években a munkahelyteremtésre összpontosított, most már foglalkozni lehet a bérekkel is. A béremelés azonban nem egyszerűen jó szándék kérdése, ehhez versenyképes magyar vállalatokra van szükség, mert csak azok tudják kigazdálkodni ennek forrását - mondta. „A mostani béremelések lehetőségét nem a szerencse hozta, hanem több millió magyar ember dolgozott meg érte” - fogalmazott az államtitkár.
Rendvédelem, oktatás, egészségügy – „mindenki léphet egyet előre”
Felidézte, a béremelési programok egy része a közszférában lévő munkahelyeket érinti. Jövőre tovább emelkedik a rendvédelmi dolgozók bére, a tavalyi 30 és az idei 5 százalék után 2017-ben újabb 5 százalékos emelkedésre számíthatnak. 2017 az ötödik olyan év lesz, amikor emelkedik a pedagógusok bére, így 2013 és 2017 között a tanárok bére átlagosan 50 százalékkal nő.
Az egészségügyben is folytatódik a béremelés, az ápolók bére a szeptemberi emelés után jövő novemberben tovább nő, ami 2019-ig összesen 65 százalékos emelkedést jelent majd. A szakorvosok bére pedig jövőre újabb 100 ezer forinttal emelkedik, így összesen 207 ezer forinttal többet vihetnek haza. Magasabb bérre számíthatnak többek között a megyei kormányhivatalokban, a kulturális szférában és a felsőoktatásban dolgozók is.
„Szeretnénk, ha mindenki tehetne egy lépést előre a saját életében Magyarországon, emiatt a közszférában elindított béremelési programokon túl elengedhetetlen, hogy a piaci szférában is meglóduljanak a bérek” - mondta. Ehhez átfogó megállapodásra volt szükség a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között - tette hozzá.
Párhuzamos adócsökkentés és minimálbéremelés
Cseresnyés Péter ismertette, a minimálbér 2017-ben, illetve 2018-ban 15, illetve 8 százalékkal fog emelkedni, a garantált bérminimum pedig 25, illetve 12 százalékkal. A társasági adó egységesen 9 százalékra mérséklődik.
A két év alatt 7 százalékponttal - 2017-ben 5, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal - csökken a munkabérekre rakódó adó. Ha pedig 2017-ben további 11 százalékos béremelkedés következik be a versenyszférában, úgy további 0,5 százalékponttal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó (szocho), és így 2018-ban 2,5 százalékpontos lesz a csökkenés.
A 2018-at követő négy évben további adócsökkentésre van lehetőség, ha a reálbér a versenyszférában évente 6 százalékkal emelkedik, évente további 2-2 százalékponttal csökken a szocho. Ez összesen 15,5 százalékpontos adócsökkentést jelenthet - hangsúlyozta.
A költségvetés fedezi az osztogatást
Kitért arra is, hogy a szakmunkás minimálbér emelése havi nettó 21 ezer forint, két gyermek esetén pedig havi nettó 26 ezer forint jövedelemnövekményt jelent, míg három vagy több gyermek esetén havi 31 500 forinttal kerül több a családi kasszába a januári fizetés felvételekor. Megjegyezte azt is, a reálbérek közel négy éve folyamatosan emelkednek.
Az NGM államtitkára kérdésekre válaszolva elmondta, a költségvetésben rendelkezésre áll az állami szféra számára a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséhez szükséges összeg. Hozzátette, mindent megtesznek annak érdekében, hogy munkatapasztalatban, tudásban meglévő különbség megjelenjen a bérekben a régi és új dolgozók között, erről már folynak a tárgyalások.
Nem biztos, hogy hivatalnokok szállítják az Erzsébet utalványokat
Dömötör Csaba a nyugdíjasoknak juttatott 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványok kiszállítására vonatkozó kérdésre elmondta, a kormány vizsgálja, mi ennek a leghatékonyabb módja. Hozzátette, biztos abban, hogy a Miniszterelnökség olyan megoldást talál majd, amellyel az utalványok eljutnak az ünnepek előtt a címzettekhez, és ez a járási hivatalok dolgozóinak sem jelent majd aránytalan terheket.
Egy másik kérdésre kifejtette, az áram- és gázárak 25 százalékkal csökkentek az elmúlt időszakban, a kormány pedig minden lehetséges eszközzel fellép a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséért.
(MTI)
A napokban közölte a legfrissebb adatokat a nyugdíjakról az ukrán statisztikai hivatal. A friss számok szerint az átlagos nyugdíjasok a magyar juttatásnak ötödét kapják, 3,3 millió ukrajnai idős pedig 26 ezer forintnyi hrivnyával kénytelen beérni.
Közben a tengerpartokon orosz rakéták jelentek meg.
Nem számolnak a súlyos gazdasági következményekkel.
Tizenegyedik alkalommal tart Békemenet néven seregszemlét a kormányoldal október 23-án. Felidézzük a korábbi események jelentőségét és fő üzeneteit.
Egyes szakértők azt mondják, hogy a gazdaság jelenlegi teljesítménye nem indokolja a 14. havi nyugdíj bevezetését, de mások szerint a pluszjuttatás a fogyasztáson keresztül lendületet ad a gazdaságnak is. A kormány kiemelt fontosságú feladata a nyugdíjasok támogatása.
Simor András szerint a magyar gazdaság három éve zsákutcában toporog, ám a részletes elemzés alapján állításai szelektív adatokra és leegyszerűsített következtetésekre épülnek.
A miniszerelnök szerint Magyarország és Argentína mély tisztelettel viseltetik a szabadság és a szuverenitás iránt.
